„Itt mindenki megtalálja a saját kastélyát”

45 éves a Szárhegyi művésztelep

112

Egészen rendkívüli varázsa van annak, hogyha laikusként betekinthetünk egy képzőművész alkotói munkájába. Ennél nagyobb élmény már csak az lehet, ha egy művésztelep mindennapjaiba csöppenünk, ahol tetten érhető az alkotás csodája. Olyan ez, mintha magunk is részesei lennénk egy kicsit annak a magasságnak és mélységnek, amiben a művész ihletet kap, alkot és létrehoz valamit, ami kivetít egy pillanatot a múló időből. A 45. évét ünneplő gyergyószárhegyi művésztelepen jártunk.

Eszmecsere az alkotókkal fotók: ferencz zoltán

A napsütötte délelőtt olyan, mintha megállt volna az idő, talán azért, hogy a művésznek legyen ideje elkapni a pillanatot, amelyet megörökítve ajándékul ad majd a szemlélőnek. A lassú délelőttben van, aki dolgozik és olyan is, aki fejben alkot, a tájba simulva tervezi a következő lépést. A háromhetesre bővült művésztelepen van idő, ami legalább olyan fontos az alkotáshoz, mint az ihlet és az inspiráló környezet.

A mulandóság rögzítése
– Minden évben találok egy új inspirációt, azt görgetem tovább és előre dolgozom a következő évre, így van idő arra, hogy kiforrjon egy-egy ötlet és valósággá váljon – mondja Imre Mariann festő- és képzőművész, aki otthonosan érzi magát Szárhegyen, meghatódva érkezik többedszerre is.
Újszerű technikával készült munkáit első években a táj ihlette, majd a tárgyak és az emberek is befolyásolták alkotásait. Egy régi gerenda vagy kövekre szórt virágszirmok adnak szárnyat a kísérletező kedvnek és alkotói vágynak.

„Itt dolgozom igazán”
Székely Gábor követ munkál meg az udvaron, pedig nem szobrász, de a táj és az itteni emberek hatására másképp dolgozik, mint először.
– Első két évben festettem, és kész tervekkel jöttem, mert úgy éreztem, kell egy kiindulópontom legyen, amikor ideérkezem. Harmadik évben született egy munka az itteni környezet hatására: a helyi fatelep munkásai segítettek összeállítani a két fából összecsúszó oszlopot, amit megálmodtam. Maga a kész mű járulékos dolog volt, inkább azok az emberek voltak nagy hatással rám, akik részt vettek a munkában – osztotta meg élményeit. – Itt annyira körbevesz a fa és a kő, hogy grafikus végzettségem van, de nem tudok leülni rajzolni – fűzte hozzá.

Konzerválni a múltat
Baráth Fábián Szolnokról érkezett, idén először, azzal a céllal, hogy egy otthon elkezdett alkotást fog itt továbbgondolni, de úgy tűnik, számára is sokkal több lesz ez a hely, mint egy csendes tér az alkotáshoz.
– Kész tervekkel érkeztem, és bizonyos alkotóelemeit a munkámnak már elkészítettem, de egy hét elteltével a friss élmények elkezdték átírni azt, amit otthon kigondoltam… kezdve azzal, hogy amikor jöttünk errefelé és nézegettük a düledező homlokzatokat, nagyanyám vajdasági háza jutott eszembe. Ezeknek a régről maradt és mostanra széteső formáknak talán mi vagyunk az utolsó szemtanúi, s úgy érzem, ezeket konzerválni kellene – töpreng a szobrász, és körbead társai­nak egy viaszból készült kísérleti anyagot, amely az alkotása alapját képezi majd.

…Imre Mariann alkotás közben

Elérkezett pillanatok és az emlékezet
Negyven éve foglalkoztatja az ikonok világa Szelley Lellé képzőművészt. A szárhegyi környezet ideálisnak bizonyul a mű létrehozására, amelynek sem az anyaga, sem elkészítésének eszköze nem számít, csupán az a megfogalmazhatatlan állapot szükséges, amely a művészt jellemzi ilyenkor – mondja a művésznő, és elárulja azt is, gyermekei által gyűjtött cukorkáspapírok is részét képezik az ikonnak, amellyel kapcsolatban az is kihívás, hogyan lehet kiállítótérben meghatározni, elhelyezni.
A környezet itt mindenkinek mást ad: Chilf Mária számára egy magasabb energiaszintet, frissességet, ami a munkáin is tükröződik. Az általa uralt alkotói térben fotónegatívok, akvarell munkák láthatók: ezeket kombinálva az emlékezet, a jelenlét, az élmények átírása és rétegzése történik meg.

Gyökerek
A művésztelepen helyük van a gyergyói vagy innen elszármazott alkotóknak is: olyanoknak, akik már gyerekként meglesték a kolostorban alkotó művészeket, majd később belopakodtak hozzájuk, kérdezni és figyelni. Polgár Botond jelenleg Budapesten él, de ez a táj és környezet él benne, hazajön ide és köztéri szobrokon dolgozva gazdagítja a művésztelepet.
Nemcsak szervezőként, táborlakóként is jelen van Ferencz Zoltán grafikus, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője, aki üvegmunka-sorozatának egy darabján dolgozik, amikor nem a szervezési teendőkkel van elfoglalva.

Székely Gábor és…

– Öt éve, amióta idekerültem munkámból adódóan, sok képzőművésszel találkozom, akik jóval érzékenyebben reagálnak bizonyos társadalmi problémákra, mint az átlag. Ők ihlették az üvegmunka-sorozatomat, amelyen jelenleg dolgozom. Érzékenység, törékenység, finomság, átláthatóság – az ember személyiségének rétegei, amelyet anyagként az üveggel tudom leginkább azonosítani. Ezeket szeretném megörökíteni egy sorozat formájában, ennek egy darabján dolgozom most – ismerteti a munkafolyamatot az alkotó.
A Szárhegyi Nemzetközi Őszi Művésztelep vendégei között van Elek Lili, Asztalos Zsolt és Kovács Ince is: a három hét alatt készülő alkotásokat a zárókiállításon, szeptember 6-án, pénteken délután hat órától láthatják az érdeklődők a gyergyószárhegyi kultúrház Cika termében.

Boncina-Székely Szidónia

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek