csütörtök, november 26, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Ismét „törvénykezett” a kormány…

A kormány múlt heti, keddi ülésén elfogadott, az új közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szinte érthetetlen módon nem váltott ki közérdeklődést, lakossági reagálást. Márpedig erre elegendő okot szolgáltathatna és szolgáltat is ez az eléggé alattomos módon elfogadott jogszabály. (Egyébként még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ennek ellenére egyesek hatályosként emlegették.) Elfogadási módja megosztotta a hazai nagypolitika szereplőit, a parlamenti pártokat, illetve azok honatyáit, de véleménynyilvánításra késztetett egyes pártsemleges közigazgatási szakjogászokat és politológusokat is. Továbbá az érintettek egy részét (például a helyi közigazgatási tisztségviselőket) is kényes helyzetbe hozta a most elfogadott új jogszabály, mert egyrészt őket bizonyos anyagi előnyökhöz (különleges pótlólagos nyugdíj) juttatja, de ugyanakkor tartalmaz olyan előírásokat, amelyeknek korlátozó jellegük van (például a magyarok lakta régiókban az anyanyelv használata tekintetében annak egyes rendelkezései visszalépést jelentenek).
De ha már itt tartunk, érdemes utalnunk arra is, hogy a minap Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője azt nyilatkozta, hogy bár annak idején megszavazták a törvényt, annak a kormány által átdolgozott szövege – amely sürgősségi kormányrendelet formájában jelenítődött meg – elfogadhatatlan előírásokat is tartalmaz. Ennek okán pedig annak parlamenti megvitatása, illetve szentesítése során – amennyiben azt nem sikerül megfelelően módosítani – nem fogják megszavazni.
A parlamenti ellenzéki pártok lényegében azt kifogásolják, hogy nem került sor a törvény újratárgyalására, hanem eléggé fondorlatos módon a kormány a parlamenti vitát mellőzve sürgősségi kormányrendelet formájában némileg átírva és „megritkítva” fogadta el. Az ellenzéki parlamenti pártok az elfogadás nemkívánatos módján túl azt róják fel a kormánynak, hogy olyan rendelkezéseket és előírásokat épített be a törvénykönyv szövegébe, amelyek akár a területi-közigazgatási egységek feudalizálásához is vezethetnek.
A különböző közigazgatási eljárások leegyszerűsítésének égisze alatt az új törvénykönyv esetenként lehetőséget ad a helyi közigazgatási tisztségviselők (de nem csak) számára az önkényeskedésre, ilyen vagy olyan visszaélésekre, a túlzott és erőszakos hatalomgyakorlásra. Továbbá azt is kifogásolják, hogy az általuk szorgalmazott kétfordulós polgármester-, valamint megyeitanácselnök-választás nem került be a törvénykönyv szövegébe.
Hallatta a hangját Johannis államelnök is, aki többek között azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan egy olyan jogszabály elfogadása sürgősségi kormányrendelet révén, amely gyakorlatilag a romániai közigazgatás törvényes alapját képezi. Annál is inkább, mert nincs szó olyan rendkívüli helyzetről, amelynek szabályozása nem tűr halasztást. Sok mindent figyelmen kívül hagyott és hagy a kormány, s leginkább az államelnök intő szavait: a múlt heti kormányülésen nem csupán a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet elfogadására került sor, hanem még kilencére.
Viorica Dăncilă kormányfő szerint a kormány csak tette a dolgát, és hat hónapos huzavona után sor került a közigazgatás modernizálása szempontjából egy fontos projekt elfogadása, amit az érintett struktúrák érdekképviseleteivel lefolytatott széles körű konzultáció előzött meg. Meglátása szerint az új törvénykönyv révén egységes keretbe és koherens, világos és leegyszerűsített formába öntődnek mindazon rendelkezések, amelyek eddig 17 jogszabályozásban találtattak meg. Ilyenképpen pedig mind központi szinten, mind pedig helyi szinten elejét lehet majd venni a közintézmények közötti mindennemű „zárlatnak”.
Pártsemleges megfigyelők szerint is más volt a kormányzati szándék, nevezetesen a központi és a helyi közigazgatási struktúrák ilyen vagy olyan szintű, rangú tisztségviselőinek kívánt kedvében járni a Dăncilă-kormány (Johannis szerint „helyi kiskirályok kedvéért”). Azaz: elnyerni azok támogatását a kormánypárt, a kormánykoalíció számára a távolról sem könnyűnek ígérkező soron következő politikai, illetve választási csatározásokban. Ezzel a felvetéssel nem lehet nem egyetérteni… (Amúgy egy dologra emlékeztetnünk kell: az új közigazgatási törvénykönyvet még a múlt esztendő júliusában szavazták meg a parlamentben, de annak kihirdetését megtagadta Johannis államelnök, és július 31-én alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület azt ugyan nem utasította vissza teljes egészében, de bizonyos kifogásoknak helyet adott, s ennek okán módosított annak szövegén a kormány, „kiiktatva” a parlament általi megvitatást, illetve módosítást.)

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,236RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb