Ismét „fénylik” az arany?

49

A piaci elemzők szerint az utóbbi 30 esztendő legsikeresebb időszakát zárta az esztendő első évnegyede folyamán az arany. Ezt a hivatalos statisztikai adatok is alátámasztják: az átlagára március végén 16 százalékkal volt nagyobb, mint a 2015-ös esztendő végén. Igaz, ez az árszint messzire elmarad az ezelőtt négy-öt éves szintektől, de elugrik a 2014-ben vagy 2015-ben jegyzett szintektől. Ennek a kedvező fordulatnak megvan a maga magyarázata, s a piaci elemzők szerint lesz folytatása is…

aur

Mindig is jó befektetésnek tartották az aranyat, de azzal hosszú távon kellett és kell is számolni. Ha visszatekintünk a 2010-es esztendőre, ugyancsak érdekes tendenciát követhetünk nyomon: 2010 elején átlagára (uncia/dollár) valamivel haladta meg az ezer dollárt, majd bekövetkezett egy viszonylag gyors emelkedés, s 2011 augusztusában már elérte az 1821 USA dollár/uncia csúcsértéket. 2012-t követően viszont bekövetkezett egy fordulat, nevezetesen a világpiacon az arany elértéktelenedett, és ez év januárja elején az átlagár 1060 dollár/uncia volt. A piaci elemzők viszont már 2015-ben olyan véleményeket is megfogalmaztak, miszerint előbb-utóbb egy újabb fordulat fog bekövetkezni, s emelkedni fog az arany ára. Ez akkor még nem következett be, de ez esztendő márciusában az átlagár meghaladta az 1200 dollár/unciát, nevezetesen március 31-én az 1216 dollár/uncia volt (a világpiaci átlagárról beszélünk). Ezt a lendületet egyesek úgy értékelik, hogy az nem fog alábbhagyni, s az év folyamán az átlagár elérheti az 1310 dollár/unciát is.

Fokozódó érdeklődés
A világszerte kitapintható ilyen vagy olyan kockázatok, a banki kamatok kedvezőtlen alakulása, a tőzsdepiaci ingadozások arra késztetik a befektetőket, hogy figyelmüket amolyan mentséget jelentő befektetésekre irányítsák. E tekintetben pedig mindig is számításba jöhetett az arany. Ha annak az árfolyama esetenként ingadozott, bizonytalanná is vált, hosszabb távon biztonságot ígért és ígér. Nos, ez az egyik magyarázata annak, hogy fokozódott az érdeklődés az arany iránt, természetesen nem a magánszemélyekről van szó, hanem a nagy befektetőkről, sőt a központi bankokról is. Az esztendő első két hónapjában a World Gold Council adatai szerint a legnagyobb aranyfelvásárló Oroszország és Kína volt. Az előbbi 32,5 tonnát, utóbbi pedig 26,12 tonnát vásárolt fel. Oroszország esetében egy figyelemre méltó változás következett be: nagyobb hangsúlyt fektetnek az aranytartalé-
kok gyarapítására, s ez kitűnik abból is, hogy a 2015-ös esztendő folyamán azt 206,8 tonnával gyarapították, elérve az 1415 tonnát. Ilyenképpen világviszonylatban is Oroszország az aranytartalékok tekintetében felkerült a 6. helyre. Egyébként az 5. helyet Kína foglalja el, amely valósággal versenyzett Oroszországgal az aranyfelvásárlás tekintetében, és a múlt esztendő júniusában nyilvánosságra hozott adatai szerint az ázsiai ország az utóbbi hat esztendő során 604 tonnával gyarapította aranytartaléka mennyiségét. Sokatmondó az a tény is, hogy a World Gold Council adatai szerint az elmúlt esztendőben az aranykereslet elérte világviszonylatban a 4212 tonnát, ilyen mérvű kereslet 2010-től errefele nem mutatkozott. A kereslet kapcsán az is megjegyzendő, hogy annak felfokozásában mindenekelőtt a központi bankok játszottak szerepet és nem az ipar vagy az ékszerkereskedelem. Mi több, az ékszerészeti szektor aranyfelvásárlása 2015-ben egy százalékkal csökkent a megelőző esztendőhöz viszonyítva, az ipar, illetve a technológiai célokra történő felvásárlás pedig két százalékkal, a befektetői arany iránti érdeklődés viszont 15 százalékkal bővült. Ami pedig a forrásokat illeti: 2015-ben a kitermelt arany mennyisége 751–752 tonnára tehető, az újrafelhasznált arany mennyisége pedig 350 tonna körül volt.
Visszatérve a már említett kedvező fordulatra, utalhatunk arra is, hogy 2015-ben az aranyfelvásárlási tendencia az esztendő második félévében erősödött fel. Mondjuk ezt annak okán, hogy világviszonylatban az első félévben 252 tonnát vásároltak meg, míg a második félévben 336,2 tonnát. A felvázoltak kapcsán joggal kérdezhetné bárki, hogy milyen hozamot is képes ígérni a központi bankoknak az arany? Az óvatos becslések szerint a központi bankok esetében 2–4 százalék közti hozamról lehet szó jelenleg. Hazai viszonylatban némileg másként fest a helyzet, többek között annak okán, hogy a Román Nemzeti Bank már évek óta nem vásárolt fel aranyat, és nem állt, illetve nem is áll szándékában az aranytartalék gyarapítása. Jelenleg 103,7 tonna a jegybank aranytartaléka, s annak értékét 3,62 milliárd euróra becsülik. Ugyanakkor a jegybank összes tartalékainak az együttes értéke 34,9 milliárd eurót tesz ki, s ezek szerint abból mintegy 11 százalékkal részesedik az aranytartalék.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.