Ismét elhalasztották a határidőt

Pazarlás az élelmiszerekkel, de az idővel is

25

Nem egészen két évvel ezelőtt nagy dérrel-dúrral hirdették meg, hogy hazai viszonylatban is megszavazták az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó jogszabályt. Azt a jogszabályt, amely tekintetében létezik egy uniós elvárás is, ugyanakkor számos tagállamban hatályos törvény is. A gyakorlatba ültetésre azonban nem került sor, de igen időpazarlásra…

 

Aszóban forgó törvény, a 2016/217-es a Hivatalos Közlöny 2016. november 21-i számában jelent meg, s annak egyik rendelkezése a hatályba léptetés időpontját 2017. május 21-ben jelölte meg. Ezek szerint hat hónap állt a kormány, az illetékes hatóságok rendelkezésére avégett, hogy kidolgozzák ennek a jogszabályozás fegyvertényeként megénekelt törvénynek az alkalmazási normáit. Erre azonban nem került sor, mert utólag kiderült, hogy állítólag több sebből is vérzik a törvény, megszövegezése esetenként silány, nehezen értelmezhető, bizonyos fogalmakat pontatlanul határoztak meg stb. stb. Vészesen teltek a hetek, a hónapok, de sem a Grindeanu-kormány, sem az azt felváltó Tudose-kormány nem tette meg a szükséges lépéseket. (Egyébként az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó törvényt ugyan nem a jelenlegi parlament fogadta el, de annak megszavazása pillanatában is a parlamenti többséget a jelenlegi kormánykoalíció honatyái tették ki. Bekövetkezett az a bizonyos május végi határidő, s azt követően valakik ráébredtek, hogy gond van a törvény gyakorlatba ültetésével, lévén, hogy nem született meg az alkalmazás „eszköze”, azaz a módszertani normákat jóváhagyó kormányhatározat. Az akkori kormány, a Tudose-kormány 2017. június 30-i ülésén napirendre tűzte ezt az ügyet, s a megoldást egy sürgősségi kormányrendelet meghozatalában látták: a Hivatalos Közlöny még aznapi számában megjelent ama 2017/45-ös sürgősségi kormányrendelet, amely révén felfüggesztődött az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó 2016/217-es törvény, el egészen 2018. június 30-ig. Ezek szerint se törvény, sem alkalmazási norma, csupáncsak egy elpazarolt félév. Időközben, pontosabban a múlt esztendő szeptemberében a jelenlegi kormánykoalíció 79 honatyája benyújtott egy törvényjavaslatot ennek a törvénynek a módosítására és kiegészítésére vonatkozóan. Annak megindokolási szövegrészében gyakorlatilag megismétlik azt, ami fel volt tüntetve a júniusban elfogadott sürgősségi kormányrendeletben is. Lényegében az, hogy a törvény úgy, ahogy azt megszavazták, nem alkalmas a gyakorlatba ültetésre, és értelmetlen dolog lenne az alkalmazására vonatkozóan módszertani normákat kidolgozni. A szenátuson a törvényjavaslat még a múlt esztendő decemberében átment, majd ugyanabban a hónapban ismertették a képviselőház állandó bürójában is, ahol nem hagyták jóvá annak sürgősségi eljárás keretében lévő elfogadását. Áprilisban benyújtásra került a kormány kedvező véleményezése is, ezt már Viorica Dăncilă kormányfő látta el kézjegyével, s az tartalmazott néhány észrevételt is.

Most kezdődik, most kezdődik a tánc…
A módosító és kiegészítő jellegű törvényt június 27-én szavazták meg a képviselőházban, azt július 19-én hirdette ki az államelnök, s az ,amint már arra utaltunk, a Hivatalos Közlöny július 25-i számában jelent meg. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó 2016/217-es törvényt módosító és kiegészítő 2018/200-as törvényről van szó. Üsse kő, elvesztegetődött egy év, de most már van egy törvény, egy érdemleges törvény, s az időpazarlást ilyenképpen pedig felválthatja az élelmiszer-pazarlás csökkentése. A tényállás viszont teljesen más, a törvény megszületett, illetve megjelent a Hivatalos Közlönyben, de egyelőre egyetlen dolog világos: az utólag módosított és kiegészített 2016-os törvény felfüggesztődik 2019. február 1-jéig. Ugyanazon időpontig a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és az egészségügyi szaktárcáknak együtt az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatósággal, valamint a fogyasztóvédelmi országos szakhatósággal ki kell dolgozniuk az alkalmazás módszertani normáit, s azt jóvá kell hagyatni kormányhatározattal. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a most megjelent törvény egyik szakaszában utalás van egy másabb, illetve másik meghozandó kormányhatározatra is, de annak határidejét valamilyen okból kifolyólag nem szabták meg.

Említettük, hogy a 2016-ban megjelent törvény egyes előírásai kapcsán indokoltan fogalmazódtak meg fenntartások, főleg azok gyakorlatba ültetési lehetőségeivel kapcsolatosan. A most megjelent törvény ilyen szempontból úgy próbálta tisztázni a dolgokat, hogy az annak szerves részét képező mellékletében fel vannak tüntetve a különböző fogalmak, illetve azok meghatározása. Ugyanakkor bekerült a törvény szövegébe az is, hogy a gyakorlatba ültetés során nem lehet figyelmen kívül hagyni az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény idevágó előírásait. Továbbá mindennemű félreértés és esetleges visszaélés elkerülése végett a törvény szövegébe belekerült az is, hogy az adományként juttatott szavatossági idő „határán lévő” termékek esetében az abban részesülő entitások azokat nem forgalmazhatják, azaz nem adhatják el másabb gazdasági szereplőknek, sem pedig a végső fogyasztóknak. (Igaz, e tekintetben a törvény szövegében szerepelnek kivételes esetek is.) Egy kiegészítő új szakasz tisztázta ugyanakkor azt is, hogy az élelmiszer-adományt eszközlő gazdasági szereplők milyen adókedvezményekben részesülhetnek, s e tekintetben tételes utalás van az Adótörvénykönyv vonatkozó szakaszaira. Említettük, hogy a törvény gyakorlatba ültetése tekintetében eddigelé több mint tizennégy hónapos időveszteség következett be. Ehhez még hozzá kell adnunk azt a hat hónapot is, amely elválaszt 2019. február 1-jétől.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.