Írott kövek üzenete

10

Háromnyelvű kiadványban ismerteti a Gyergyóditróhoz közeli Tászok-tetőn lévő írott kövek kapcsán végzett régészeti kutatásainak eredményeit a Tarisznyás Márton Múzeum. A gyer­gyószentmiklósi intézmény a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem kutatóival közreműködve kereste a válaszokat egy olyan kérdésre, amely az utóbbi száz évben foglalkoztatta a közvéleményt. 

Az 1366 méter magas Tá­szok-tetőn lévő, írásjegyekkel és rajzolt jelekkel ellátott kövek először a kincskeresők figyelmét keltették fel: ők úgy vélték, a karcolatok és vésett jelek elrejtett kincsek helyét jelzik. Az elmúlt száz évben meglehetősen sokat foglalkozott a közvélemény ezekkel a kőtömbökkel, a legkülönfélébb elméletek születtek meg a felső paleolitikum idejétől a modern kori, néprajzi párhuzamokig. Ezek azonban nem párosultak régészeti kutatásokkal, a helyszínen 1913 óta nem történt ez irányú kutatás. A gyergyószentmiklósi múzeum névadója 1962-ben szállíttatott két nagy kőtömböt az épületbe, amelyek megléte arra sarkallta az intézmény dolgozóit, hogy utánajárjanak a rejtélyes írott kövek eredetének, azokat régészeti, történelmi és földrajzi szempontból is megvizsgálják.

A Tarisznyás Márton Múzeum közel tíz éve folytat közös kutatásokat a jászvásári tudományegyetemmel: a 2019 végén megjelent kiadvány ennek a munkának az eredménye.

Az örmény közösségi házban tartott könyvbemutatón dr. Neculai Bolohan régészprofesszor számolt be a kutatás módszertani titkairól és személyes élményeiről. 

Elmondta: a kutatómunka révén többféle megközelítésben vizsgálták az írott köveket, földrajzi forrásokat kutattak fel, légi felvételeket készíttettek, és az ott legeltető pásztorok történeteit is figyelembe véve alakult egy narratíva a kutatástörténetről. A professzor hangsúlyozta: igyekeztek olyan kiadványt létrehozni, amely nemcsak a szakmának szól, olvasmányos, és választ ad a kövekkel kapcsolatos kérdésekre.

A Tarisznyás Márton Múzeum részéről Puskás-Kolozsvári Frederic régész vett részt a munkában és a kutatás menetrendjét ismertette a jelenlévőkkel.

– A terep bejárását és a helyszíni kutatás megkezdését követően megállapíthattuk: a kövek közül több azon utak közelében van, amelyek a régi térképeken szerepelnek és útvonalak jelzésére szolgálhattak a Ditró és Borszék közötti régi út mentén. A begyűjtött régészeti leletanyag feldolgozása során megállapítottuk, hogy párhuzamaik alapján a tárgyi emlékek többsége ahhoz az időszakhoz kapcsolódik, melyben az Erdélyi Fejedelemség a Habsburg Monarchia szerves része volt. Az írott köveknek területjelzésekkel és a helyiek által használt tulajdonjelekkel van elég egyértelmű kapcsolatuk – vázolta a kutatás eredményeit Puskás-Kolozsvári Frederic.

Csergő Tibor múzeumigazgató hangsúlyozta: olyan eredményeket igyekeztek felmutatni a kiadványban, amelyek régészeti, történelmi és földrajzi kutatásokra alapozva reményeik szerint képesek lesznek szétoszlatni azt a mitikus-misztikus ködöt, amelybe a Tászok-tető burkolódzik. 


Hozzászólások lezárva.