Interjú dr. Kollos-Püsök Katalin infektológussal: Gyakori, gyorsan terjedő, vírusos megbetegedés: influenza

7 481

A híradásokat a koronavírusos megbetegedésekről szóló hírek dominálják, térségünkben viszont az influenza az, amelyik most járványos. Tudunk róla sok mindent, de talán nem eleget. Dr. Kollos-Püsök Katalin infektológust, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fertőző betegségeket kezelő osztályának munkatársát erről a vírusos megbetegedésről kérdeztük.

Fotó: László F. Csaba

– Melyek az influenza tünetei, mikor beszélhetünk erről a betegségről?

– Az influenza az egyik leggyakoribb, nagy tömegeket érintő, gyorsan terjedő, vírusos légúti megbetegedés. Különbség van az influenza és egyéb légúti megbetegedések tünetei között. Az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak, jellemző a hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak. A panaszok általában a fertőződést követően 24–48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első néhány napban gyakori a láz, akár a 39–39,5 Celsius-fokot is elérheti. Szerte a testen, leginkább a háttájon és az alsó végtagban izomfájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szem körüli és szem mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel, száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is, néhány esetben hasmenés is kialakulhat. A panaszok általában 2–3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A köhögés és a fáradékonyság azonban 10 napnál hosszabb ideig, akár 6–8 hétig is fennmaradhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok kedvező helyzetet teremtenek a felülfertőző baktériumoknak, súlyos elváltozást okozva, a véráramba kerülő toxikus anyagok pedig életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat – krónikus tüdő-, szív- és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok. A bakteriális felülfertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat. A fiataloknál és az egészséges felnőtteknél az influenza autolimitált, vagyis a tünetek általában 4–7 nap alatt maguktól elmúlnak. A köhögés és a gyengeségérzés hetekig megmaradhat. A kockázati csoportoknál viszont súlyos, életet veszélyeztető komplikációk alakulhatnak ki.

– Mikor a leginkább jellemző ez a betegség, mikor alakulnak ki az influenzajárványok?

– Annak ellenére, hogy több mint 50 éve létezik influenza elleni védőoltás, ez a megbetegedés világszerte fontos közegészségügyi problémát jelent. Az influenza szezonális járványok formájában zajlik, amely a hideg évszakokban jelentkezik, főleg november és február között. Az influenzavírusok felszíni szerkezete gyakran megváltozik, emiatt az immunrendszerünk nem ismeri fel a kórokozót, így világméretű járványok is kialakulhatnak. A legutóbbi ilyen világméretű pandémia 2009-ben volt.

– Jelenleg is járványos jellegű az influenzás megbetegedések előfordulása térségünkben. Milyen az idei influenzaszezon, melyik típusú vírusok okoznak leginkább megbetegedést és idén mennyire súlyosak a megbetegedések?

– Mivel még tombol az influenza térségünkben, az idei influenzaszezont még nem tudjuk teljesen értékeli. Eddig az A- és B-típusú influenzavírussal is találkoztunk, amelyek gyerekeket és felnőtteket egyaránt megbetegítettek. Súlyosabb kórlefolyást az immunhiányos állapotban és a krónikus megbetegedésben szenvedőknél észleltünk.

– Melyik korosztályt érinti leginkább az influenza, illetve a már említetteken kívül még ki számára veszélyesebb?

– Az influenza fertőzőképessége nagyon magas, nagyobb, mint 90 százalék. Az influenzás beteg már a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal, és a tünetek megjelenése után még hat nappal fertőz. A betegségre való fogékonyság általános, minden korosztályt egyformán érint. Természetesen nem minden egyénnél egyforma a betegség lefolyása, egyes kórcsoportoknál gyakoribb a súlyosabb kórformák kialakulása. Például újszülött- és kisgyermekkorban, terhesség alatt, a 65 év feletti korosztály esetében. Krónikus megbetegedésben – főleg tüdő-, szív-, vesebetegségben – szenvedők, agyvérzésen átesett betegek, izomsorvadásban szenvedők, anyagcsere-betegségekben szenvedők – cukorbetegség, elhízás – vagy veleszületett, szerzett immunhiányos állapotokban veszélyes ez a fertőzés.

– Milyen kezelési lehetőségek vannak?

– A vírusellenes kezelés mellett ajánlott a tüneti kezelés mihamarabbi elkezdése, lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító szedése. Fontos szerepe van az elegendő folyadékbevitelnek, a kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozásnak, valamint az ágynyugalomnak. Az első 48 órában elkezdett antivirális kezelés csökkenti a tünetek súlyosságát és időtartamát, valamint a szövődmények megjelenését, ennek következtében csökkenti a halálozási veszélyt. Az influenza vírusos megbetegedés, esetében nincs szükség antibiotikumos kezelésre, sem pedig antibiotikum-profilaxisra. Csak bakteriális felülfertőződés esetén indokolt az antibiotikum, de mindenképp csak orvosi javaslatra.

– Mikor kell orvoshoz fordulni?

– Mindenképpen célszerű családorvoshoz fordulni, ha a betegnek krónikus alapbetegsége van, ha terhes, ha egyévesnél fiatalabb gyermekről van szó, ha a beteg állapota hirtelen rosszabbodik, vagy ha öt nap után sem javul az állapota, még mindig lázas.

– Milyen megelőzési lehetőségek vannak?

– Fontos a higiéniás szabályok betartása, mint például a száj eltakarása tüsszentéskor és köhögéskor. Egyszer használatos zsebkendő használata, ezt követően a helyes kézmosás alkalmazása, a zsúfolt helyek kerülése. Az influenzás tünetekkel rendelkezők otthoni izolálása, ágynyugalom. A leghatékonyabb megelőzés az influenza elleni védőoltás, amely hatástalanított vírusrészecskéket tartalmaz. A védőoltás használata minden korcsoportnak ajánlott, főleg a súlyos korformákra hajlamos egyéneknek. A védőoltás összetételét az Egészségügyi Világszervezet határozza meg évente. A védekező ellenanyagok oltás után 10–15 nappal jelennek meg és 9–12 hónapot védenek, ezért ajánlott a védőoltás használata évente minden influenzaszezon előtt, ősszel, leginkább október–novemberben. A mortalitás és megbetegedések számának csökkentése érdekében az Egészségügyi Világszervezet 75 százalékos oltási lefedettséget ajánl országszerte a 65 év feletti korosztálynál és a rizikócsoportba tartozóknál, Romániában azonban ez az arány csak 14 százalékos.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek