Integrált területi beruházás

az út, ha nem is kitaposott, de járható...

25

A múlt hétfőn arról adott hírt a hazai sajtó (legalábbis annak egy része), hogy december 8-án, szombaton Temesváron Nyugati Szövetség (AVE) elnevezéssel együttműködési megállapodást kötött az ország négy nyugati nagyvárosának elöljárója. Nevezetesen: Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár, az együttműködés legfőbb célja pedig az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása. Egy mindenképpen ígéretesnek tűnő együttműködési megállapodásról van, lehet szó, azonban helytelen lenne túllicitálni a dolgokat, illetve szem elől téveszteni bizonyos uniós ismérveket.

Élénk érdeklődést és jobbára kedvező visszhangot váltott ki az AVE létrehozása, azt számos helyhatósági elöljáró, de ugyanakkor egyes szakértők és egyes politikai pártok tekintélyes személyiségei is figyelemre méltónak tartották. A kedvező fogadtatást jelzi az is, hogy már a múlt hét elején Resicabánya is jelezte csatlakozási szándékát, Nagyszebenben is lehetségesnek tartja a polgármester az esetleges csatlakozást. És követők is akadtak: Cătălin Chereches ötletgazda, Nagybánya polgármestere a múlt szerdán bejelentette, hogy Észak-erdélyi Szövetségbe tömörül Máramaros, Szatmár, Szilágy és Beszterce-Naszód megye, a négy megye közgyűlése, a négy megyeszékhely és több megyei jogú város révén. Ugyanakkor nyomatékolta azt is, hogy a társulás nem a Nyugati Szövetség megfelelője lesz, mivel nem politikai színezetű projekt, ők csupán Észak-Erdély fejlődését akarják, s ilyen összefüggésben elsődleges céljuk az infrastrukturális fejlesztések saját hatáskörbe vonása lenne. Amúgy az elképzelések szerint 2019. január 15-ig útjára indítanák az Észak-erdélyi Szövetséget. Mindezen kontextusban feltétlenül meg kell említeni, hogy egyes székelyföldi elöljárók, politikusok is látnak „fantáziát” az ilyen vagy hasonló típusú együttműködésben, illetve társulási szerződések esetleges megkötésében. Többek között abból indulva ki, hogy akár ez út is lehet a pénzügyi autonómia, illetve az eddigieknél eredményesebbnek és hatékonyabbnak bizonyuló alternatívák kidolgozása szempontjából. A kormánykoalíciót alkotó pártok, a kormányzat a jelek szerint nem fogadta kitörő örömmel és lelkesedéssel a Temesváron megszületett egyezményt, sőt egyes szélsőséges politikusok részéről máris olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy valakik az ország „szétdarabolását” szolgáló egyezményeken fáradoznak. És vannak olyan meglátások is, miszerint a kormánypárt elnöke, illetve a kormányfő által a múlt hétfőn sebtében beígért befektetési alap létrehozása, amely állítólag a helyi infrastrukturális beruházások (víz- és csatornahálózatok építése, illetve bővítése, iskolafelújítás stb.) finanszírozására szolgálna, úgymond szembe menne az ilyen és ehhez hasonló szándékokkal. Apropó: hétfőn Liviu Dragnea határozottan azt állította, hogy 10 milliárd eurós alapról van, lenne szó, Dăncilă kormányfő pedig a múlt szerdán ugyancsak határozottan, hogy 10 milliárd lejesről. (Igaz, az újságírók ismétlődő kérdései okán elbizonytalanodott, nem tartva kizártnak, hogy „rosszul értesült”, és esetleg 10 milliárd eurós lesz az a bizonyos befektetési alap. Ez is jelzi, hogy mennyire alapos és átgondolt a szóban forgó kormányzati szándék.

Ilyen már van…
Nem akarunk a káka tövén csomót keresni, sem szőrszálhasogatóak lenni, s még kevésbé rosszindulatúan megközelíteni ilyen típusú együttműködéseket, annak jogi kereteit, illetve majdani konkrét lehetőségeit, de meg kell említenünk, hogy vannak bizonyos uniós ismérvek is. Ugyanakkor ez esetben igaz az az állítás, miszerint „nincs új a nap alatt”. Az Európai Unió új kohéziós politikája egyik innovatív eszköze az integrált területi beruházások (ITB), angolul egyébként integrated teritorial investment (ITI), románul pedig investiții teritoriale integrate (ITI). A tisztánlátás érdekében megjegyeznénk, hogy még a közelmúltban is viták folytak az ITB pontos tartalmáról az Európai Unióban, s bár nincsenek pontos értesüléseink, de úgy tudni, hogy az egységes módszertani útmutató sem finalizálódott. Eredetileg a városfejlesztési kezdeményezések összehangolására alkották meg, de az új kohéziós politikát szabályozó rendeletek elkészítése során kiterjesztették a regionális integrált beavatkozásokra is. Az általános rendelet 99-es cikkelyében a következő olvasható: „Amennyiben… meghatározott városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi beruházásként kell végrehajtani”. Egyes szakértők szerint ez azt is jelenti, hogy nem városok, megyeszékhelyek vagy különböző, egymástól távol eső települések közötti együttműködésről van, lehet szó az ITB esetében. Másképpen fogalmazva: az ITB lényege, hogy ha egy adott térség fejlesztéséhez több, egymással összefüggő, de ugyanazon operatív program keretében nem támogatható beavatkozásra van szükség, akkor ezeket a beavatkozásokat egy nagyobb projektcsomagba lehet szervezni, és az egyes elemeket egymással párhuzamosan, a folyamat közös menedzselése mellett lehet megvalósítani. Következésképpen az ITB egy olyan kisebb léptékű program, amely több különböző projektet foglal magában, és ezeket több különböző operatív program kiirtásából lehet megvalósítani. Idetartozik az is, hogy az ITB mint a kohéziós politika új eszköze elsőként a 2014–2020 közötti programozási időszakban vehető igénybe a projektgazdák által. Tetszik, nem tetszik, kizárólag városok között megkötött együttműködési egyezmények nemigen „férnek bele” az ITB-be, de a négy megye között megkötött egyezmény igen. Ugyanakkor a pénzalapok lehívása tekintetében nemigen lehet a kormány feje fölött, illetve adott szakhatóságok megkerülésével eljárni. A nagy előnye az ITB-nek viszont az, hogy egy ilyen típusú entitás alapokat hívhat le az összes regionális programból, de csak azon összegek korlátai között, amelyekről megállapodtak a pénzügyi időszak megkezdéséig a kormánnyal folytatott tárgyalások nyomán.
Említettük, hogy nincs új a nap alatt. Íme: Finnországban 1 ITB létezik, Németországban 2, Hollandiában 4, Svédországban 1, Olaszországban 5, Csehországban 7, Belgiumban 3, Franciaországban pedig 18, ugyanakkor Romániában is van egy a Duna Delta ITB. Az a 2014–2020-as pénzügyi időszakban több mint 1,1 milliárd eurós finanszírozásban részesül, amihez még hozzáadandó a hazai finanszírozás. A Duna Delta ITB révén Románia egyik legnagyobb infrastrukturális beruházására kerül sor, nevezetesen a Tulcea és Brăila megyét összekötő Dunát átszelő hídról van szó, amely hossza 26 kilométer lesz, felületén egy gyorsforgalmi úttal, s amely körülbelül 500 millió eurós beruházást jelent.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek