Ingoványos talajon

10

Talán nem túlzás azt állítani, nehézkésen jött össze az a csapat és készült el az az iromány, amelyet a majdani kormányként, illetve kormányprogramként ismertetett pénteken délután a parlamentben a Liberális Párt elnöke, Ludovic Orban kormányfőjelölt. Ezt állítjuk annak okán, hogy a szóban forgó bemutatkozás a 24. órában következett be, ugyanis az Alkotmány 130. szakasza értelmében a kormányfőjelöltnek az államelnök általi kijelölés időpontjától számított 10 napon belül kell kérelmeznie a bizalmi szavazást. Ez a 10. nap, illetve az utolsó határidő pénteken járt le. A késlekedésben több mint valószínű az is közrejátszott, hogy a hét elején Japánban tartózkodott. De milyen összefüggés van a kormányalakítás és az államelnök ténykedése között? – kérdezhetné bárki. Az Alkotmány szemszögéből nem sok, de ez esetben volt, mert a liberálisok, illetve az államelnök közötti köldökzsinórt nem sikerült elvágni az elmúlt öt esztendő során, még akkor sem, ha az utóbbi években regnáló kormányok nem voltak Johannis „kormányai” (ahogy ő maga szokta mondani „az én kormányom”…). Ilyenképpen pedig neki is volt szava, s azt érvényre is juttatta, mert például nyílt titok, hogy külügyminiszternek ő javasolta Bogdan Aurescut (aki egyébként jelenleg államminiszteri rangú államelnöki tanácsadó) és a honvédelmi miniszternek a jelenlegi vezérkari főnököt, Bogdan Ciuca tábornokot (akinek leváltásával hónapokkal ezelőtt nem értett egyet, s ezért a közte és a kormány közti viszály egészen az Alkotmánybíróságig jutott). Biztosra vehető az is, hogy a többi jelöltre is előzetesen áldását adta, s valószínű, hogy ezért ejtette útjába a Cotroceni-palotát Ludovic Orban, mielőtt „bemutatkozó” látogatásra érkezett volna a parlamentbe. Az is bonyolította és úgymond késleltette a kormányfőjelölt kormányalakítási erőlködését, hogy esetenként keservesnek, kínosnak mutatkozott a kormánybuktató (a Dăncilă-kormányt megbuktató) parlamenti pártokkal való egyeztetés, mármint a bizalmi szavazat megszerzése érdekében. Eleve feltételezhető volt, hogy ilyen vonatkozásban felmerülhetnek problémák, azok követelésekkel és feltételek megszabásával állhatnak elő. Ez annál is inkább, mert azok között eddig sem volt és a jelek szerint ezentúl sem lesz teljes egyetértés, illetve együttműködés. Ugyanakkor a követeléseik sem „egy húron pendülnek”. Ragadjunk ki ebben a kontextusban egyetlen példát: a Tăriceanu nevével fémjelzett ALDE alapvető követelése a kétfordulós polgármester-választás újbóli bevezetése (egyébként nemcsak ez a párt szeretné ezt elérni, hanem mások is, köztük az USR). Ezzel viszont nem ért egyet az RMDSZ, sőt a majdani kormány megszavazásának feltételeként szabta meg az egyfordulós polgármester-választást. A tárgyalásokat, az egyeztetéseket követően állítólag sikerült megnyugtató módon rendezni ezt az ügyet. Hogy ki nyugodott meg, viszont nem tudni. Tăriceanu Orbannal való egyik találkozóját követően kijelentette, hogy elfogadtatásra bocsátják a szóban forgó követelésüket, s ezt úgymond megerősítette maga Orban is, aki azt állította, „mi mindig is a kétfordulós polgármester-választás hívei voltunk”. Az RMDSZ elnöke viszont ugyancsak egy Orbannal való találkozót követően azt hangoztatta, hogy 2020 végéig nem kerül sor a helyhatósági választási törvény ilyen értelemben való módosítására, s ilyen vonatkozásban határozott ígéretet kapott Orbantól. Lehet, hogy Tăriceanunak elfelejtették megmondani, hogy a kétfordulós választás majd valamikor 2020 után lesz lehetséges. Az is lehet, hogy valakik valakiket „megetettek”. Apropó RMDSZ: a Dăncilă-kormány elleni bizalmatlansági indítvány megszavazását az úzvölgyi katonai temető ügyéhez való elvtelen kormányzati viszonyulás idézte elő, állítólag ez lévén „az utolsó csepp a pohárban”. (Vajon melyik volt az első?… ) Ez az ügy valamilyen oknál fogva most lekerült a napirendről, legalábbis arról nem hallottunk semmit a Liberális Párt vezetésével, Orban Ludovic pártelnökkel folytatott tárgyalások során. Furcsa, hogy az egyik kormány esetében az döntő jelentőséggel bírt, egy másik majdani kormány esetében viszont már nem is olyan fontos. Majdani kormányt említettünk, de nem biztos, hogy az az Orban-kormány lesz, amely ezekben a napokban még „jelöltségi” stádiumban találtatik. Egyelőre pontosan azt sem tudni, hogy mikor is kerül sor a bizalmi szavazásra. Orbannak, szemben az elhúzódó kormányalakítással, sürgősebb lenne a parlamenti szavazás, s azt szeretné, hogy arra szerdán sor kerüljön. A szociáldemokraták viszont „komótosabban” kívánnak eljárni, azt hangoztatva, hogy a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatása óhatatlanul időigényesebb lesz, s ilyenképpen majd csak november 3-át követően lenne esedékes a parlamenti szavazás. A menetrend sorsa valószínű, hogy a mai nap folyamán fog eldőlni. A szavazás kimenetele úgyszintén bizonytalan, mert a Victor Ponta vezette Pro Románia egyértelmű döntése szerint nem szavaznak bizalmat Orban Ludovic együttesének, sem pedig a már bemutatott partitúrának. Minden jel arra mutat, hogy a Băsescu-féle PMP honatyáinak sem lesz ínyére az Orban-kormányba vetni bizalmát. Ilyen körülmények között pedig talán indokolt a kérdés: lesz-e elégséges szavazat ahhoz, hogy színre léphessen az Orban-kormány?

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek