2021, január 22, péntek.
custom_html_banner1

Indul a székelyföldi értékgyűjtő mozgalom

Annak érdekében, hogy az erdélyi és székelyföldi magyarság is jelentőségének megfelelő számú értékkel képviseltesse magát a Magyar Értéktárban, székelyföldi értékgyűjtő mozgalmat kezdeményezett az Élő Erdély Egyesület a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai partnerségével. Az első nyilvános rendezvényüket, a Székelyföldi Értéktár Konferenciát a tegnap tartották Csíksomlyón.

Zsigmond Barna Pál főkonzul az értékmentésről: kerüljük a skanzen-effektust és a profitorientált megközelítést Fotó: Balázs Árpád
Zsigmond Barna Pál főkonzul az értékmentésről: kerüljük a skanzen-effektust és a profitorientált megközelítést Fotó: Balázs Árpád

A Székelyföldi Értéktár Konferencia célja az önkormányzatok, a település- és vidékfejlesztés területén tevékenykedő és az értékgyűjtésben, -gondozásban és -közvetítésben érintett intézmények és szervezetek tájékoztatása volt – mondta el köszöntőjében Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke. Kifejtette, a székelyföldi értékgyűjtő mozgalom célja a székelyföldi értékek azonosítása, települési, tájegységi értéktárakba rendezése, egy értékalapú közösség-, és településfejlesztési folyamat elindítása, a helyi-, térségi-, és nemzeti azonosságtudat erősítése.

Értékeinkkel határozzuk meg magunkat
– Érték lehet minden, amit egy közösség kitermelt, és ami a közösséget megtartotta – fogalmazott a megnyitón Zsigmond Barna Pál főkonzul. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az érték nem jelentheti a görcsös ragaszkodást a hagyományokhoz, kerülni kell a skanzen effektust és a profitorientált megközelítést egyaránt.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője szerint a kis közösségek nagyon gazdagok, a kérdés csak az, hogy felfedezik-e, tudatosítják-e, és tudják-e értékesíteni. Kiemelte, a korábbi próbálkozásokkal ellentétben, amelyek felülről építkezve, szakember által próbálta összegyűjteni az értékeket, a hungarikumok rendszere alulról építkezik: a helyi lakos ismerheti fel, hogy mi a mérvadó érték az ő életében, és jelölheti az értéktárba. Hangsúlyozta, idegen környezetben az értékeink által határozhatjuk meg magunkat, ugyanakkor fontos, hogy értékeinket ne csak felismerjük, hanem meg is tudjuk mutatni.

A csíksomlyói búcsú is lehetne hungarikum
A hungarikum-törvény három éve zajló sikertörténetét Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hunagrikumokért felelős helyettes államtitkára, a Hungarikum Bizottság titkára ismertette videohívás keretében, ugyanis a nemzetközi gyorsvonat, amellyel Csíkszeredába érkezett volna, nem indult. Szakáli beszámolt arról, hogy keddi gyűlésüket követően 54-re nőtt a magyar csúcsteljesítmények száma, ugyanis hunagrikummá nyilvánították a debreceni páros kolbászt, a fröccsöt, a bajai halászlevet és az alföldi kamillavirágzatot. Kifejtette, hogy bár a hungarikumokról szóló törvény nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem az egész magyar nemzetre, éljenek bárhol a nagyvilágban, egyelőre csak az ország határain belül vált igazi mozgalommá. Viszont az összmagyarság egyensúlya vissza kell tükröződjön az értéktárban, éppen ezért kell változtatni azon a tényen, hogy a 106 értéket tartalmazó külhoni értéktárban csupán 5 erdélyi érték található, ezek a kaplonyi Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi-grófok kriptája, a gyergyóújfalusi falutörvény, a gyergyótekerőpataki katolikus templom, a gelencei Szent Imre katolikus műemlék templom és a szintén gelencei Jancsó-udvarház. Éppen ezért július 3-án módosították a törvényt annak érdekében, hogy a határon túli értékgyűjtő rendszert is a magyarországihoz hasonlóvá tegyék, és remélik, hogy néhány hónap múlva már erdélyi értékekről, például a csíksomlyói búcsúról dönthetnek.

Tájékoztató körutat szerveznek
Annak érdekében, hogy a határon túli értékek minél hamarabb elfoglalják méltó helyüket az értéktárban, az Élő Erdély Egyesület és a Kriza János Néprajzi Társaság átfogó eszköz- és intézményrendszer kiépítését tervezi, amelynek első nyilvános eseménye a tegnapi konferencia volt a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Ennek folytatásaként tájékoztató körutat, szakmai találkozókat szerveznek 20 kistérségben a helyi közösségek képviselői számára, létrehozzák az ertektar.ro honlapot és a Székelyföldi Értéktár Bizottságot. A fiatalok bevonása érdekében még idén megszervezik a Kincskeresők internetes ifjúsági értékgyűjtő vetélkedőt, és 100 ezer székelyföldi emberhez szeretnék eljuttatni az értékgyűjtő mozgalom üzenetét.
A magyarországi példához hasonlóan, az Erdély-szintű mozgalom is alulról építkezik, és a helyi közösségek képviselői helyi értéktárakat hozhatnak létre. De bárki szabadon jelölhet számára értékes dolgokat a Székelyföldi Értéktárba akár a honlapról letölthető formanyomtatvánnyal, ezekről majd a Székelyföldi Értéktár Bizottság dönt. A székelyföldi értékből lehet erdélyi, az erdélyiből lehet magyar nemzeti, a magyar nemzetiből pedig lehet hungarikum, amit a magyarság „csúcsteljesítményének” neveznek, jegyezte meg Boda.

Háromszéki Eszter

Kapcsolódó cikkek:

14,341RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb