Indul a hetes cikk szerinti eljárás

Sargentini-jelentés magyarország jogállamiságáról

222

Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést tegnap az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot. Ezzel a döntéssel megindították Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására, vagyis legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Szijjártó: a bevándorláspártiak bosszúja
Az EP döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető hangsúlyozta: a dokumentum elfogadásával Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert „bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség és a migrációt meg lehet állítani”. Szijjártó Péter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – tette hozzá.
Kifejtette: minden kétséget kizáróan lelepleződött a szándék egy május utáni koalíciókötésre, amelynek értelmében a liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak most Magyarországot elítélő csoportjai között egy bevándorláspárti koalíció jönne létre azzal a céllal, hogy május után is bevándorláspárti politikát folytasson az EU, és legyen lehetőség bevándorlókkal elárasztani a kontinenst.

Elégedett a magyarországi ellenzék
Normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik a hatalomból, és bocsánatot kér mindazért, amit Magyarország ellen tett – jelentette ki Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) EP-képviselője Strasbourgban, miután megszavazták a különjelentést. Úgy vélte, történelmi lépésre szánta el magát az Európai Unió és az EP meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége. „Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától” – fogalmazott. Most elfogadott jelentésében – az európai nemzetek képviseletében – az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nyilatkozatában úgy vélte: az Európai Parlamentben leadott szavazatok nemcsak azt jelentik, hogy a képviselők többsége meggyőződött arról, hogy Magyarországon veszélyben forog, rendszerszinten sérül a jogállamiság, a magyar kormány sérti az európai szerződésekben foglalt alapvető jogokat és értékeket. Azt is jelzik, hogy az Európai Néppárt (EPP) többsége egyetértett ezzel a véleménnyel. Hangsúlyozta, a jelentés a magyar kormánynak a magyar emberek érdekeit és jogait sértő tevékenységét bírálja. A jelentés kimondja, a magyaroknak is joguk van azokhoz a jogokhoz, védelemhez, garanciákhoz, amelyek a többi európai szabadságát, vallás-, lelkiismereti és szólásszabadságát védik. „Az üzenet egyértelmű a magyar kormány számára: nem lehet Európában büntetlenül aláásni és megsérteni az alapvető jogokat és értékeket” – fogalmazott az EP-képviselő.

A lengyelek szolidárisak
A lengyel kormány nyugtalansággal fogadja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben, szolidáris Budapesttel – hangsúlyozta Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő tegnap az MTI-nek nyilatkozva.
A szóvivő leszögezte: az EU a tagállamok sajátos jogi, alkotmányjogi, történelmi hagyományainak kölcsönös tiszteletén alapszik, ezen elv tisztelete különösen az EU jelenlegi válsága fényében fontos. Álláspontja szerint a döntés „nem járul hozzá az EU megerősítéséhez, sőt veszélyezteti egységét, felesleges megosztást teremt”.
Lengyelország ezért „nagy nyugtalansággal fogadja az EP döntését” – mondta. „Szolidárisak vagyunk a magyar nemzettel, amely nemrégiben a választásokon nagyon határozott demokratikus legitimációt adott Orbán Viktor kormányának” – hangoztatta a szóvivő.

Sargentini ünnepel
Üdvözölte a szavazás eredményét a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést összeállító Judith Sargentini. Strasbourgi sajtóértekezletén a zöldpárti képviselő azt mondta, hogy bár nincsenek konkrét határidők, a voksolás nyomán remélhetőleg hamarosan az uniós tagállamok kormányainak tanácsa elé kerül az ügy, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei. Hozzátette, szeretné a miniszteri tanács ülésén ismertetni jelentését, és esetleg valamikor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján is.
„Büszke vagyok rá, hogy a jelentés megkapta az Európai Parlament támogatását, de ez elsősorban a magyar állampolgárok jogairól szól” – emelte ki. Mint mondta, a testület fontos üzenetet fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy kiáll minden európai, így a magyarok jogaiért, és megvédi közös értékeinket.

A továbbiakban…
A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

HN-összeállítás

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.