Illékony magabiztosság…

92

Az egy dolog, hogy a kormányfő, a kormány végül is a kormányzati felelősségvállalási eljárás keretében terjesztette be a költségvetések jóváhagyására vonatkozó törvények tervezeteit, s teljesen más dolog az, ami azok körül végbement. Talán azzal kell kezdenünk, hogy a kormányfő a hónap elején még arról beszélt, hogy december 15. körül azokat beterjesztik megvitatás végett a parlamentbe, majd később december 20-át jelölte meg határidőként. Időközben azonban elillant magabiztossága, s kezdődött a habozás, a csűrés-csavarás: 20-a körül, azaz a karácsonyi ünnepek előtt, sőt, ha emlékezetünk nem csal, még december 27-ét is megemlítette (de ezzel párhuzamosan szót ejtett az esetleges kormányzati felelősségvállalásról is). Amikor pedig végérvényesen eldőlt, hogy ez utóbbi eljárás mellett teszi le a voksát a kormány, akkor ugyancsak magabiztosan és ékesszólóan bizonygatta, hogy ezzel nem sérül a demokrácia, a parlamentarizmus, ha nem is közvetlen módon, de lehetséges lesz – és idő is lesz rá – észrevételek, javaslatok, illetve indítványok benyújtására, s azokat messzemenően szem előtt fogják tartani. Sőt még a közvita lehetőségét is megvillantotta. Mint ismeretes, a beterjesztésre hétfőn, december 23-án került sor, s ugyanaznap 10 óráig lehetett benyújtani indítványokat. Érkeztek is állítólag szép számmal, de szerény meglátásunk szerint azok „messzemenő” figyelembe vételére a pénzügyminisztériumnak, a kormánynak, s még kevésbé a kormányfőnek időszűke miatt nemigen volt lehetősége. Ennek ellenére a beterjesztéshez „mellékelt”, a parlamentben elhangzott expozéjában a kormányfő azt hangoztatta, hogy a célirányosnak, megalapozottnak tartott indítványokat beépítették az állami költségvetés tervezetébe. Hiszi a piszi… Az már csak hab a tortán, hogy a liberális párt honatyáinak egyik-másik indítványa is bekerült a szövegbe, legalábbis a kormányfő szerint. Ez azért furcsállandó, mert ugyancsak a kormányfő pártelnöki minőségében azt állította, hogy a jogszabály tervezetére áldását adta a kormánypárt csúcsvezetése. Ha ez így igaz, akkor miért volt indokolt, hogy saját honatyáik éljenek az indítvány benyújtási jogával. A tervezet kapcsán történtek közé tartoznak azok az ad-hoc egyeztetések, amelyekre hétfőn délelőtt került sor egyes parlamenti pártok frakcióinak vezetőivel. Azok során megfogalmazódtak olyan elképzelések, amelyeket a kormányfőnek kénytelen-kelletlen be kellett építenie a költségvetésbe. Ezek tekintetében is a maga módján „magabiztosnak” bizonyult: december közepén igen meggyőzően és érdemlegesen rajzolta fel a nyugdíj és a bér halmozása kivezetésének az időszerűségét és megindokoltságát a közszférából, azt hangoztatva, hogy senkit nem fognak megfosztani a munkához való jogától, de méltánytalan és bizonyos értelemben igazságtalan a nyugdíjas jogállás halmozása a munkavállalói jogállással. Az ilyen helyzetek, illetve esetek például gátat jelentenek a fiatalabb generáció érvényesülésének, előbbre lépésének útjába is – érvelt a kormányfő. Alig telt el néhány nap, amikor ráébresztették, hogy hamis, téves eszméket propagál, akkor ugyancsak „magabiztosan” azt hangoztatta, hogy az egészségügyi és az egyetem előtti oktatási szektorokban ugyan mégsem fogják bevezetni ezt a tiltást, de ennek nincs sok jelentősége, kivételes esetekről van szó, tehát amit ő előzetesen állított, az „nem sérül” a két szektor „kiemelése” okán. Számunkra indokolatlannak tűnik ez a magabiztossága, ugyanis félhivatalos adatok szerint a közszférában mintegy 25 ezer személy halmozza a két szóban forgó jogállást, s azoknak több mint a fele ebben a két szektorban tevékenykedik. Eddigelé a kormányfő magabiztosnak bizonyult a tekintetben is, hogy kormánya átmeneti kormány (amúgy ilyen fogalmat nem ismer a közigazgatási jog), most már e tekintetben irányt váltott a magabiztossága, s egyre inkább úgy tűnik, nagyobb távlatokban gondolkozik Orban Ludovic. Más: eddig igen magabiztosnak mutatkozott a kétfordulós helyhatósági választás visszaállítása tekintetében, most úgy tűnik, hogy illanófélben van ez a magabiztossága. Nemrégiben magabiztosan állította, hogy a közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet a nép ügyvédjének „jóvoltából” a taláros testület napirendjére kerül, s ennek okán a nyugdíjba vonuló helyi tisztségviselők (tanácselnökök stb.) már nem lesznek jogosultak a „különleges nyugdíjra”. Magabiztosság ide vagy oda, ami biztos, az biztos: a minap bejelentették, hogy készülőfélben van egy sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében a szóban forgó különleges nyugdíjra vonatkozó előírás hatályba léptetését elnapolják 2021. január 1-re. Amúgy határidők elnapolásában igen „magabiztosnak” mutatkozik az Orban-kormány élén a kormányfővel…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek