Iliescu hallgat, de nem tartja felelősnek magát

57

Kihallgatta – volna – a katonai ügyész­ség tegnap Ion Iliescut, akit emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolnak az 1990-es fővárosi „bányászjárás” ügyében. A volt államelnök azonban meg­tagadta, hogy nyilatkozatot tegyen.

Emberiesség ellen elkövetett bűnökért felelhet Ion Iliescu. Múltba révedve Fotó: Agerpres

Ion Iliescu volt államfő megtagadta, hogy nyilatkozatot adjon a Főügyészségen, ahova a bányászjárás-ügyben idézték be a katonai ügyészek, elsősorban abból a célból, hogy tudomására hozzák: emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják. A sajtó szerint ez azt jelenti, hogy végéhez közeledik az ügyészségi vizsgálat, és következhet a vádemelés.
Iliescu a vádhatóság épülete előtt szűkszavú volt, csak annyit mondott az újságíróknak, hogy nem tekinti magát felelősnek az akkor történtekért. Bent azonban ennél is kevesebbet beszélt: megtagadta a nyilatkozatot. Az exelnök körülbelül egy órát töltött a Főügyészségen, és kijövetelekor már nem állt szóba a sajtó képviselőivel.
Ügyvédje, Andrei Georgescu szerint Iliescu „semmiféle nyilatkozatot nem tett. Elkezdődött a bűnvádi eljárás ellene. Új minőséget kapott, vádlott lett. A következőkben előkészítjük a védelmet. Ezt az ügyet 2014-ben nyitották újra Niţu főügyész rendeletére. Meg kell vizsgálnunk, fel kell mérnünk, mit tartalmaz ennek a dossziénak az anyaga”. Hozzátette, védence „nagyon jól reagált” az ügyészek arra vonatkozó kijelentésére, hogy vádlotti minőségében folyik a továbbiakban ellene az eljárás.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hét során a bukaresti katonai ügyészek több gyanúsítottat kihallgattak az ügy kapcsán: Gelu Voican Voiculescut, Miron Cozmát és Adrian Sârbut, valamint tanúként mások mellett Andrei Pleșu bírót is.
A Bányászjárás nevet viselő ügyiratcsomóban bűnügyi eljárás folyik többek közt Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman volt miniszterelnök, Virgil Măgureanu, a SRI volt elnöke, Nicolae Dumitru, a Nemzeti Megmentési Front (FSN) első alelnöke, Mugurel Cristian Florescu tartalékos tábornok, Románia főügyészének helyettese és a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának vezetője ellen.
A vádhatóság gyanúja szerint a megnevezettek 1990 júniusában állami karhatalmi szervek segítségével erőszakosan feloszlatták a bukaresti Egyetem téren az akkori hatalom ellen tüntető polgári lakosságot, majd Bukarestbe szállították a Zsil-völgyi bányászokat. Ez utóbbiak betörtek az ellenzéki pártok székházaiba, az utcán pedig brutálisan bántalmaztak számos polgári lakost, akikről feltételezték, hogy az ellenzéki pártok szimpatizánsai. Az akkori véres események nyomán négyen vesztették életüket, és mintegy 1300-an megsérültek.
Bár történtek erre irányuló próbálkozások, máig tisztázatlan, hogy kit terhel a felelősség az akkori erőszakos cselekményekért. Legutóbb 2015-ben indították újra a vizsgálatot, miután a strasbourgi emberjogi bíróság 2014-ben elítélte Romániát, és az atrocitások kivizsgálására, valamint az áldozatok kártérítésére kötelezte az államot.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.