II. András nyomában – ásatások az egresi ciszterci monostor területén: Királysírok nyomában

459

2012-ben közös kutatásba kezdett a Temes megyei egresi egykori ciszterci monostor területén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a temesvári Bánáti Múzeum. Az azóta is tartó régészeti munkába bekapcsolódott a Jolánta Kulturális Egyesület is. A régészeti munka során feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, ahol II. András magyar királyt, s második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Jolántát temették el. Mindezekről február 21-én, pénteken 18 órától a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat következő előadásában tudhatnak meg különböző érdekességeket a résztvevők. Sándor Cecíliával, az egresi ásatás kommunikációs tanácsadójával beszélgettünk.

Légi felvétel az egykori egresi monostor területén végzett ásatásokról

– Hogyan kapcsolódik az ásatási feltárás Egreshez? Mi a célja ezeknek az ásatásoknak?

– Magyarországon az első ciszterci monostor 1142-ben Tolna megyében jött létre, II. Géza uralkodása idején. Később III. Béla volt az, aki kiemelten támogatta a ciszterci szerzetesrendet. Uralkodása alatt létrejött monostorok közül Egres volt a legkorábbi, amelyet 1179-ben létesítettek. Az évtizedekig kiemelt királyi támogatásban részesülő egresi monostor az ország egyik legfontosabb ciszterci rendháza volt, amely maga is alapított filiákat. Az első olyan rendház volt, melynek szerzetesei közvetlenül Franciaországból érkeztek. A bánsági monostort a mohácsi csata után erőddé alakították, azonban 1551-ben az oszmán seregek lerombolták. Maradványai az idők során eltűntek a föld színéről. A későbbi összeírások úgy említik, hogy már csak két pásztor és háromszáz egynéhány juh éldegélt a romok között. Tehát az Árpádok híres monostorának már csak az emlékezete maradt meg. A II. András nyomában járó kutatásnak az egyik legfőbb kérdése az volt, hogy hol található a királyunk temetkezési helye. A válasz az, hogy a leghitelesebb források szerint II. Andrást és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt Courtenay Jolántát a Maros partján álló Egres monostorában temették el.

– A kutatások során milyen leletanyagot találtak?

– A kutatási program 2012-ben kezdődött el Egresen, a temesvári Bánáti Múzeum és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésével. Először az egykori épületek helyét és kiterjedését kellett meghatározni, mindezt a korábbi források tanulmányozásával, légi fotózással és geofizikai kutatásokkal. Az első kapavágások 2016 júniusában kezdődtek. A célok között szerepelt a főhajó és a keresztház metszéspontjának felkutatása, mely egykor a királyi házaspár temetkezési helye lehetett. A régészkutatók megtalálták a templom padlószintjét, illetve középkori sírokat, tatárjáráshoz köthető építési törmelékeket, emberi maradványokat és egy tömegsír nyomaira is rábukkantak. Az ásatások során folyamatosan újabb értékes leletek kerültek elő, mint például kerámiaedények, ékszerek, arany- és ezüstpénzek, kódexveretek, vagy például olyan faragott hegyikristály tárgyi töredékei, melynek legközelebbi párhuzama a Kárpát-medencéből a koronázási ékszerekhez tartozó jogaron található meg.

– Az érdeklődők is ellátogathatnak a történelmi helyszínre, megtekinthetők a feltárt leletek?

– A kutatási projekt célja, hogy feltárja az egykori egresi ciszterci monostor helyszínét és azt látogatható hellyé, bemutathatóvá tegye a nagyközönség számára is. Jelenleg az ásatási folyamatok zajlanak. A Jolánta Kulturális Egyesület a régészeti munka háttereként létrehozott egy kutatóbázist, ezáltal lehetőséget kínál a közös munkára és a legújabb régészeti technikák használatára mind a hazai, mind a külföldi régészhallgatók számára. Jövőbeli terv egy erre a célra kialakított emlékhely, valamint a helyszínen létrehozott kiállítás megvalósítása is.

– Ön szerint milyen jelentőséggel bír a nemzeti emlékezet szempontjából II. András temetkezési helyének feltárása?

– Egyrészt az egresi apátság több évszázadon keresztül a ciszterci szerzetesek legfontosabb rendháza volt, másrészt az Aranybullát kiadó és az egyetlen magyar keresztes hadjáratot vezető II. András magyar királyról van szó, akinek uralkodását és regnálását a magyar történelem kiemelkedő időszakának tekintjük. Mi abban hiszünk, hogy II. András a keresztes lovagkirály és korának jobb megismerése a nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából nagy jelentőségű, és egyben kiváló alkalmat nyújt a korszakban vezető szerepet játszó, a korabeli Kelet–Nyugat közti híd szerepét betöltő Magyarország nemzetközi bemutatására.

– Mivel biztatja az olvasókat, hogy részt vegyenek a II. András nyomában – ásatások az egresi ciszterci monostor területén címmel szervezett előadáson?

– 2019-ben a Jolánta Kulturális Egyesület vezetésével, az Árpád-ház program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával a korábbiaknál egy jóval nagyobb ásatás zajlott. A kedves olvasók az előadás keretében betekintést nyerhetnek az ásatás folyamatába, megismerhetik a felmerülő kihívásokat és az eddigi eredményeket. Mindenkit szeretettel várunk pénteken 18 órától Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűléstermébe, ahol dr. Búzás Gergely régész, művészettörténész és dr. Takács Miklós régész, a Magyar Tudományos Akadémia doktori és a PPKE Régészettudományi Intézetének meghívott előadói tartanak előadást az Árpád-kori temetkezőhely feltárásáról.

Biró István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek