Igaz Isten és igaz ember

517

D. a J. Kr.!
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!
Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága és az örök boldogság reménysége Krisztus Feltámadása. Szent Pál, „a pogányok tanítója” (1Tim 2,7) nyíltan megmondja: „Ha ugyanis a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek, mert még mindig bűneitekben vagytok… De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül.” (1Kor 15,16-20) …És felsorolja a Feltámadás tanúit, utolsóként önmagát is, mert látta az Urat, habár egykor üldözte Egyházát.
Kereszténységünknek ezt a nagy ünnepét a Főegyházmegyénk által meghirdetett Ifjúság évének jegyében ünnepeljük. Ferenc szentatyánk már kiadta üzenetét az Ifjúság XXXIII. Világnapja alkalmával, amely az idén a helyi egyházak ünnepe, lehetőleg virágvasárnap. A szentatya a fiatal Szűzanyát állítja az ifjúság elé, amint fogadja Gábor főangyal köszöntését. A pápai üzenet jelszava Gábor főangyalnak Máriának szóló biztatása: „Ne félj, Mária, kegyelmet találtál Isten színe előtt.” (Lk 1,30)
Röviden kitérek arra, hogy a fiatal Szűzanya miben látta meg élete értelmét, lévén ebben is eszményképe a fiataloknak.
Mária az angyali üdvözletkor vállalja a felkérést: az istenanyaságot. Ekkor mondja el első lejegyzett imáját:
„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38) Egész életében ez volt a világító fény: Isten akaratának a teljesítése.
A Szűzanya ezt az imát megtanította a kis Jézusnak is. …Kellett az Isten Fiát imádkozni tanítani?! Ne feledjük: Jézus Krisztus „igaz Isten és igaz ember”. Az igazemberséghez hozzátartozott a növekedés is. Tehát a gyermek első mosolya – mint minden gyermeké – Édesanyjának szólt. Édesanyja pedig megtanította imádkozni Gyermekét.
Két esetet említek: Az Úr Jézus betette a Miatyánk hét kérésébe harmadiknak: „Legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.” (Mt 6,10) Számomra ez a Szűzanya imájának a visszhangja: „Legyen nekem a Te igéd szerint!” Nagycsütörtök este az Olajfák hegyén vért izzad az Úr Jézus, előre látva másnapi szenvedését, kereszthalálát, de föltámadását is. Így imádkozik: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár (ti. a szenvedés), de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te”. (Mt 26,39) Én ebben is a Szűzanyától tanult ima visszhangját hallom.
A Boldogságos Szűzanya mennybe vétetett. Ott van Szent Fia, az Úr Jézus mellett, mintegy elővételezve azt, amit az üdvözültek is elnyernek a feltámadáskor: a megdicsőült testet. Abban kell követnünk a fiatal Szűzanyát, hogy életünk minden körülménye között ­– örömben és bánatban, egészségben és betegségben, jó munkahelyen és munkanélküliségben, bölcső és koporsó mellett – ki tudjuk mondani a Szűzanyával: „Íme, az Úr szolgája, szolgálóleánya! Legyen nekem a Te igéd szerint”, vagyis a Miatyánkkal: „Legyen meg a te akaratod!” Így leszünk tanúi a Feltámadottnak embertársaink előtt, és így részesedünk a húsvét örömében.
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Testvéremnek és minden jóakaratú embernek!
Gyulafehérvár, 2018. április 1-jén, Urunk Feltámadásnak főünnepén.

Jakubinyi György római katolikus érsek

A cikk a Hargita Népe március 29-i húsvéti mellékletében jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.