Időkapszula

100

Az elmúlt néhány napban két alkalommal is beszámolt több erdélyi magyar sajtótermék – köztük lapunk is – arról, hogy „időkapszulát” találtak: egyik a szárhegyi harangláb – csengettyű – példaértékű restaurálása alkalmával került elő, a másikra pedig az felsőboldogfalvi református templom tatarozása során bukkantak rá a toronygombban. Nos, ez a kulcsszó: ezeket az iratokat toronygombiratoknak nevezzük, nevüket elhelyezési helyükről, a toronygombról kapták.
Az ’időkapszula’ (time capsule) megnevezés 1937-ben keletkezett, a mindentudó internetes szótár szerint „a New York-i Világkiállítás megrendezésekor javasolták, hogy ássanak el 5000 évre (6939-ig) egy „időzített bombát”, majd a kevésbé harcias időkapszula nevet választották, azóta hívják az ilyen jellegű tárgyakat így. Az 1939-es időkapszulát a Westinghouse nevű cég készítette a kiállítás részeként. A rézből, krómból és ezüstből készített kapszulahüvelyt Cupaloynak nevezték el, és állították, hogy az acéllal megegyező keménységű. Az időkapszulába mindennapi tárgyakat tettek, egy könyvet, ami leírja az időkapszula elkészítését (The Book of Record of the Time Capsule of Cupaloy), vetőmagokat, mikroszkópot, filmhíradókat, mikrofilmeket, melyeken tudományos értekezések, szótárak, vallásos iratok és egyéb szövegek voltak megtalálhatók”.
Ezzel szemben toronygomb létezik, mióta templomtornyot emelünk, s a téma avatott kutatója, Keszeg Vilmos professzor szerint „A toronygombirat elhelyezésének kezdetét a magyarországi irodalom 200-250 évvel ezelőttre teszi. Tanulmányában Dankó Imre a Debrecenből, 1725-ből származó toronygombiratot nevezi meg a legrégibbként”, ugyanakkor a hazai forrásokban „67 településről 91 emlékiratra történik utalás”. Keszeg Erdélyi toronygombiratok című munkája szerint „a felbukkant legkorábbi emlékirat a marosvásárhelyi vártemplom gömbjében 1601-ben elhelyezett toronygombirat. Ugyanebben a korban helyeztek emlékiratot a csíksomlyói (1600-as évek eleje), a nagybányai (1619), ismét a marosvásárhelyi (1668), majd a szilágysomlyói (1766), a zabolai (1778), az ótordai (1782), a szárazajtai (1783), az abrudbányai (1784) templom tornyába”.
Olvasom, hogy a toronygömbben volt az időkapszula. Holott a torony tetején álló gömböt toronygombnak nevezi a szakirodalom, a Katolikus lexikon szócikke szerint: „toronygomb, keresztalma: toronysisak csúcsán lévő, rendszerint aranyozott gömb, vagy egyéb geometriájú (pl. tojásdad alakú vagy lencse-szerű) forgástest, melyen legtöbbször kereszt, vagy a felekezetre jellemző egyéb toronycsúcsdísz látható. Ha kereszt áll rajta, akkor keresztalma”. Ugyanebben a szócikkben olvasható az is, hogy a toronygomb „belül üres, s rendszerint fém kazettába vagy tokba zárt értékes kortörténeti dokumentumokat, tárgyakat tartalmaz”, például az építés előzményeit és történetét rögzítő, a hivatalban lévő egyházi és világi méltóságok nevét; a tervező, építész, kegyúr vagy jótevők nevét; az építkezés/renoválás költségeit tartalmazó dokumentumot; Istennek szóló hálaadást; a településre vonatkozó adatokat, ugyanakkor „szokásos mellékletek: különböző címletű akkor forgalomban lévő pénzérmék, a helyi újság akkori legfrissebb példánya, vagy egyéb, pl. főpásztori körlevelek”. S azt is hangsúlyozza a lexikon, hogy a toronygomb „megújítása/cseréje esetén új kordokumentumokkal szokták kiegészíteni a régieket”, meg hogy a toronygomb és a rajta levő dísz „toronycsúcson való elhelyezése mindenkor ünnepélyes mozzanatnak és érdekes látványosságnak, de rendkívül balesetveszélyes műveletnek számított”.
S hogy gomb-e a gömb, választ kapunk a Czuczor Gergely – Fogarasi János által jegyzett, 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes munkából, A magyar nyelv szótárából, amely szerint a GOMB „Általán gömbölyű, csomóalaku test, mely más testnek kinövése vagy függeléke vagy ékessége stb.”, a GÖMB pedig „1) Golyó, golyóbis. 2) Valaminek csomóalaku feje, vége, gombja”. Így hát maradjunk inkább a toronygomb megnevezésnél.
Tehát eleink nem időkapszulát rejtettek el az felsőboldogfalvi templom toronygombjában és a szárhegyi csengettyűben, hanem toronygombiratot. S ez a szokás mintegy három és fél évszázaddal megelőzi az időkapszula elhelyezésének amerikai szokását.
Mi ragaszkodjunk inkább a miénkhez.

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek