Idegen sofőrök

56

A középiskolás és az egyetemi éveimet végigstoppoltam, és az ekkor szerzett tapasztalataim alapján bele sem merek gondolni, hány csíkszeredai stoppos küld el a fészkes fenébe, amikor a Maros megyei rendszámú autóból intem nekik, hogy „csak idáig megyek”. Mert valóban, gyakran tankolok Taplocán, és útközben felcsíki ingázók szitkozódásait röppenthetem magam után, és még gyakrabban járok Csiba felé, így pedig udvarhelyiek, szentegyháziak nézhetnek mocsoknak, hazugnak, a rendszer ellenségének. Ez még hagyján, de ezernyi szomszédom viszont joggal neheztelhet az autómra.
Tudniillik Csíkszereda központjában van egy elfelejtett utca. Helyesbítek: sétány. Az utcanévtábla szerint Pictor Nagy István sétány, sokak szerint Nagy István festő sétány, hivatalosan Nagy István sétány. A magam részéről csak a Nagyban és az Istvánban vagyok biztos, mert a sétány megnevezést cseppecskét túlzásnak érzem. Nemcsak azért, mert a tömbházak között kanyargó utcák sétányozását sétányokhoz méltatlannak találom, hanem főként azért, mert ez a Nagy István valójában a központban dolgozók ingyenes parkolóövezete.
A „körutat” hosszában egyik oldalon a Kossuth Lajos utca tömbházsora határolja, a másik oldalon bádoggarázsok. Csúcsidőben minden talpalatnyi helyre beparkolnak legalább ketten, és a helyzet odáig fajult, hogy nemcsak a tősgyökeres sétánylakóknak, hanem a magamfajta jövevényeknek is káromkodni kél kedvük, amikor csak kantra borítva tudjuk leparkolni az autónkat. A magam részéről hozzáteszem: hivatalosan bejelentett lakosként. Az egyik szomszédom talán bele is őszült abba, hogy naponta kalapálta a cöveket a tömbházak közti járdák végében, hogy legalább oda ne parkoljanak, ahol a babakocsis szülők hazataszigálják a kicsijüket.
Perverz dolognak tűnik, de egy saját, fizetett parkolóhelyre vágyom.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.