Ízlik a pestieknek a góbé kolbász

45

Rekordrészvételt hozott a Budapesten második alakalommal megrendezett Kárpát-medencei Gazdasági kiállítás és konferencia. Mintegy 450 kiállítót és résztvevőt vártak a rendezők az eseményre, ahol saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy a góbé termékek iránt nagy az érdeklődés. Különösen a kolbász és az áfonyapálinka vonzotta a látogatókat. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kérdésünkre elmondta: arra lehet számítani, hogy az év második felében teszik közzé a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának pályázati kiírásait.

Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes köszöntötte a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében, a magyar Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megvalósuló II. Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítás és Konferencia résztvevőit, majd Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter számolt be Magyarország gazdasági helyzetéről. Ez követően kerekasztal-beszélgetés zajlott a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetőinek részvételével. Ez az esemény nem volt sajtónyilvános, igaz, utána Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: a magyar államnak a Délvidéken elindított gazdaságfejlesztési programjáról értekeztek.
Kelemen Hunor úgy vélte: bár a gazdaságfejlesztési program Erdélyben később indult be, a Mezőségen lebonyolított program sikeres volt. Hozzáfűzte, reméli, a gazdasági fejlesztési programot kiterjesztik a Székelyföldre, Partiumra, Dél-Erdélyre is. A szövetség elnöke kifejtette: a pályázati kiírásokat is adaptálni kell az egyes vidékek adottságaihoz, mert nyilvánvalóan másak a lehetőségek, a megoldásra váró problémák a Székelyföldön, mint a Partiumban. Elmondta: jelenleg zajlik a székelyföldi és partiumi projektek előkészítése, a Pro Economica Alapítvány bonyolítja ezt le. Kelemen szerint a program jó eszköz az esélyegyenlőség megteremtésére. A Hargita Népe kérdésére Kelemen Hunor elmondta: a Székelyföldön támogatásra érdemes ágaztok közül a mezőgazdaság kiemelkedik, mindazzal együtt ami hozzákapcsolódik: erőgépek, tenyészállatok vásárlására, de a szántók, legelők tulajdonjogának tisztázására is pályázhatnak majd a székely gazdák. A mezőségen is több mint 70 hasonló pályázat nyert.
– Az integrált mezőgazdasági fejlesztést tartom ma az egyik legfontosabb ágazatnak a Székelyföldön, azért, hogy a termelő eljusson a piacra, ne legyen kiszolgáltatva a spekulánsoknak, ne a nyers termék kerüljön a piacra, hanem tudják feldolgozni. Ha a Székelyföld gyergyói, csíki részét nézzük, akkor egy vágóhíd megépítése lenne fontos, hogy ne a hegyen túl kelljen a gazdáknak eladniuk az állatokat – fejtette ki lapunk kérdésére Kelemen Hunor.
Hozzáfűzte: nagy lehetőségeket rejt magában az élelmiszer-feldolgozóipar is, a kisebb informatikai cégekben megvan a lehetőség a fejlődésre, ezenkívül a turizmusban kellene szintet lépni. Kérdésünkre még elmondta: arra számít, a székelyföldi pályázatokat az év második felében már kiírják, hiszen a költségvetési forrásokat már elkülönítették erre a célra.

Kiss Előd-Gergely, Budapest 

A cikk a Hargita Népe március 13-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.