Huszonhét évig a sportág csúcsán

Sakkvilágbajnokok (2.)

46

Capablanca és Laker a kubai világbajnoki meccsen. A német itt vesztette el vb-címét

A második hivatalos sakkvilágbajnok, Emanuel Lasker (1868–1941) birtokolta a leghosszabb ideig – 27 évig – a világbajnoki koronát, és aligha sikerül bárkinek is felülmúlnia ezt a rekordot. Apja a poroszországi Berlinchen (ma Barlinek, Lengyelország) szegény zsidó kántora volt. Amikor Emanuel 1868 karácsonyán megszületett, a legmerészebb álmában sem hitte volna, hogy fia világhírű ember lesz, és majdan egy mérkőzéssorozatáért több pénzt kap, mint az ő tízévi keresete.
Filozófus? Matematikus? Drámaíró vagy költő? Lasker fiatal­éveiben azon töprengett, hogy milyen pályát válasszon, mi legyen. Sokoldalú tehetséggel rendelkezett, és aligha kétséges, világhírű lehetett volna akkor is, ha nem éppen a 64 fekete-fehér mezőn kamatoztatja rendkívüli adottságait. A gyermek Lasker matematikai érzéke hamar kifejlődött, már 5-6 évesen fejben, pillanatok alatt megoldott számtani feladatokat. „Matematikus leszek” – mondta, szülei anyagi helyzete azonban nem engedte meg, hogy ez a vágya teljesüljön.
Berlinben járt iskolába és később a sakk iránti érdeklődése is itt vált az egész életét meghatározó szenvedéllyé. A berlini Kaiserhof kávéházban tétbe játszott, hogy szegény családját segítse. Huszonegy évesen Breslauban (ma a lengyelországi Wrocław) megnyert egy sakkversenyt, és ezzel megnyílt előtte a világ. Az angol mesterek legyőzése után nemcsak a szigetországban, hanem egész Európában a legjobb akar lenni, hogy azután teljesülhessen álma: világbajnoki párosmérkőzés Wilhelm Steinitz ellen. Előbb viszont hazája legjobbjával szeretné tisztázni az erőviszonyokat. A válasz lesújtó, Siegbert Tarrasch a kihívó Lasker eredményeit „tucatsikernek” minősíti és „epébe” mártott tollal válaszol: „…először egy erős, nagy nemzetközi verseny megnyerésével kell bizonyítania, hogy méltó legyen olyan emberrel mérkőzni, mint amilyen én vagyok!”
Nem csökkent Lasker ambíciója, áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba és az Újvilág legjobb sakkozóit New Yorkban 100%-os eredménnyel előzi meg! Majd a sikeres párosmérkőzések után joggal érezhette, minden erkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy kihívja a világbajnokot. Az öregedő Steinitz nem volt olyan hiú, mint Tarrasch, és elfogadta a kihívást. Humoros, de tény, hogy a Steinitztől még tartó, Laskert viszont lebecsülő, ekkor fénykorában levő Tarrasch így csúszott „két szék között a pad alá”! Az USA-ban akadt is elég szponzor, aki szerette volna látni, hogy a kötekedő Steinitzet elverik, ezek fogadásokkal finanszírozták a párosmérkőzést és 1894-ben Lasker 12–7 arányban elhódította a sakktrónt. Két év múlva a moszkvai visszavágón Lasker még meggyőzőbb, 12,5–4,5 arányban nyert.
Hamarosan kiderült, hogy Lasker magáévá tette Steinitz tanait, de valami újat is hozott, másképpen játszik, mint más mesterek. Minden alkalommal az ellenfél Achilles-sarkát, érzékeny pontját vette célba. Ha tudta, hogy a vele szemben ülő versenyző nem kedveli a bonyolult, áttekinthetetlen állásokat, akkor eleve ilyet alakított ki a táblán. „Ad hominem” játszott! Stílusát mindig az ellenfél stílusához igazította. Vakmerően vezette bábjait a pepita csatamezőn. Nem riadt vissza – ha úgy látta, hogy ez az egyetlen lehetőség a győzelemre – a kockázattól és a heves harctól sem. „Szerintem a sakkozás is olyan, mint az élet, küzdelem, az győz, aki jobban küzd. Csak nálunk az ész, az elme csap össze egymással” – vallotta Lasker.
Lasker a trónt 1894 és 1921 között uralta, a 27 év alatt páros­mérkőzéseken Steinitz, Mar­shall, Tarrasch, Janowski, Schle­chter, majd ismét Janowski ellen sikerrel védte meg. Gyakorlatias érzékkel rendelkezett, korán felismerte, hogy a sakkozás nemcsak játék, hanem megélhetési eszköz is lehet. „Nem akarok elhagyatottan, nyomorban meghalni!” – nyilatkozta. Sokan Maróczy Gézát tartották méltó ellenfelének, de a szegedi nagymester sosem tudta Lasker honoráriumát előteremteni. A sakk mellett továbbra is folytatja matematikai tanulmányait és filozófiai műveket ír. Élettempója száguldó, igyekezett függetleníteni magát az átlagemberek időbeosztásától, nem érdekelte, hogy hány óra van, akkor evett, amikor éhesnek érezte magát és akkor feküdt le, amikor fáradt volt. Vállalta, hogy különcnek nevezzék a kispolgárok. Jött az első világháború és vele együtt a kényszerszünet a sakkozásban, éppen úgy, mint a többi sportágban.
A háború után egy vesztes ország sakkozóival nem akartak a győztesek mérkőzni, így egy ideig nem kapott versenyajánlatot. De nem kellett sokáig várakoznia, új, minden eddiginél nagyobb tudású ellenfél jelentkezett a kubai José Raúl Capablanca személyében. Lasker nyolcezer dollárt kért, de húszezer dollár gyűlt össze, amit 60–40 arányban osztott a kubaival. A havanai klímára panaszkodó Lasker a 20 évvel fiatalabb ellenfele 9–5-ös vezetésénél feladta a harcot.
A hajdani mesés összegek elfogytak, 70 évesen szimultánokból tengette életét, előbb a Szovjetunióban, majd az USA-ban, ahol 1941. január 11-én hunyt el.

Lasker – Steinitz
Spanyol megnyitás
1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 a6 4.Fa4 d6 5.d4 Fd7 (A partit az 1895-ös szentpétervári tornán játszották, melyen Lasker 2 pont előnnyel győzött Steinitz, Pillsbury és Chigorin előtt. Ma a javított Steinitz-védelem egyik csapdája 5…b5! 6.Fb3 Hd4! 7.Hd4 ed4 8.Vd4?? c5 9.Vd5 Fe6 10.Vc6+ Fd7 11.Vd5 c4 után tisztet nyer, de 8.c3 vagy 8.Fd5 még játszható.) 6.d4 Fd7 7.c3 Hf6 8.Hbd2 Fe7 9.0–0 0–0 10.Hf1 Ff8 11.Hg3 g6 12.h3 Fg7 13.Fc2 Fc8 14.d5 He7 15.Fe3 Bf8 16.Vd2 He8 17.Fh6 Kh8 18.Bad1 Hg8 19.Fg7+ Hg7 20.c4 f5 21.Vc3 fe4? (Jobb a Királyindiai védelemben látható 21…f4! 22.Hf1 g5 23.c5 h5 szárnyi támadás.)22.Fe4 Hf6 23.Ve3 He4 24.He4 Bf4 25.c5 Ff5? 26.Hfg5! Vd7?? 27.Vf4!! ef4 28.Hf6!! He6 (28…Vb5 29.Hf7 matt.) 29.Hd7 Hg5 30.Be7 Kg8 31.Hf6+ Kf8 32.Bc7, és sötét feladta (1–0).

Lasker hattyúdala
Emanuel Lasker 67 éves korában, 1935-ben a moszkvai húsz résztvevős fárasztó körverseny utolsó, 19. fordulójában játszotta ezt a kitűnő játszmát. Néhány évvel később Hitler uralomra jutása miatt hazáját és minden vagyonát elvesztette. A kombinációs játékot kedvelő lelkes közönség a játszma után vállán vitte a versenyhelyiség, a Puskin-múzeum előtt várakozó gépkocsihoz.

Lasker – Pirc
Szicíliai védelem
1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.d4 cd4 4.Hd4 Hf6 5.Hc3 d6 6.Fe2e6 7.0–0 a6 8.Fe3 Vc7 (Scheveningeni változat.) 9.f4 Ha5? (Túl korai szárnyi akció. Előbb be kellett volna fejezni a fejlőlést 9…Fe7, majd sáncolás útján. Csodálatos az a lendület, amellyel a hibát Lasker kihasználja.) 10.f5! Hc4? (Most is 10…Fe7 kellett.) 11.Fc4 Vc4 12.fe6 fe6?? (Hatásos befejezést tesz lehetővé. 12…Fe6 után 13.Hd5! Fd5 14.ed5 0–0–0 15.Hf5 Hd5 16.Fd4! világosnak jobb, azonban 14…Vd5?? 15.c4!! Vc4 16.Fg5 Fe7 17.Hf5 sötét gyors összeomlása lenne.) 13.Bf6!! gf6 14.Vh5+ Kd8 (14…Kd7 után 15.Vf7+ Fe7 16.Hf5! Be8 17.Bd1! d5 18.Hg7!! vagy 18.Hd5!! nyer, 14…Ke7 után 15.Hf5+! Kd7 16.Vf7+ Kc6 17.Hd4+ nyert a Mágori–Romhányi 1967-es román levelezési partiban.) 15.Vf7 Fd7 (Beletörődik sorsába, mert a természetes védőlépés, 15…Fe7 veszít 16.Hf5!! Vc7 17.Ha4 után, 16…Be8 17.Hd6!! Fd6 18.Fb6+ pedig mattal végződik.) 16.Vf6+ Kc7 17.Vh8 Fh6 18.He6+! Ve6 19.Va8 Fe3+ 20.Kh1, és sötét feladta (1–0).

Sakkaforizma
„A sakk megkönnyíti az életben vívott harcunkat! A sakktáblán hazugságnak és képmutatásnak nincs helye. A sakk-kombináció szépsége abban rejlik, hogy az mindig igaz. A sakkban megnyilvánuló könyörtelen igazság nem fér össze az arcátlansággal” – vélekedett Emanuel Lasker.

Biró Sándor

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.