Hosszas késlekedés után „zavaros” sietség

Közepes nagyságrendű adófizetők „hazaköltözése”

247

Még januárban jelent meg ama 2018/30-as törvény, amelynek egyik előírása értelmében április elsejétől a közepes nagyságrendű adófizetők „hazaköltözhettek” volna. Ez lényegében azt jelentette volna, hogy visszakerülnek a maguk megyéjébe, pontosabban a megyeszékhelyeken lévő megyei közpénzügyi adminisztrációk ügykezelésébe. Erre azonban mindmáig nem került sor, azaz igen az elmúlt hét folyamán…

Az említett törvény a Hivatalos Közlöny január 8-i számában jelent meg, s annak kezdeményezői 2017 decemberében RMDSZ-es honatyák voltak. Az érintettek döntő többsége megelégedéssel fogadta ezt a törvényt, akárcsak az adószakértők is, de ugyanakkor olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok jobbára beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, s ugyanakkor a majdani hazaköltöztetés feje tetejére állíthatja az egész rendszert, s azon belül az intézményi hálózatot. A törvény beterjesztői szerint viszont a decentralizáció velejárója kell legyen az adófizető „minél közelebb vitele” az adóhatósághoz. A fentebb említett határidőt valamilyen okból fogva nem sikerült (vagy valakik éppenséggel nem akarták) tiszteletben tartani, és megszületett az annak elnapolására vonatkozó döntés: a Hivatalos Közlöny március 30-i számában megjelent 2018/25-ös sürgősségi kormányrendelet egyik szakasza értelmében azt kitolták augusztus 1-jére. Július 19-én jelent meg a 2018/71-es sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében újólag elnapolódik a határidő, nevezetesen november 1-jére. A jogszabály elfogadását megelőzően Teodorovici közpénzügyi miniszter egy sajtóértekezleten megpendítette az elnapolás lehetőségét, azt hangoztatva, hogy az adóügynökség elnöke ismertetett vele néhány olyan okot, amely esetleg indokolttá tenné a határidő egy hónappal történő meghosszabbítását. A kormányrendeletben viszont három hónapos hosszabbítás került bele, s a megindokolási szövegrészben utalás van arra, hogy azért kerül sor az elnapolásra, mert fennáll annak a kockázata, hogy a hazaköltöztetésből kifolyólag a közepes adófizetőket nem lehet megfelelő módon ügykezelni. Továbbá abban a júliusi sürgősségi kormányrendeletben az is szerepel, hogy az Országos Adóügynökségnek (ANAF) augusztus 1-jéig ki kell dolgoznia annak a kormányhatározatnak a tervezetét, amely révén módosulna és kiegészülne az ANAF megszervezésére és működésére vonatkozó 2013/520-as kormányhatározat.

Határidőn túl…
Egymást követték a határidők, s valami indokot mindig találtak, bár azok túlnyomó többsége fehér cérnával varrattatott. Elérkeztünk november 1-jéhez, de még a beavatottak sem igen voltak tisztában azzal, hogy miként kerül sor a „hazaköltözésre”, illetve „hazaköltöztetésre”. Valami azonban mégis történt, s erről utólag értesültünk Dimén Hunor közgazdásztól, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció ügyvezető igazgatójától, aki pénteken, november 9-én egy beszélgetésünk során arról is tájékoztatott, hogy ők november 1-jén kézhez kapták egy pénzügyminiszteri rendelet „munkapéldányát”. Egy igen szűkszavú rendelettervezettel szembesülhettek, amely révén módosítani kívánták az ANAF elnökének ama 2016/3610-es rendeletét, amely a közepes nagyságrendű adófizetők ügykezelési tevékenységének a megszervezésére vonatkozik. Amúgy pénteki beszélgetésünknek az volt az apropója, hogy időközben, pontosabban november 6-án a Hivatalos Közlönyben megjelent a szóban forgó rendelet, az ANAF elnökének a 2018/2716-os rendelete. Annak értelmében a közepes nagyságrendű adófizetők ügykezelésének hatásköre a közpénzügyi megyei adminisztrációk feladata lesz, azoké, amelyek területi illetékességébe tartoznak az érintett adófizetők. A rendelet végrehajtásával kapcsolatosan amolyan eligazító megbeszélésre került sor november 8-án a Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság székhelyén. Sok újdonságot nem hallottak ott, a lényeg az, hogy megyénk esetében 176 közepes nagyságrendű adófizető kerül vissza a csíkszeredai székhelyű Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció ügykezelésébe, Brassóból áttelepítődve mindegyiknek az adatbázisát. (Az érdekesség kedvéért a 176 hazaköltözött cégből 83 az udvarhelyi zónában, 54 a csíki zónában, 30 a gyergyói zónában és 9 Maroshévíz zónájában tevékenykedik.) Erre sor is került, s számítástechnikai szempontból nem volt egyszerű, annál is inkább nem, mert a műszaki ellátmány nem gyarapodott, és azt sem lehet mondani, hogy sokat korszerűsödött volna az elmúlt két-három esztendő során. Továbbá semminemű változás nem következett be, legalábbis egyelőre nem, az ANAF, a regionális vezérigazgatóságok, a megyei közpénzügyi adminisztrációk, valamint a municípiumi és városi ügyosztá-
lyok szintjén. Ez azt is jelenti, hogy létszámbővítésre sem kerül(t) sor. Hargita megye esetében némileg bonyolítja a helyzetet az is, hogy a közpénzügyi intézményrendszerben meglévő állások 11%-a betöltetlen, pontosabban azokat a minisztérium „jegeli”. Amint azt nyomatékolta az ügyvezető igazgató, komoly kihívást jelent számukra a hazaköltözés, erőfeszítéseket, magyarán pluszmunkát követel az ügyintézés szinten tartása. Amúgy az elmúlt időszakok során Hargita megye szintjén viszonylag jó körülmények között sikerült eleget tenni a beinkasszálási programoknak, azaz teljesíteni a minisztérium által megszabott penzumot. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy a megyénkbeli cégek túlnyomó többsége határidőre eleget tesz befizetési kötelezettségeinek, ugyanakkor megfelelő együttműködés alakult ki az adófizetők és az adóhatósági szervek között, de meg volt a maga „serkentő”, illetve „ösztönző” hatása az adócsalás-ellenes vezérigazgatóság által kibontakoztatott – megyénk egyes településeit is érintő – akcióinak, ellenőrzéseinek.

Megkésett a kormányhatározat is
Említettük, hogy az ANAF illetékeseire hárult volna ama kormányhatározat tervezetének a kidolgozása, amelyről a júliusban megjelent 2018/71-es sürgősségi kormányrendelet diszponált, s amelynek határideje augusztus 1-jén lejárt. Augusztus 1-je már rég el volt múlva, amikor valami történt: a közpénzügyi minisztérium honlapján szeptember 26-án hozták nyilvánosságra és bocsátották közvitára ama kormányhatározat tervezetét, amely révén módosítani kívánják az Országos Adóügynökség megszervezésére és működésére vonatkozó 2013/520-as kormányhatározatot. Nem véletlenül szabták meg határidőként augusztus 1-jét, mert a majdani kormányhatározat hatályba léptetése révén elő lehetett, illetve kellett volna a közepes nagyságrendű adófizetők hazaköltöztetése megkövetelte strukturális kereteket megteremteni (a most bekövetkezett hazaköltözés nyomán úgymond a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok keretében „munkanélkülivé” vált az a struktúra, amelyre eddigelé azok ügykezelése hárult). Amint már arra utaltunk, ha megkésve is, a kormányhatározat tervezete megszületett, s annak közvitája is lezárult október 6-án. Ezek szerint a labda átkerült a kormány térfelére, de nem történt semmi. Sőt: félhivatalos értesüléseink szerint október vége felé az ANAF elnöke újólag megpróbálkozott a hazaköltöztetés elnapolásának a kierőszakolásával. Egy adott pillanatban úgy tűnt, hogy ez sikerülhet, és talán ezzel magyarázható, hogy nem tűzték napirendre a kormányhatározat tervezetének a jóváhagyását. Arról is hallani, hogy az újólagos elnapolással már csak azért sem értett egyet a közpénzügyi miniszter, mert hovatovább elmérgesedett a viszony közte és az ANAF elnöke között, el odáig, hogy november 2-án egy sajtóinterjúja során a tárcavezető megpendítette az ANAF teljes vezetésének a menesztési lehetőségét, ugyanakkor kilátásba helyezett egy nagyszabású átszervezést, amely nyomán annak kötelékeiből mintegy 5000 személyt szélnek eresztenének.
A dolgok jelenlegi állása szerint az ANAF mostani rendelete nyomán „a szekér a lovak elé került”. Mondjuk ezt egyrészt annak okán, mert nem teremtődtek meg a hazaköltözés megkövetelte strukturális feltételek (beleértve a személyzeti és a műszaki feltételeket), másrészt pedig a személyzet „átirányítására” is csak a későbbiek során kerülhet sor. Ez utóbbi mindenképp esedékes lesz, ugyanis a szóban forgó kormányhatározat-tervezetet a kormány pénteki ülésén elfogadták. Az ugyan lapzártáig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s következésképpen hatályossá sem vált, de a birtokunkban lévő munkapéldány szerint a közpénzügyi vezérigazgatóságok „berkeiben” szerkezeti változások következnek be, nevezetesen azok keretében már nem szerepel mint struktúra a közepes nagyságrendű adófizetők adminisztrációja. Ugyanakkor a kormányhatározat azt is előírja, hogy a régió szintjén eddig létező közepes nagyságrendű adófizetések ügykezelésében foglalkoztatott személyzet a törvényes feltételek közepette „átvevődik” azon adóügynökségi egységek struktúrája keretébe, amelyek ügykezelik a szóban forgó adófizetők fiskális kötelezettségeit. A személyzet besorolása a jóváhagyott maximális állásszámba és az új szervezési struktúrákba, a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 30 napon belül kerül sor. Amúgy a kormányhatározat annak közlése időpontjától számított 30 napon belül válik hatályossá. Ezeket az időpontokat szem előtt tartva a személyzeti „ügyrendezés” végére nemigen lehet pontot tenni az idei esztendő folyamán…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.