Holnaptól hatályos

41

Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be Klaus Johannis államelnök, hogy kihirdette azt a négy törvényt tartalmazó csomagot, amely révén szabályozzák a közbeszerzési tevékenységet. A törvénycsomagot e hónapban hagyták jóvá a honatyák, s annak előírásai révén érvényesülnek a vonatkozó uniós direktívák is.

A Hivatalos Közlönyben hétfőn jelentek meg a szóban forgó törvények, és holnap hatályba is lépnek. Íme a négy törvény: a közbeszerzésekre vonatkozó 2016/98-as; a szektoriális beszerzésekre vonatkozó 2016/99-es; a munkálatok koncesszionálására és a szolgáltatások koncesszionálására vonatkozó 2016/10-es; a közbeszerzési szerződések, a szektoriális szerződések, a munkálatok koncesszionálási és a szolgáltatások koncesszionálási szerződései odaítélésének megtámadására és kiigazítására, valamint az Országos Fellebbezés-megoldási Tanács megszervezésére és működésére vonatkozó 2016/101-es törvény. A közbeszerzésekre vonatkozó 2016/98-as törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az eddig érvényes vonatkozó jogszabály, nevezetesen a 2006/307-es törvénnyel jóváhagyott 2006/34-es sürgősségi kormányrendelet. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy mindazon esetekben, amikor már kezdeményezték az odaítélési eljárást, az eddig hatályos, azaz az eljárás megkezdésének a pillanatában érvényes jogszabály előírásai alkalmazandók. De ha már ennél a törvénynél tartunk, megemlítendő az is, hogy annak révén szabályozták a közbeszerzések megvalósításának a módozatát, a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásait, azokat a sajátos eszközöket és technikákat, amelyek használatosak lehetnek a közbeszerzési szerződések odaítélésében, valamint egyes sajátos vetületeit a közbeszerzési szerződések végrehajtására. A másik három törvény a közbeszerződési eljárásokkal kapcsolatos egyes sajátos szegmenseket szabályoz, s amint már arra utaltunk, azok révén a hazai jogalkalmazási gyakorlatban is érvényesülni fognak az Európai Parlament és Tanács vonatkozó direktívái. Ebben az összefüggésben utalni kell arra is, hogy az uniós alapok lehívása szempontjából is kiemelt jelentősége van a mostani törvénycsomagnak, mert a 2016-os évtől kezdődően az uniós alapok tekintetében is alkalmazni kell a szóban forgó jogszabályokat.

Nem csupán az ár számít
A négy törvény előírásai rövidesen hatályba lépnek, de feltételezhető, hogy a gyakorlatba ültetés nem lesz zökkenőmentes, mert merőben új jogszabályozásról van szó, ugyanakkor mindegyik esetében módszertani normákat kell kidolgozni, s azokat kormányhatározatokkal kell jóváhagyni. A szóban forgó kormányhatározatoknak legkésőbb június 22-ig kell megjelenniük. Ha azt kellene kihangsúlyozni, hogy melyik előírás a legjelentősebb, talán azt mondhatnánk, hogy a legalacsonyabb árról való „lemondásra” vonatkozó előírás. Egyébként a múlt heti sajtótájékoztatón ezt tartotta indokoltnak hangsúlyozni Klaus Johannis államelnök is, aki szerint az eddigieknél ugyan némileg komplexebb lesz a közbeszerzések kiértékelési eljárása, de az a tény, hogy az árkritérium ötvöződik a minőségre vonatkozó elemekkel, mindenképp üdvözlendő. Amúgy a mostani törvénycsomagnak nemzetgazdasági szempontból is megkülönböztetett jelentősége van, hisz egy olyan „piacot” szabályoz, amelynek értéke több tíz milliárd lejt jelent. Az elmúlt esztendőben csupán az elektronikus rendszer (SEAP) keretében eszközölt közbeszerzések értéke 50 milliárd lejt tett ki. Ezenkívül a becslések szerint a közbeszerzési hatóságok 15–20 milliárd lejre tehető vásárlásokat eszközöltek. Az viszont érdekes, hogy a SEAP „piaca” az utóbbi évek során zsugorodott a 2010-es esztendei 80 milliárd lejről a tavaly 50 milliárd lejre. Hogy miként lesz ez a jövőben, arról korai lenne még jóslatokba bocsátkozni.

Hecser Zoltán 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.