Hódok térhódítása, gazdák bánata és a tehetetlen állam

16

Az elmúlt évtizedben újratelepítésüket követően a hódok meglehetősen elszaporodtak a Csíki-medencében. Ez még a kutatók számára is teljesen új helyzetet teremtett. De nem csak az ökológusok számára, mert az aranyos kisállat komoly gondokat okoz a gazdáknak. Megoldást még nem találtak rá, a hódok az állami intézmények között konfliktust generálnak. 

Igyekeztünk az ügyben minél több érintetett megszólaltani. Először Kelemen Kinga ökológussal beszélgettünk, aki a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karán, Szárazföldi és vízi ökológia magiszteri képzésén kutatta a hód és az ember viszonyát. A kutatást, dr. Hartel Tibor vezette.

Tudományos szemmel

Kelemen Kinga elmondta: két faj létezik: az eurázsiai és a kanadai hód. Míg a kanadai hód gyakran épít gátakat, addig az eurázsiai inkább a folyómederbe ás vackot magának, de ha az életkörülmények nem megfelelőek számára, gátat épít, várat emel ő is. 

Romániába az eurázsiai hódot telepítették vissza 1998 és 2001 között. Ez dr. Georgeta Ionescu és csapata nevéhez, az Állami Erdészeti Kutató és Fejlesztési Intézethez (ICAS) fűződik. Németországból hoztak példányokat. Ezeket a Maros, Olt és Ialomița folyókon engedték szabadon. Kelemen Kinga szerint a visszatelepítés sikeresnek mondható, a hód terjeszkedik egész Romániában, új helyzetekkel, esetenként problémákkal szemesíti a kutatókat.

Hartel Tibor ugyanakkor elmondta: a hód ökológiai szempontból kulcsfaj, erős környezetalakító szerepe van. Hozzáfűzte, bár hasznosnak bizonyul ökológiai és természetvédelmi szempontból, az emberi társadalom számára a fent említett környezetformáló hatás gyakran jelent konfliktusos helyzetet, főleg ha a hód tevékenysége az emberi települések vagy az agrárterületek közelében történik meg.  

– Azt szerettem volna feltérképezni kutatásomban, hogyan látják az érintett gazdák a hód jelenlétét abban a tájban, amelyben ők maguk is tevékenykednek. A hódok által okozott elárasztások miatt több gazdának is fel kell hagynia kaszálójának művelését, vagy elesett a mezőgazdasági támogatásoktól, esetenként ez magas anyagi veszteséggel is társul. A gazdasági problémákon túl, van okunk optimizmusra. A kérdezettjeim nagy része látja a hód védelmének fontosságát – mondta a kutató.

Úgy vélte, intézményi fellépésre van szükésg annak érdekében, hogy a hódvédelem pozitívumai maximálisak, az okozott károk pedig elfogadható szinten legyenek. Hangsúlyozta: a hód fenntartható védelmének az elérése sok más faj számára is hasznos lenne és megoldana számos természetvédelmi és ökológiai problémát is. 

Hiába aranyos és védett állat. Komoly fejtörést okoz a gazdáknak                        fotó: Balázs István

Hiányos szabályozás és a belőle származó konfliktusok

Demeter László biológus elmondása szerint a hódra vonatkozó törvényi keret hiányosságait mutatja az a konfliktus, amely két (vagy több) állami intézmény között alakulhat ki, névlegesen a Vízügyi Hivatal, a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA), a Környezetvédelmi Hivatal (APM), Természetvédelmi Hivatal (ANANP) és Környezetőrség (Garda de Mediu) között.

Kifejtette: a hódok a Csíki-medencében többnyire kis hozamú patakok mentén tevékenykednek, ezek közvetlen közelében mezőgazdasági területek, elsősorban kaszálók vannak. A Vízügyi Hivatal feladatai közé tartozik az árvízká-

rok megelőzése, mérséklése, a mezőgazdasági területek és lakóterületek védelme. Ezt a külterületeken található kis vízfolyásokon az 1980-as években kialakított szabályozott medrek periodikus karbantartási munkálataival érik el. Azokon a területeken, ahol hódgátak vannak, a munkálatokat csak a hódélőhelyek tönkretételével tudják elvégezni, ami ellentmond a természetvédelmi törvénynek, amely szerint a hód szigorúan védett faj, szigorúan tilos az élőhelyének a tönkretétele vagy a faj egyedeinek elpusztítása, befogása. Másrészt kötelességük a folyóvizek karbantartása és a mezőgazdasági területek vízmentesítése . A tulajdonosok szempontjából kétféle veszteséggel lehet számolni az esetek többségében: terményveszteséggel és a mezőgazdasági támogatásoktól való eleséssel. A jelenleg érvényes szabályok mellett víz által tartósan borított területekre nem jár mezőgazdasági támogatás, mivel ezek a területek nem minősülnek mezőgazdasági területeknek.  

A biológus szerint  a szabályozott patakmedrek karbantartási munkálatai több más védett állatfajt és élőhelytípust károsíthatnak a hódon kívül, elsősorban halakat. Azokon a területeken, ahol hódgátak vannak, bármilyen mederkarbantartási munkálat vagy közvetlenül károsítja az élőhelyet – vagyis törvényellenes –, vagy pedig nincs értelme. A hódgátas patakszakaszokon az egyetlen törvényes megoldás a gátak megőrzése. Ugyanakkor ezzel sérül a tulajdonosoknak a magánterületük használatához fűződő alkotmányos joga.  

– A fentiekből következik, hogy a konfliktushelyzet csak törvénymódosítással oldható meg olyan módon, hogy a törvényes előírásokat be lehessen tartani és az érdekeltek jogai ne sérüljenek. Az intézményes együttműködés csak egy eszköz lehet a jó megoldások megtalálására és kivitelezésére, de nem tud hatékony lenni törvényes módosítások hiányában – vonta le a következtetést Demeter László. Hozzáfűzte: a törvénymódosítás magába foglalhatja a hód szigorú védett státusától való szabályozott keretek közötti eltekintést, a tulajdonosok kárpótlását, a tulajdonosok támogatását is. A megfelelő megoldások megtalálásához részletesen fel kell mérni a hódok által érintett területeket, hódélőhelyeket. 

Gondból, panaszból nincs hiány 

Darvas János vízügyi főmérnök ugyanakkor arra panaszkodott, hogy  árvízvédelmi szempontból a hódok tevékenysége miatt a vízfolyások mellett a hosszanti töltések vannak veszélyben, mert a hódok a töltésbe ásnak vackot, ezáltal gyengítik a szerkezetét. Nagyon sok esetben emiatt a töltések elszakadnak, és mivel a hódok egyre gyorsabban szaporodnak, úgy tűnik, hogy egy idő után – ha semmi sem változik – kezelhetetlen lesz ez a jelenség.

– Sajnos mi a hódok tevékenységének negatív hatásával találkozunk. A vízügy szempontjából a hódok betelepítése azért problémás, mert a betelepítést megelőzően nem készült hatástanulmány, a hódok pedig a betelepítés óta nagyon elszaporodtak, főleg az Olton és a Maroson. A hatástanulmány azért kellett volna, hogy feltárja azokat a lehetséges problémákat, amelyek a betelepítés után pár év elteltével megjelentek, és ennek tudatában történjen a betelepítés. Kordában kellene tartani a létszámot egy adott területen, és valakinek felelősséget kellene vállalnia a hódokkal kapcsolatban. Úgy látom, hogy a hód és az ember kapcsolatát, az együttélést érintő problémákat az illetékes hatóságok nem ismerik el, vagy félvállról veszik, pedig megoldásra lenne szükség, olyan megoldásra, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon – sorolta a gondokat Darvas János. Hozzáfűzte: gazdasági területeket önt el a víz a tevékenységük miatt, és ezért a legtöbb ember a vízügyet vonja felelősségre. 

– Sajnos ebben az ügyben tehetetlenek vagyunk, a hód védett faj, és eddig semmilyen próbálkozás nem vezetett megoldáshoz, mert ellentmondás van a különböző hatóságokra érvényes törvények között. A vízügy köteles biztosítani a munkálatok elvégzését, de környezetvédelmi szabályok tiltják a hódok életterének megzavarását. Röviden: ha dolgozunk, az környezetvédelmi szempontból törvényellenes, ha pedig nem dolgozunk, akkor vízügyi szempontból nem teszünk eleget az elvárásoknak. Közben a hódok veszélyeztetik az árvízvédelmi töltéseket, használhatatlanná tesznek területeket.

A főmérnök szerint lehetne megoldást találni ezekre a problémákra, viszont ehhez arra lenne szükség, hogy az illetékes hatóságok és szakemberek közösen, helyi stratégiát dolgozzanak ki. 

– Én úgy gondolom, hogy még mindig szükség van egy olyan hatástanulmányra, amely reálisan, teljességében bemutatja a jelenlegi helyzetet, részrehajlás nélkül. Szakembereknek kellene megoldást találniuk a problémára, ezt nem lenne szabad hozzá nem értő emberekre hagyni. Az egyik lehetőség a hódok visszaszorítása lenne olyan területekre, ahol az emberek sem zavarják a hódokat, és a hódok sem zavarják az emberi tevékenységet. Azért is lenne jó ez a megoldás, mert az ökoszisztéma megfelelő működése és a meder kapacitásának megtartása nem egyeztethető össze ugyanazon a vízfolyáson. Ugyanakkor fontos lenne, hogy azok a gazdák, akiknek a területe mocsaras, használhatatlan lett a hódok miatt, kártérítést kapjanak. Egy másik lehetőség lenne, ha az állam felvásárolná az elárasztott, gazdálkodók szempontjából tönkretett területeket, akár a természetvédelmi gondnokságon keresztül. Így talán a hódok is zavartalanul élnének, és az emberek sem tekintenének rossz szemmel a rágcsálóra. A helyi problémákat mindenképpen a helyi önkormányzatoknak kell jelezni, így keresni megoldást, mert a gátak elbontása szélmalomharc – fejtette ki a Darvas János.

Szorgos állat a hód. A kanadai gátat épít, az európai csatornázik                             fotó: Gál László

Hozzászólások lezárva.