Hivatalnoki számok tükrében

Féléves tevékenységükről számoltak be az intézményvezetők

100

Féléves tevékenységükről számoltak be a tegnapi prefektusi kollégiumon a kormányhivatal alárendeltségébe tartozó Hargita megyei intézmények vezetői. Elhangzott: idén az első félévben több mint 106,5 millió lej értékű importáru érkezett Hargita megyébe, miközben a kivitelre szánt termékek értéke alig haladja meg a 70 millió lejt. Szóba került a sport, az oktatás, a fogyasztóvédelem, valamint tej-kifli program is.

Ambrus István. Importáló megye vagyunk Fotó: László F. Csaba

Ambrus István, a Hargita Megyei Adó- és Vámhivatal vezetője szerint 2018 első félévében a leggyakoribb importált áruk listáját a műanyag élelmiszer-csomagoló anyagok vezették, ezeket Fehéroroszországból hozták. A sorban ezt követik az élelmiszer-kiegészítők, amelyek Kínából és az Amerika Egyesült Államokból származnak. Gyakori importált áru még a kínai, indiai és török varrócérna, a WC-papír és más papíráruk, amelyek Ukrajnából, Szerbiából és a Moldovai Köztársaságból érkeznek. Ezenkívül műanyag termékek jönnek nagy mennyiségben Szerbiából, hűtőládák és hűtőláda-alkatrészek Kínából és Törökországból, faszén és más tüzelőanyagok Ukrajnából, háztartási kellékek Kínából, gumiabroncsok Dél-Koreából és Kínából. Az idei év első félévében importált áru értéke több mint 106,5 millió lej.
Darabszámra több exportra szánt szállítmányt vámolt a hivatal, azonban az exportáruk összértéke így is mintegy 30 millió lejjel kevesebb az importált árukénál. Hargita megyéből elsősorban ásványvizet exportáltak Kanadába, a Moldovai Köztársaságba, az Amerikai Egyesült Államokba és Kuwaitba, aztán sört vittek Macedóniába és Szerbiába, fabútort Svájcba, Izraelbe és Kanadába, fűrészárut a közel-keleti országokba vagy éppen acél állványokat és alumínium építőelemeket Svájcba.
A vámhivatal összesen 31 utólagos ellenőrzést hajtott végre és nyolc bírságot szabott ki 20,7 ezer lej értékben. A legtöbb bírságot, mintegy 12 ezer lejt azért rótták ki, mert az áru nem volt bejelentve az Európai Unióba lépésekor, ugyanakkor olyan esetekben is büntettek, amikor nem volt feltüntetve az áru származási helye. A vámhivatal ugyanakkor két kisebb pálinkafőző vállalkozás adóbevallását engedélyezte, továbbá hat ital- és dohánykereskedés és nyolc energetikai termékeket forgalmazó cég tevékenységét engedélyezték.
A sporthelyszínekről beszámolt Csíki András, a Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Görbe Péter főtanfelügyelő a képességvizsgák és az érettségi eredményeiről szóló jelentését ismertette, Laurenţiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője ugyanakkor arról panaszkodott, hogy kevés emberrel dolgoznak, csak ketten – a főfelügyelő és a helyettese – végzik az ellenőrzéseket, fejenként heti 70 panasz jut rájuk.

Tej-kifli program: keresik a megoldást
Minősíthetetlen a Hargita megyében tej-kifli programot lebonyolító tordai cég szolgáltatása – értettek egyet a kollégiumon részt vevő megyei intézményvezetők. Az egyéb napirendi pontok tárgyalásakor Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tette szóvá, hogy a jelenlegi törvénykezés a tordai cégnek kedvez, mert megengedi, hogy a 200 kilométernél távolabbra szállító cégek csak hetente egyszer szállítsanak tejet és kiflit az iskoláknak. Emiatt a kifli minősége nem elfogadható. Az elöljáró hozzáfűzte: panaszt tett már a romániai versenyhivatalnál, de még nem kapott választ. Arra kérte az illetékes intézményeket, lépjenek, hogy felbonthassa a megyei önkormányzat a szerződést. Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa azt javasolta, hogy a megyeháza tegyen büntető feljelentést a tordai cég ellen: a gyerekek egészségéről van szó, ezért az nemzetbiztonsági kérdés. A tordai vállalat „visszaesőnek” számít, korábban több megyében is elégedetlenséget szült, hogy rossz minőségű kiflit szállítanak az iskoláknak, de a törvény előírásai miatt nem bonthattak velük szerződést az érintett önkormányzatok.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.