Hinta-palinta a határidőkkel

A minimálbér megemeléséről

19

Az előzetesen 2019. január 1-jére kilátásba helyezett minimálbéremelést menet közben előbbre hozták: egy adott pillanatban lehetségesnek tartották annak bevezetését november 1-jétől, majd menet közben áttolták december 1-jére, most pedig az valószínűsíthető, hogy a kormány visszatáncol az eredeti, 2019. január 1-jei időpontra. Menet közben annak majdani kvantuma is megemelkedett, illetve bekerült a képbe a differenciált, egy kisebb és egy nagyobb kvantumú minimálbér nyújtásának lehetősége.

Kezdenénk a kezdettel: október 1-jén az egykori munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu a tőle már megszokott nagy lendülettel jelentette be az egyik kereskedelmi hírtelevízióban, hogy kidolgozás alatt áll ama kormányhatározat, amely értelmében 2019. január 1-jétől a jelenlegi 1900 lejről 2050 lejre emelkedik az országos garantált minimális bruttó bér kvantuma. Nem sokkal később arról is szólt, hogy a szóban forgó megemelésre esetleg november 1-jétől is sor kerül(het), megpendítve a differenciált minimálbér bevezetésének törvényes lehetőségét is. Időközben kiderült, hogy ez utóbbi bevezetésének előfeltétele a munkatörvénykönyv egyik vonatkozó előírásának módosítása, ez pedig csak törvény vagy sürgősségi kormányrendelet révén lehetséges. Ettől a pillanattól kezdve pedig egymást érték a kormány illetékeseinek a sokszor ellentmondó, pontatlan és tétovázó nyilatkozatai. Hol megerősítették a november 1-jei időpontot, hol azt „elkenték” december 1-jét tartva lehetségesnek. Menet közben arról is értesülhettünk, hogy tárgyaltak, illetve egyeztettek az érdekképviseletekkel, a Gazdasági-társadalmi Tanács, valamint a Háromoldalú Országos Tanács ülésein. A patronátusok részéről állítólag fenntartások fogalmazódtak meg a bevezetés időpontja, valamint a 2080 lejes, illetve 2350 lejes értékszintekkel kapcsolatosan, de végül is beadták a derekukat. November 4-én vasárnap este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában Olguța Vasilescu határozottan kijelentette: „Igenis sor kerül a minimálbér megemelésére december 1-jétől!” Azokban a napokban, pontosabban november 14-én megszületett a munkatörvénykönyv már említett előírását is módosító 2018/96-os sürgősségi kormányrendelet. Amúgy a minimálbér idei megemelését kilátásba helyezte maga a kormányfő is, többek között az október 24-i kormányülést felvezető expozéjában, amikor is azt hangoztatta, hogy „van pénz a minimálbér megemelésére”. Ha cinikusak akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy akkor még lehet, hogy volt, de az időközben „elpárolgott”, s vele együtt a november 1-jei, majd a december 1-jei béremelési időpont is. Ezt a minap tudhattuk meg a közpénzügyi minisztertől…

Tekervényes „érvelés”
A múlt pénteki kormányülést követően sajtótájékoztatót tartott Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, s annak keretében újságírói kérdésre válaszolva azt állította, hogy a kormánynak még szüksége van egy egész sor egyetértésre, véleményezésre, ahhoz hogy a kormányhatározat jóváhagyódhasson. Ebből az okból kifolyólag több mint valószínű, hogy csak 2019. január 1-jétől emelkedhet meg az országos minimálbér és nem december 1-jétől, ahogy azt szerette volna, s ahogy azt bejelentette Viorica Dăncilă kormányfő is. Meglepő és érthetetlen ez a bejelentés, ha szem előtt tartjuk a legilletékesebbnek, az egykori munkaügyi miniszternek azt az október 1-jei állítását, miszerint abban az időpontban már kidolgozás alatt állt a kormányhatározat tervezete. Még akkor is, ha időközben bekerült a képbe a differenciált, a kétféle minimálbér nyújtásának a törvényes lehetősége. És még mondott egy ugyancsak meglepetésszámba menő dolgot Teodorovici tárcavezető, amikor azt állította, hogy tárgyalások vannak a szakszervezetekkel és az üzleti környezet képviselőivel. Joggal kérdezhetnénk, mikor mondanak igazat, illetve mondtak igazat: akkor, amikor október vége fele bejelentették, hogy megegyezés született az érdekképviseletekkel vagy most, amikor a miniszter szerint „van egy tárgyalás”? Amúgy a tárcavezető a tőle megszokott „szabatos” és „közérthető” megfogalmazású „tőmondatában” ismertette a tényállást, amelyet megpróbáltunk szöveghűen lefordítani: „Mint elv és fogalom az a korrekt, hogy a játék ideje alatt a lehető legkevesebbszer módosuljanak a szabályok és állandóan hivatkozva arra a kiszámíthatóságra, amelyet tiszteletben kell tartanunk, az üzleti környezetnek be kell bizonyítanunk, hogy komoly partnerek vagyunk, olyanok, akik támogatják a gazdaság ezen zónáját, mindannyian megértve, s főleg a baloldaliak, hogy az erős gazdasági környezet biztosítja a jövedelmek egy részének újraelosztását is a lakosság kevésbé boldogabb része számára. Értsen ebből mindenki azt, amit akar vagy tud. Nekünk nem sokat sikerült kihámoznunk, csupán csak azt megállapítanunk újólag, hogy a nyakatekert mondatszerkesztés „nagymesterének” bizonyul a pénzügyminiszter. Amúgy köztudott, hogy a kormánypárt elnökének az utóbbi időben, amolyan vesszőparipájává vált a kommunikáció, pontosabban a tisztségviselők, a kormánytagok kommunikációs készsége. Sajnos ez esetben a készség nemigen párosul a képességgel, és ezt nemegyszer már bebizonyította a pénzügyminiszter hiperbolikus megfogalmazású mondataival. Lehet, hogy a kormánypártnál ez az irányzat: kommunikálni kell minél gyakrabban és minél nehezebben érthetően…

Határidők
Nem kizárt, hogy a hét végéig még lesz egy kormányülés, de a tárcavezető által vázoltak tükrében megelőlegezhetjük, hogy el kell felejteni a december 1-jei határidőt. Nem az első eset, amikor is a kormány nem tartja be ígéretét vagy az általa kilátásba helyezett időpontokat sem, sőt még azokat a határidőket sem, amelyek betartását számára kötelezővé tesznek adott törvények vagy éppenséggel az általa elfogadott sürgősségi kormányrendeletek vagy kormányrendeletek. Itt van például az utazási utalványok juttatásának ügye. A hatályos jogszabályozás értelmében a közszférában foglalkoztatottak számára azokat november végéig ki kellett volna osztani. Úgy tudni, hogy ennek az előírásnak nem mindenütt sikerült érvényt szerezni, holott december 1-jétől a közszférai egységes bérezési 2017/153-as kerettörvény 26-os szakaszának egyik előírása értelmében egy új, azt helyettesítő illetmény bevezetésére kell hogy sor kerüljön, amelyre vonatkozóan kormányhatározatot kellett volna hozni. A szóban forgó időponttól alig néhány nap választ el, de kormányhatározat nincs. Apropó 2017/153-as kerettörvény: annak 18-as szakasza értelmében december 1-jétől a hitelutalványozóknak havonta kötelező módon úgynevezett élelmezési illetményt kell juttatniuk, tehát a közszférában foglalkoztatott személyek számára (ez esetben kivételt képeznek a megválasztott és a kinevezett tisztségviselők, akik nem lesznek jogosultak erre az illetményre). Lévén, hogy ez az illetmény a megelőző hónapra vonatkozóan fizetendő, illetve folyósítandó (a ledolgozott munkanapok függvényében) januárban decemberre vonatkozóan körülbelül 240 lejre lennének jogosultak a közszférában foglalkoztatottak. Hogy az miként fizetődik ki, egyelőre rejtély, mert a 2019-es esztendei állami költségvetést még nem fogadták el, annak hiányában pedig nem lesz törvényes lehetőség a szóban forgó illetmény kifizetésére.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.