2021, január 28, csütörtök.
custom_html_banner1

Hiba mindent mai szemmel nézni

Van egy örökségünk, a modern újításoknak köszönhetően azonban olyan gyorsan eltűnik, hogy szinte észre sem vesszük – világított rá háromrészes gyer­gyószentmiklósi előadássorozatának második felvonásán Köllő Miklós műépítész.
A Larix Stúdió munkatársa Építészet és műemlékvédelem címmel tartott vetítéssel egybekötött bemutatót, amelyben részletesen ismertette a különböző munkafolyamatokat, többször is hangsúlyozva: ne feltétlenül mai szemmel tekintsünk a régi épületekre.

Köllő Miklós. A hagyományőrzésre buzdít
Köllő Miklós. A hagyományőrzésre buzdít

[dropcap]F[/dropcap]ontos megérteni az épület logikáját, rájönni, hogy mi miért van, nagy hiba kizárólag mai szemmel vizsgálódni – hangsúlyozta Köllő Miklós, mondván, az épületek a hibáikkal együtt szépek, és sokszor rá sem jövünk ugyan, de mi magunk ássuk el a hagyományainkat.
Az építész – közel kétórás előadásában – rendkívül összetetten mutatta be a különböző munkafolyamatokat, a falukutatás sokszor döntő szerepétől kezdve, egészen a festőrestaurátor türelmének fontosságáig. Kifejtette, a vakolat rengeteg információt hordozhat magában, a régészeti ásatásokkal kapcsolatban pedig rámutatott: a hajdani pricskei vámházak rekonstrukcióját is ennek a munkafolyamatnak köszönhetően készíthették el.
A jelenlévők a dendro­kro­nológia fogalmával is megismerkedhettek, amelynek segítségével az évgyűrűk száma alapján állapítják meg a fa éltének időszakát.
– Ha 30 évgyűrűnél nagyobb a sáv szélessége, rá lehet világítani a korra, amikor a fa élt – pontosított Köllő Miklós.
Folytatva a különböző szakterületek bemutatását, Köllő megjegyezte, nagy valószínűséggel több székelyföldi templom építésén is ugyanazok az ácsok dolgoztak, a kőművesmunkával kapcsolatban pedig rámutatott: hagyományos alkalmazásnál a cement több kárt okoz, mint amennyi hasznot.
– A kis mérnöki munka olykor naggyá válik – folytatta a műépítész, majd hozzátette: ha hídépítő vagy egyéb cégek végzik fele áron egy épület restaurálását, nem kell csodálkozni a végeredményen.
Köllő Miklós a gyergyó­szent­miklósi Szent Anna-kápolnán és a város főterének épületein végzett felújítási munkálatokat is bemutatta hallgatóságának, majd a magántulajdon határainak betudható felemás épületeket mutatott.
– Az ilyesmi csak részben visszafordítható, és az új elemeknek köszönhetően nagyot veszít az eszmei értékéből – jegyezte meg.
A szakember elmondta, fontos, hogy amink van, hosszabb ideig fennmaradjon, azonban erre nem a modern, hanem a hagyományos régi praktikák alkalmazása a legjobb módszer. A sorozat harmadik és egyben utolsó előadását jövő kedden tartja a műépítész, akkor az ökoregionális építészetről beszél majd.

Kertész László

Kapcsolódó cikkek:

14,357RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb