Hiánycikk a bíró

82

Akkut bíróhiánnyal küzd a Hargita Megyei Törvényszék, emiatt a sürgősségi eljárásban tárgyalt esetekben sem tudnak mindig határidőre ítéletet hirdetni. Ráadásul a bírók átlagéletkora 50 év fölött van, ha valaki nyugdíjba megy, akkor nehezen tudják pótolni. Nagyon kevés ugyanis a fiatal bíró, és nekik is többségük szívesebben vállal munkát a nagyobb erdélyi városokban – hangzott el a Hargita Megyei Törvényszék tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján.

Mitrea Ibolya és Lőrincz Rómeó. Kevesen, de hatékonyan Fotó: László F. Csaba

Mitrea Ibolya bírónő drámainak nevezte az emberhiányt. Mint kifejtette: a törvényszék 17 bírói állásából csak tizennégyet tudtak betölteni. Emiatt a polgári ügyeket tárgyaló bírók nem tudnak szakosodni sem, mert ehhez túl kevesen vannak.
Az egy főre eső ügyek száma évente 539, a bírónő szerint ugyanakkor ez a mutató nem feltétlenül a valós fokmérője a bírók leterheltségének, ugyanis sok esetben az emberek fellebbeznek a döntések ellen, és ezek az elvégzett munka szempontjából új ügynek számítanak. Ha így számolják, akkor 715 ügy jutott átlagban egy bíróra 2017-ben.
Lőrincz Rómeó bíró, a Hargita Megyei Törvényszék szóvivője ugyanakkor elmondta: az emberhiány dacára a hivatalos értékelések szerint hatékonynak számít a törvényszék. Hozzáfűzte: nemcsak a bírókból van hiány, de az állandó munkaviszonnyal rendelkező tolmács is kevés. Az ő alkalmazásukra egyszerűen nincs elég pénzük. Mitrea Ibolya ehhez kapcsolódva hozzáfűzte: természetesen vannak hivatásos tolmácsok, akikkel együttműködnek, de ez nem feltétlenül zökkenőmentes, hiszen ezek a tolmácsok máshol is dolgoznak, így értelemszerűen más munkáik is vannak. Mint részletezte: ugyanakkor nagy segítségükre vannak azok az ügyvédek, akik egyben hivatásos tolmácsok is.
A bírónő ismertette a törvényszék éves tevékenységének számszerűsíthető adatait is. Megtudtuk: 2017-ben összesen 6148 ügyet tárgyaltak. Ezek közül 5364 volt a polgári és 784 a büntetőjogi perek száma. Hozzáfűzte: a törvényszék tevékenységének hatékonyságát még jobban szemlélteti, hogy a polgári pereknél az első fokú ítéletek mindössze 2,55 százaléka esetében született más, az eredetivel ellentétes döntés.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.