Heves vita az SZKT-n

Kongresszusra és EP-választásokra készül az RMDSZ

173

Az RMDSZ jövő évi tisztújító kongresszusát és a szintén 2019-ben esedékes európai parlamenti választások jelöltállítási menetrendjét készítette elő a szervezet Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati csíkszeredai ülésén. Az SZKT-ülésen ugyanakkor vita alakult ki a nemrég érvénytelennek bizonyuló alkotmánymódosítási népszavazás kapcsán.

Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolója. Soron következő kihívások

A csíkszeredai moziban megtartott SZKT névsorolvasással kezdődött, a 178 tagú testületnek 106 tagja volt jelen, tizenegyen pedig igazoltan hiányoztak, így a képviselők tanácsa határozatképes volt. Ezután következett Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolója, amelyben kifejtette: helyes döntés volt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a kormánykoalícióhoz, de ellenzékbe sem vonult, hanem harmadik utat választva, kívülről támogatja a kormányt a magyar ügyek felkarolásáért cserébe. A parlamentben a lógások, hiányzások miatt ugyanis sokszor szükség van az RMDSZ szavazataira. Kelemen többek közt sikernek könyvelte el, hogy mégis elindulhatott a marosvásárhelyi római katolikus iskola, illetve lemondott – a románnyelv-oktatást módosító rendeletével a magyar közösségnek keresztbe tevő – oktatási miniszter.

Jövőkép és az EP-választások
A jövő évi RMDSZ-kongresszus kapcsán Kelemen Hunor kifejtette: a döntéshozó fórum tétje, hogy milyen jövőképet tud megfogalmazni az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára. Ez a jövőkép pedig azt kell sugallja, hogy a szövetség sikeres, versenyképes magyar közösséget akar építeni. Az elnök szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogyan készülnek fel a jövő évi EP-választásokra. Kelemen arról is beszélt, hogy az Európai Unió nem váltotta maradéktalanul valóra az előzetes várakozásokat. Az életszínvonal sem nőtt az elvárt mértékben, a kisebbségi jogok kiterjesztése nem haladt úgy, ahogy szerették volna. Hozzáfűzte: ezzel együtt 2007 óta Erdélyben, a Székelyföldön olyan beruházások valósultak meg az uniós támogatásoknak köszönhetően, amelyek a román állam forrásaiból soha nem készültek volna el.

Vita a referendumról
Az SZKT következő napirendi pontja a politikai vita volt. A felszólaló frakcióvezetők és képviselők a legtöbb kérdésben egyetértettek, kivéve a nemrég véget ért, érvénytelennek bizonyult népszavazást az alkotmány módosításáról. Mint ismert, ez a család fogalmát módosította volna úgy az alaptörvényben, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul. Elsőként Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke tette szóvá, hogy a népszavazás előtt a közbeszéd annyira eltorzult, hogy volt olyan RMDSZ-es polgármester, aki az állatokkal való közösülés törvényesítésével riogatott. És ezzel a vita elkezdődött. Tánczos Barna szenátor a bojkott híveit ostorozta, mondván, „oda jutottak, hogy a demokrácia intézményét, referendumot is megkérdőjelezték”. Véleménye szerint ezzel az erővel a parlament ellen is bojkottot lehet hirdetni.
– Saját magunkat zárjuk ki a demokráciából – fogalmazott a szenátor.
Szabó Ödön képviselő azt vette zokon, hogy számon kérték rajta a véleményét, pedig álláspontja számára hitbéli, meggyőződésbeli volt. Úgy vélte: a referendum egyik tanulsága, hogy a választásokat leszámítva az RMDSZ nem tudja mozgósítani a közösséget. Csoma Botond képviselő szerint a referendum jogi szempontból teljesen fölösleges volt, ugyanis az alkotmány jelenleg is tiltja az azonos neműek házasságát.
– A magyar választók azért maradtak távol, mert látták, hogy nincs igazi tétje. Az emberek józanon gondolkoztak – igyekezett nyugtatni a kedélyeket Csoma Botond.
Így utána a meglepetés erejével hatott, hogy Markó Béla, a szövetség korábbi elnöke heves hangvételű és a végén nagy tapsot arató felszólalásában reagált Tánczos Barna korábbi hozzászólására. Emlékeztette a szenátort, hogy az RMDSZ-frakció is ki szokott vonulni a parlamenti szavazásról, hogy ne legyen meg a kvórum.
– Ez is része a demokráciának. Obstrukciónak hívják, amikor a látszólagos nem cselekvés valójában cselekvéssé válik – mutatott rá Markó Béla.
A volt elnök szót emelt a megbélyegzés ellen is. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a népszavazás kampányában egy római katolikus lelkész hazaárulással vádolta azokat (megj.: a székelyföldi megyék lakosságának mintegy 90 százalékát), akik nem vesznek részt a népszavazáson. Kifejtette: a népszavazás esetleges sikere előrevetítette volna, hogy bármikor újabb jogfosztó kezdeményezés születik. Az országban pedig vannak nagyobb gondok is, a hírszerzés és az igazságszolgáltatás összefonódásának problémájával kellene például foglalkozni.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke csak röviden szólalt fel, mert Markó Béla „már lelőtte a poént”.
– Lehazaárulózni valakit a véleménye miatt, elfogadhatatlan – jelentette ki Porcsalmi.
Hozzáfűzte: meg kellene tanulnunk elfogadni egymás véleményét.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.