Hét év haladék a réz hatóanyagú szereknek

Nincs jobb helyette, de mégis betiltanák

42

Noha az ökogazdálkodásban, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztésben nélkülözhetetlen, mégsem nézi jó szemmel a réztartalmú növényvédő szerek használatát az Európai Unió tagállamainak többsége. Jobb alternatíva híján viszont a használatukat az EU-ban további hét esztendővel, egészen 2026-ig engedélyezik.

Egyre több régóta használt növényvédő szert próbálnak kiiktatni a nem megfelelő hatékonyság és a környezeti ártalom miatt. Az egyik, régóta betiltásra ítélt hatóanyag a réz, ami még most is fontos a gombafertőzések elleni védekezésben.
A rézvegyületek eddig is betiltásra jelölt hatóanyagnak minősültek az EU-ban, az volt a közösség álláspontja, hogy addig lehet használni ezeket, amíg a helyettesítésükre nem találnak megfelelő jelöltet. Legutóbb az EU-tagországok – minősített többséggel (22 tagország támogatásával) – megegyeztek abban, hogy további hét évre „megkegyelmeznek” a réznek, azaz hét évig, 2026-ig még használni lehet a réztartalmú szereket, azt követően viszont el kell tűnniük a piacról. A nagy országok a meghosszabbítás mellett, Belgium, Hollandia és Dánia pedig ellene foglaltak állást – számolt be az agroinform.hu mezőgazdasági hírportál.
Az újabb hétéves türelmi időért cserébe viszont a termelők egyre kevesebb rezet használhatnak permetszerként. A következő hét évben az EU agrártermelői hektáronként maximálisan 28, átlagosan azonban csak 4 kg tiszta rezet használhatnak, míg az ötvenes években a szőlő- és komlóültetvényekben több mint 50 kg-ot használtak. A biotermesztésben ennél szigorúbb normák vannak érvényben.
A nemesfém elsősorban a gombás és bakteriális betegségek megelőzésére szolgál, a biotermesztés jelenleg nem tudna meglenni a rézvegyületek használata nélkül. Az ökológiai termesztésben való nélkülözhetetlenségük mellett, a rézvegyületek előnye, hogy kezelésük egyszerű, nem ismert ellenük kialakult rezisztencia, és a belőlük készült permetléből csak ritkán alakul ki veszélyes koncentráció.
Azonban a réz a talaj élő szervezeteire mérgező. Miután jól kötődik a szerves anyagokhoz, így mezőgazdasági kijuttatás következtében a talaj felső, néhány tíz centiméteres rétegében halmozódik fel. Mélyebbre is kerülhet, ha elsavanyodik a talaj vagy mély talajművelést végeznek. A talajt érő erózió hatására más területeken is szennyezőként jelentkezhet, akár a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe is kerülhet, ezzel pedig az emberre is hatással lehet. Ugyanakkor a növényvédők – különösen a szőlő-, gyümölcs- és komlóültetvényekben – még nem találták meg a rézvegyületeket helyettesítő, hasonló hatásfokú és költségszintű szereket.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek