Helytörténeti ínyencségek a múzeumban

Csíkszereda 460

347

Számos témakört felölelő, tartalmas előadásokat hallgathatott tegnap, illetve hallgathat meg ma is Csíkszereda helytörténet

Érdekfeszítő előadások másfél napon át. Kötetre érdemes bemutatók Fotó: László F. Csaba

iránt fogékony közönsége a Csíki Székely Múzeum kétnapos konferenciáján. Az esemény apropója többé-kevésbé kerek évforduló: 1558. augusztus 5-én, 460 évvel ezelőtt Csík­szeredának városi címet adományozott Izabella királyné. A konferencián elhangzott előadások később kötet formájában is megjelennek.

 

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a konferencia házigazdája köszöntőjében kifejtette: Csíkszereda városa 1558 előtt is létezhetett, de hivatalos oklevél először ebben az évben említette.
Az intézmény vezetője egyébként arról értekezett, hogy a múzeumot elsősorban a kiállításaik kedvező sajtóvisszhangja miatt ismerik sokan, pedig az anyagok begyűjtése és korszerű tárolása legalább olyan fontos tevékenysége a múzeumnak. Mint részletezte: szerencséjükre az elmúlt 3-5 évben rendelkezésükre állt a kellő anyagi forrás, hogy a múzeumi tárgyakat korszerű tárolási technológiával tudják megőrizni, ez a rendszer pedig e tekintetben is az élvonalba emelte a múzeumot. A konferenciáról elmondta: a város kiadója kötetben megjelenteti a konferencia előadásait, és azt szeretnék, ha a könyv már a városnapokra megjelenne.

Tévhiteket oszlathat el a tudomány
Ráduly Róbert Kálmán, Csík­szereda – az előadókat és az érdeklődőket szintén köszöntő – polgármestere kiemelte: a tévhitek eloszlatása miatt is rendkívül fontos a folyamatos tudományos kutatómunka.
Szemléltetésként elmondta: az első csíkszeredai jégkorongmérkőzés időpontjával kapcsolatban is sokáig tévedés uralta a közvélekedést, ugyanis mindenki úgy tudta, hogy arra 1929. január 6-án került sor. Később azonban kiderült, hogy valójában két évvel később, 1931. január 4-én rendezték meg a sporttörténelmi eseményt.

Széles körű tudományos kínálat
A köszöntőket követően kezdetét vette a tudományos konferencia délelőtti ülésszaka. Az eladásainak változatosságát jól mutatja, hogy – amint azt az esemény közösségi oldalán is írták – nemcsak régészeti, néprajzi kutatásokról hallhatunk egy-két előadást, hanem a politika, társadalom, kultúra, városfejlődés, intézménytörténet kutatói is hozzájárulnak az ismeretek gazdagításához.
Csomortáni Magdolna nyelvész Csíkszereda város településszerkezeti fejlődése által meghatározott helységnévváltozások című előadásából többek közt megtudhattuk, hogy a mai Csíkszeredát alkotó egykor önálló települések nevei hogyan alakultak ki és maradtak fenn. Botár István régész Árpád-kori falu nyomai Csíksomlyón című előadásában arról értekezett, hogy a Csíki-medencében is voltak Árpád-kori települések. Darvas Loránd régész előadásából pedig többek közt megtudhattuk: már a 14. században használtak szenes kályhát Csíkszereda környékén. Rüsz-Fogarasi Enikő történész előadásában a székelyek örökösödési szokásaiba nyerhettünk betekintést.
A konferencia előadásai délután is folytatódtak: az újkori város korszakát, majd a századforduló Csíkszeredáját is érdekfeszítő előadások hozták közel a hallgatósághoz.
Érdekes előadások péntekre is maradtak, soruk 9 órától kezdődik. Ráduly Róbert Kálmán a csíki sportélet kezdeteiről tart előadást, majd lapunk munkatársa, Daczó Katalin az első világháború csíkszeredai pusztítását mutatja be a korabeli sajtó tükrében. Hegedűs Enikő az 1930. évi csíksomlyói kiállítás egyházművészeti anyagához szolgál új adatokkal, Nagy József, Szabó E. István, Oláh Sándor és Murádin János Kristóf az 1940–1944 közti időszak történéseibe enged bepillantást több szempontból. Később Demeter Csanád értekezik a megyeszékhely szocialista urbanizációjáról, illetve zárásként levetítik Daczó Dénes és Daczó Katalin Nem engedtek a ’68-ból című dokumentumfilmjét.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.