Helyit eszem, mert…

239

Szeretünk lokálpatrióták lenni, s akinek még a génjei is hordozzák azt a felsőbbrendűséget, miszerint – csak azért, mert székely – ő a legjobb, ebből következik, hogy amit tesz, előállít, annak minősége túlmutat mindenen. Szeretjük dicsérni a miénket, nem is tagadjuk, így vagyunk a helyi termékeinkkel is. Semmi pénzért nem merném cáfolni, hogy nem mi főzzük a legjobb almapálinkát, vagy nem a miénk a legfinomabb szederdzsem. És ez így van rendjén.
Bárhol is éltem, mindig a helyben termesztett és előállított termékeket részesítettem előnyben, kerültem a messziről hozott gyümölcsöt, zöldséget, tejterméket. Nem vágytam bretagne-i csirkére, vagy Angus marhabélszínre, hiszen – anélkül, hogy valaki mondta volna – kilogikáztam, hogy amit messziről hoznak, valószínűleg nem lehet olyan friss, mint az itthoni. Nem kerestem soha a nagy bevásárlóközpontok polcain a tökéletes formájú zöldséget, gyümölcsöt, de még magyar tejet, joghurtot sem vettem soha. Inkább a piacra mentem vásárolni, s az sem bántott, ha a házi tej két nap alatt megromlott a hűtőben, örültem, hogy nincs agyontartósítva. Fütyülök a divatra, miszerint avokádót, licsit és chiamagot kell enni. Őseink is azt ettek, ami helyben megtermett, nem szaladtak mindenért a boltba. Télen nem habzsoltak dinnyét, nyáron nem ettek savanyú káposztát. Mindennek ideje és helye volt.
És itt van az örökös dilemma, hogy mit ehetünk, mi az, ami hizlal?! Kívülről fújjuk, hogy naponta ötször kell étkezni, a kiwiben annyi a vitamin, hogy már-már vitaminmérgezést lehet kapni tőle, s egyre nagyobb undorral mondjuk ki a fehér kenyér és cukor szavakat.
Ugyan ki számolta annak idején a kalóriákat, kétlem, hogy nagyanyám valaha is tudomást szerzett volna a testtömegindexéről. Nem ittak meg naponta két liter vizet csak azért, mert annyit ír elő a dietetikus. Ittak, ha megszomjaztak, s ettek, ha megéheztek, változatosan, egészségesen. Persze, mindeközben dolgoztak is, többnyire fizikai munkát, mert tudták, hogy e nélkül mit sem ér az élet. Kövessük mi is ezt a jó szokást!

Nagyálmos Ildikó

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.