Hegyvidéki gazdát a vidéknek

64

Hegyvidéki gazda szakon indít osztályt a következő tanévben a dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola. A tanintézmény több helyi, illetve felcsíki gazdával kötött megállapodást, akik vállalták, hogy gazdaságaikban fogadják és a szakma gyakorlati részére oktatják a hároméves szakképzésre jelentkező fiatalokat.

A dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola. Igényeknek megfelelő oktatás Fotó: László Róbert
A dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola. Igényeknek megfelelő oktatás Fotó: László Róbert

A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szak­középiskola vezetősége komoly előrelépésre készül a tanintézményben működő hároméves szakoktatás fejlesztésében, az igazgató szerint éppen olyan pályázat dokumentációit készítik elő, amely lehetővé tenné, hogy az iskola a szakképzéshez szükséges, európai szintű tangazdaságot hozzon létre.
– A következő tanévben a hároméves szakoktatásban hegyvidéki szakon indítunk egy osztályt és egy agroturisztikai középiskolai osztályt – tudtuk meg Kajtár Csaba igazgatótól.

Kilencedikesek órarendje
Hargita Megye Tanácsa nemrégiben bemutatta annak a kérdőíves felmérésnek az eredményét, amelyet a nyolcadik osztályos tanulók és szüleik körében készített az önkormányzat. Az elemzőcsoport arról kérdezte a célcsoportot, hogy mennyire tájékozott a fiatalok továbbtanulási lehetőségeit illetően. A válaszokból kiderült, a megkérdezettek nagy része szeretne részletesebb betekintést kapni a különböző szakokon induló osztályok tantervébe, órarendjébe, ezért most a dánfalvi iskola igazgatóját erről kérdeztük.
– A hároméves szakoktatás első évében túlnyomó többségében elméleti tantárgyakat tanulnak a fiatalok, második évben aztán hetente két napot töltenek a szakterületen jártas vállalkozónál, esetünkben gazdáknál, ahol gyakorlati tudásukat fejlesztik. Tizedik osztályban pedig már heti három napot gyakorlatoznak. Értelemszerűen fokozatosan csökken tehát az elméleti órák száma – vázolta a tanterv szerkezetét az igazgató.
Kajtár Csaba kérésünkre ismertette a kilencedikesek órarendjét is: hetente két magyar, illetve román nyelv és irodalom órájuk van, egy angol vagy német idegen nyelv, három matematika-, egy fizika-, két kémia-, két biológia-, történelem- és földrajz-, egy logika-, egy hittan-, két testnevelés-, két számítógép-kezelői ismeretek és egy osztályfőnöki óra. Tizedikben az óraszám csökken, az órarendből kiveszik a történelem-, földrajz- és biológiaórákat, egy órával kevesebb a matematika- és a kémia-, illetve nincs számítógép-kezelői ismeretek óra.

Szaktantárgyak és gyakorlat
Kilencedikben a hegyvidéki gazda szakon tanuló diákok öt szaktantárgyat tanulnak: környezet és ökológia, mezőgépészet, agrotechnika, állattenyésztés és munkavédelem. Agrotechnika órán a fiatalok megismerik a talajon keresztül ható műveletek összességét, mint a növénytermesztés, műtrágyázás. Állattenyésztés szakórán minimális állategészségügyi ismeretekkel gazdagodnak, megtanulják az állattenyésztés szabályait, a takarmányozás feltételeit. Elméleti ismereteiket a tanév végén öthetes gyakorlati modulon véglegesítik, az iskola laboratóriumában vagy tanműhelyében talajvizsgálatot végeznek, gyomnövényeket irtanak, palántákat nevelnek stb.
Tizedik osztálytól a fiatalok egyre több időt töltenek a gazdaságokban, a dánfalvi iskolából például a diákok egy része Márton Róbertnél gyakorlatozik. A karcfalvi gazda hatvanöt tehenet tart, köztük a vidékünkre jellemző pirostarka és holstein tehenek.
– 150 hektáron gazdálkodunk, jól felszerelt gépparkunk van: három traktor, körkasza, rendsodró, körbálázó, vetőgép, műtrágyaszóró, takarmánykeverő gép, és sorolhatnám – tudtuk meg.
A gyakorlati oktatásban részt vállaló gazda szerint a fiatalok a gazdaságban eltöltött idő alatt mindennel megismerkednek: a fejőrendszertől kezdődően az állatok helyes takarmányozásán, gondozásán keresztül a jó tejminőség eléréséhez szükséges tudásig.
– Az egyik kislány például csodálkozva figyelte, amikor az állatorvos az istállóban az ondózáshoz készülődött. Nem értette, hogy mi történik. Otthon azonban már szakszerűen elmagyarázta a szüleinek, hogy aznap mint tanult a gyakorlaton – hozott példát a mindennapokból Márton gazda.
– Az a célunk, hogy olyan fiatalokat neveljünk és képezzünk, akik értékelik és tudnak mit kezdeni a természeti adottságainkból, népi hagyományainkból fakadó gazdaságainkkal. Itthon akarnak maradni és újraépítik, vagy adott esetben folytatják a vidéki örökség fejlesztését – fejtette ki Kajtár Csaba igazgató.

Pál Bíborka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.