Hegyek útján

Lassú lépésben a jogszabályozás

17

Közel egy évvel ezelőtt, pontosabban 2018. július 30-án jelent meg a hegyek törvénye, a 2018/197-es törvény. Annak hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződött a hasonló jellegű, 2004/34-es törvény, valamint az a 2014/139-es törvény, amely révén létrehozták a hegyi övezetek ügykezelésére hivatott Hegyvidéki Zónák Ügynökségét (AZM). A hegyek, a hegyvidéki zónák új jogi keretét megteremteni kívánó törvény előírásainak gyakorlatba ültetése a jelek szerint túl meredeknek bizonyult a kormány számára, ugyanis a kijelölt határidők jelentette csúcsok megmászása igen időigényesnek bizonyult, bizonyul. (Egyébként a szóban forgó 2018/197-es törvény néhány fontosabb, közérdeklődésre is számot tartó előírását lapunk 2018. augusztus 13-i számában vázlatosan ismertettük.) A jogszabály 17-es szakasza rendelkezett arról, hogy a gyakorlatba ültetés megkövetelte egyes kormányhatározatokat meddig is kell meghozni. Így például az egykori hegyvidéki ügynökség (AZM) átszervezése révén létrehozandó Hegyvidéki Országos Ügynökség (ANZM) megszervezésére és működésére, valamint a regionális központokra és hivatalokra vonatkozó egyes intézkedések megállapítására vonatkozó kormányhatározatot 2018. november 1-jéig. Az viszont, nevezetesen a 2018/1036-os kormányhatározat csak az idei esztendőben, január 8-án jelent meg. Ugyancsak 2018. november 1-jén járt le a határideje annak a kormányhatározatnak, amely révén meg kellett volna állapítani a hegy­vidéki bizottság és a Hegyek Országos Tanácsának (CNM) kompetenciáját, a hatásköreit és feladatkörét. A kormány számára ez igazi sziklamászásnak bizonyult, ugyanis a szóban forgó kormányhatározatot csak a május 23-i kormányülésen fogadták el, s az a Hivatalos Közlöny június 4-i számában jelent meg. A 2019/332-es kormányhatározatról van szó, amely értelmében megszűntek azok a megyei hegyvidéki bizottságok, valamint a minisztériumok közti bizottságok, amelyek egyébként annak idején a 2003/318-as kormányhatározat alapján alakultak meg. Azok helyét a 9 hegyvidéki csoport (amelyekről a már említett 2018/197-es törvény mellékletében van utalás) függvényében megalakított bizottságok veszik át. Idetartozik az is, hogy ezzel a kormányhatározattal nem ért véget a törvény minden egyes előírásának „felfuttatása” ugyanis az ANZM-nek még meg kell hoznia bizonyos intézkedéseket, sőt magának a kormányfőnek is bizonyos döntéseket.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek