Hatan annyit, mint a többi 36…

40

Országunk exportja az utóbbi három-négy esztendő során kedvező tendenciát mutatott, azaz évről évre nagyobb értékben sikerült külföldre árut szállítani. Olyan körülmények közepette, amikor is zavaró tényezők is bekövetkeztek, például tavaly óta az oroszországi embargó vagy egyes országok, mint például Kína esetében a túlontúl bürokratikus ügyintézés. Az is igaz viszont, hogy az export szerkezetében lenne mit javítani, mert például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket „egy kalap alá véve” a realitásoktól elrugaszkodó képet alkothatunk, ugyanis annak keretében a döntő hányadot a feldolgozatlan mezőgazdasági termények képezik (a búza, a napraforgó stb.). Továbbá számos hazai, exportra szánt termékbe óhatatlanul belekerülnek importból származó anyagok, alkatrészek, komponensek, ilyenképpen pedig a kivitel fokozódásának velejárója a behozatal gyarapodása is.

A Norada Rt. termékei döntő hányada exportra kerül...
A Norada Rt. termékei döntő hányada exportra kerül…

A hivatalos adatok szerint országunk tavalyi exportjának értéke 5,2 milliárd euró volt, s abban jelentős részesedése volt főleg két iparágnak, az autóiparnak (abba beleértve a gépkocsigyártáson túl az alkatrészeket, a kellékeket, szerelvényeket stb.), továbbá a kőolajiparnak, s azon belül a Rompetrol Rafinare Rt.-nek. Nem elhanyagolható a bútoripar és a ruházati árucikkeket gyártó szektorok exportja sem, de azok részesedése az utóbbi 10-15 esztendő során zsugorodni látszik. A külpiacok tekintetében az uniós országok játszanak döntő szerepet, bár az utóbbi időben a figyelem ráterelődött egyes ázsiai országokra is, de a kínálkozó lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva, arról nem is beszélve, hogy az Unión kívüli országok piacain is egyre élesebb a konkurencia, mert azok iránt a többi tagállam is élénken érdeklődik.
Az export struktúrája végső soron tükrözi egyik vagy másik régió gazdasági potenciálját is, hisz szinte magától értetődő, hogy azok a megyék, települések, amelyekben fellelhetők az exportorientált szektorok, eleve nagyobb üzleti forgalmat érhetnek el, illetve képesek többet exportálni.

Mit mutat a térkép?
A fentebbi állítást támasztják alá a számadatok is. A területi-közigazgatási egységek tekintetében az első helyet 2014-ben is a főváros foglalta el, amelynek exportja meghaladta a 8,6 milliárd eurót, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 1,1%-os növekedést jelent. Bukarestet követte Argeș, Temes, Arad, Konstanca és Brassó megye. Ezek azok a megyék, amelyek gazdaságában meghatározó szerepet játszanak a már említett iparágak. Argeș megyében az Automobile Dacia, Temes megyében többek között a Continental cég (az ország legnagyobb gépkocsikomponens-exportőre) vagy Konstanca megyében a Rompetrol Rafinare. Hasonlóképpen Arad és Brassó megyében is vezető ágazatot jelent az autóipar. Ebben az összefüggésben érdemes arra utalni, hogy jelenleg a Dacia személygépkocsik gyártása 80%-ban integrált, azaz ilyen arányban tekintendő „hazai gyártmánynak”.
A szóban forgó hat megyének együttes exportja 26,5 milliárd eurót tett ki, azaz az ország összexportjának több mint 50%-át. Ha ehhez még hozzáadjuk az őket követő 9 megyét, akkor az derül ki, hogy 14 megye plusz a főváros az ország exportjában, mintegy 77%-kal részesült 2014-ben. A fennmaradó 23%-on pedig ezek szerint 27 megye osztozott. Ki kisebb, ki nagyobb arányban…

Rangsor
Az ország közigazgatási térképén mindegyik megyére ráírva annak exportja értékét, viszonylag érdekes rangsor alakul ki. Hogy kik a „nagyágyúk”, arra már utaltunk. Említsük meg azt is, hogy a tavaly 15 olyan megye volt, amely esetében az export értéke meghaladta az 1 milliárd eurót. A már említett haton kívül (abba beleszámítva Bukarestet is) még Prahova, Ilfov, Bihar megye büszkélkedhet 2 milliárd eurót megközelítő kiviteli volumennel, de az 1 milliárd eurót meghaladók között van Máramaros és Fehér megye is. Némileg meglepő e két megye teljesítménye, érdekes módon mind a kettőben az „fához köthető”: Máramaros megye esetében a bútoripar lendített igen jelentős mértékben az export kerekén, s talán nem véletlenül, mert ezt a megyét már jó néhány éve a hazai bútoripar fellegvárának tekintik. Fehér megyében a fafeldolgozás iramos térhódítása nyitotta szélesre az exportálás kapuját, mindenekelőtt az ott megtelepedett osztrák és svájci érdekeltségű cégek révén.
Az a bizonyos 1 milliárd euró feletti éves export az érem egyik, a fényesebbik oldala. A másik oldalon ott van a kevésbé fényes teljesítmény. E tekintetben azonban nagy a szórásmező, s ezért nem árt a csoportosítás. Kilenc olyan megye van, amelyek esetében a tavalyi export értéke 500 millió és 1 milliárd euró között mozgott, ezek közt említhetjük Szatmár, Szilágy, Beszterce-Naszód, Hunyad és Maros megyéket. 13 olyan megye van, amelyek esetében az export értéke 500 millió és 250 millió euró között mozgott. Azok közé tartozik Hargita megye is, amelynek tavalyi exportját 313 millió euróra „taksálta” az Országos Statisztikai Intézet. Megyénk továbbra is azok közé tartozik, amelyek esetében hosszú évek óta az export „első hegedűse” a textil- és a ruházati ágazat volt. A székelyudvarhelyi készruhagyár, a jelenlegi Icos-Conf Rt. immár több mint 35 esztendeje a hazai ruhaipar egyik legtekintélyesebb exportőre. Ezt ma már joggal vallhatja magáról a „testvércége”, a 90-es évek elején zöldmezős beruházás nyomán működésbe helyezett külföldi érdekeltségű Norada Rt. Közvetve a szóban forgó ágazathoz tartozik a székelyudvarhelyi Coats Odorhei Kft., továbbá megemlíthetjük a Confex Jakab Kft.-t, valamint az Akarat Szövetkezeti Rt.-t, illetve a csíkszeredai Olt Szövetkezeti Rt.-t is. Az export szempontjából jelentős szereplőként értékelhető a székelyudvarhelyi nagy múltú és hagyományos exportőr bútorgyár, a Famos Rt., újabban pedig a csíkszeredai székhelyű Iris Service Ciuc Rt.
Egyébként megyénk mellett még a szóban forgó kategóriába tartozik még Kovászna, Krassó Szörény, Bákó és Vâlcea és más megyék.
A fentebbi kategóriába tartozó 13 megye messze elmarad a nagyágyúktól, ugyanakkor vannak olyan megyék, amelyek eltörpülnek Kovászna vagy Hargita megye mellett. Azok között pedig vannak olyanok is, amelyek tavalyi exportjának értéke még a 200 millió eurót sem érte el, s ezek közt van Giurgiu, Vaslui, Mehedinţi, Gorj és Ialomiţa megye.

[box type=”shadow” ]Történelmi csúcsok

Az export kedvező tendenciája az idén is folytatódott, s júliusban történelmi csúcs született, amikor is annak értéke 5 milliárd euró volt. Ehhez azonban társult a behozatal tekintetében is egy hasonló tendencia, illetve egy történelmi csúcs: a júliusi import értéke 5,68 milliárd euró volt. A dolgok ilyenszerű alakulása okán a kereskedelmi mérleghiány egyetlen hónap során 600 millió euróval ugrott meg. Mindezt az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) nemrégiben nyilvánosságra hozott közleményében olvastuk. Így az esztendő hét hónapja során a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a kereskedelmi mérleghiány 16,6%-kal gyarapodott, elérve a 4 milliárd eurót. Ezek szerint az export héthavi értéke 32 milliárd eurót tett ki, az importé pedig 36 milliárd eurót. (Egyébként 8 hónapra vonatkozó számadatok még nem állnak rendelkezésre, azokat majd október 12-én közli az Országos Statisztikai Intézet.) A mérleghiány ellenére is túlzott aggodalomra nincs ok, legalábbis egyelőre nincs, mert a szakma szerint egy viszonylagos egyensúllyal lehet számolni. Ez pedig annak tulajdonítható, hogy a szolgáltatások exportja igen kedvező tendenciát mutatott, mintegy 3 milliárd eurós többletet jegyezve. Ugyanakkor arra is utalni kell, hogy a jegybank legutóbbi adatai szerint a fizetési mérleg folyószámláján csak 285 millió eurós deficit jelentkezett, míg 2014 azonos időszakában annak értéke 863 millió euró volt. A statisztikai intézet adataiból az is kiderül, hogy az esztendő első hét hónapja során, az Unión belüli árucsere-forgalom a „kiszállítás” oldalán 23,5 milliárd eurót jelentett, „a vásárlás” oldalán pedig 27,6 milliárd eurót, ami a teljes exportnak 73,3, illetve a teljes importnak a 76,8%-át jelentette. Az Unión kívüli árucsere-forgalom az export tekintetében 8,5 milliárd eurót jelentett, az import tekintetében pedig 8,3 milliárd eurót, ami a teljes exportnak 26,7, a teljes importnak a 23,7%-át jelentette. Mind az export, mind pedig az import tekintetében a legnagyobb részarányt a gépipari berendezések és a szállítóeszközök jelentették továbbra is. Visszatérve a kereskedelmi mérleghiányra: egyes szakelemzők szerint a 2015–2017-es időszakban az importok éves dinamikája meghaladhatja az exportok növekedési ütemét. Ez pedig azt jelentené, hogy középtávon az ország kereskedelmi mérlege erőteljesebben romlani fog. Annak okán pedig a jegybank esetleg rákényszerülhet monetáris politikája megváltoztatására olyan értelemben, hogy megemeli az alapkamatot, ami viszont a finanszírozási költségek gerjedéséhez vezethet. [/box]

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.