Hatályos is, meg nem is…

78

Talán nem túlzás azt állítani, hogy ma már „irodalma van” ama adóbevallási és társadalombiztosítási 600-as űrlapnak, amely körül heves vita alakult ki, s amely „üzemeltetését” a kormány, illetve a pénzügyminisztérium időközben felfüggesztette. Úgy két hónappal ezelőtt még arról volt szó, hogy annak helyébe egy másik kerül, egy egyszerűbb és célirányosabb variáns. Utólag viszont az is kiderült, hogy az adótörvénykönyvnek számos vonatkozó előírását átdolgoznák, s egy merőben új rendszert léptetnének érvénybe egy sürgősségi kormányrendelet révén. Mindvégig azt lehetett hallani, hogy a 600-as űrlapot egy másikkal helyettesítik, de eleve feltételezni lehetett, hogy a kormányzat más irányba kívánt lépni.

Lapunkban is többször írtunk arról, hogy az a bizonyos „helyettesítés” megoldható lehetett volna az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének rendelete révén, ennek ellenére a kormányzati illetékesek mindvégig törvénymódosítást emlegettek. Ez be is következett, némileg furcsa módon: a március 15-i kormányülés napirendjén ugyan nem szerepelt ez a jogszabálytervezet, de annak során mégis elfogadásra került. A 2018/18-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely ugyancsak fura módon némi késéssel jelent meg a Hivatalos Közlöny március 23-i számában. A kormányrendelet elfogadását amolyan fegyvertényként jelentette be Dăncilă kormányfő, többek között azt hangoztatva, hogy ezentúl az érintett magánszemélyek „egy egységes nyilatkozatot fognak kitölteni, nem pedig hét nyilatkozatot, ahogy ez eddig történt, és azt hiszem, hogy ez egy lényeges leegyszerűsítést jelent”. Mi úgy látjuk, hogy valamivel nem volt tisztában a kormányfő. Nevezetesen azzal, hogy a most megjelent kormányrendelet által érintett magánszemély-adófizetők nem mindegyike volt kötelezett hét nyilatkozat, azaz űrlap benyújtására. Azok száma esetről esetre változott, s jobbára csak egy, vagy legfeljebb két nyilatkozat „jutott” egy adófizetőre. Ilyenképpen pedig az sem fedi teljes egészében a valóságot, hogy 7 nyilatkozat helyett ezentúl csak egyet kell benyújtani, mert lényegében arról van szó, hogy egy nyilatkozat az elkövetkező időszakokban felölel 7 eddigi nyilatkozatot.

Hiányzik az üzemanyag
Egy igen terjedelmes jogszabályról van szó, amely egyébként egy szakasz kivételével a közlés napján hatályba is lépett, de gyakorlatba ültetéséről egyelőre nemigen lehet szó. Nem, mert ahhoz, hogy az működőképes legyen, szükség van az üzemanyagra is, ez esetben pedig ez utóbbit maga az űrlap, azaz egységes űrlap kellene jelentse. Igen ám, de a kormányrendelet értelmében annak formanyomtatványát, tartalmát, benyújtási és ügykezelési módozatát az ANAF elnöke rendeletével kell jóváhagyni, s annak utolsó határideje április 23. Ugyancsak eddig az időpontig kell jóváhagyni a közpénzügyi, valamint a régiófejlesztési és közigazgatási miniszter közös rendeletével ama eljárást is, amely révén a polgármesteri hivatalok kötelékeiben lévő helyi adószervek szakmai tanácsadás révén segítenek az érintett adófizetőknek a nyilatkozat kitöltésében és azt esetenként elektronikus úton továbbítják a területileg illetékes adóhatóságnak. (Ezt az eljárást azokon a településeken kívánják alkalmazni, ahol az ANAF-nak nincsenek adóhatóságai.) Lesznek még másabb rendeletek is: április 23-ig kell meghoznia az ANAF és a CNAS elnökének az információcserére vonatkozó közös rendeletét, június 22-ig az ANAF elnökének a jövedelemi adó 2 százalékának felajánlására vonatkozó eljárást jóváhagyó rendeletét, majd a IV. évnegyed folyamán a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságoknak a jövedelmi normák szintje megállapítására vonatkozó rendeleteit. Ebből a sommás felsorolásból is kiderül, hogy a tényleges gyakorlatba ültetés legjobb esetben is április 23-át követően lesz lehetséges. Addig viszont lesz, amit olvasniuk, tanulmányozniuk a szakmabelieknek, beleértve a helyhatóságiakat is, de a mosatni jogszabály által érintett magánszemélyeknek is. Mondjuk ezt annak okán, mert csupán az adótörvénykönyvet illetően 67 olyan előírás van a most megjelent sürgősségi kormányrendeletben, amely révén módosul vagy kiegészül az előbbinek jó néhány rendelkezése, vagy éppen egyik-másik hatályon kívül helyeződik, lévén, hogy okafogyottá válik. Egy kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy az adótörvénykönyvnek a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezéseinek majd mindegyikét „megsuhintotta” a minap megjelent kormányrendelet.

Közel egymillió érintett
Újólag nyomatékolandó, hogy nem a 600-as űrlapról, illetve annak helyettesítéséről van szó, hanem képletesen fogalmazva 7 nyilatkozatnak (azaz űrlapnak) egy kalap alá vonásáról. Ezzel is magyarázható az, hogy míg eddig azt hangoztatták, hogy körülbelül 60 000 magánszemély-adófizetőt érinthet a jogszabály-módosítás, most már több mint 960 ezerről szól a fáma. Egyébként a 2017-es esztendei nyilatkozat benyújtási (azaz bevallási) statisztika a következőképpen alakult: a Romániában realizált jövedelmekre vonatkozó 200-as űrlapot mintegy 498 900 adófizető nyújtotta be, a külföldön realizált jövedelmekre vonatkozót mintegy 1800, a független tevékenységekből származó jövedelmekre vonatkozó 220-ast közel 344 100, a javak használati jogának átruházására vonatkozó 220-ast közel 195 600, a jövedelmi normák alapján megadózott mezőgazdasági jövedelmekre vonatkozó 221-es űrlapot közel 156 900, a társadalombiztosítási hozzájárulások alapját képező jövedelmekre vonatkozó 600-as űrlapot 77 414. Ezek szerint összesen több mint 1 200 000 őrlapot nyújtottak be, mert voltak olyan adófizető-magánszemélyek is, akiknek a különböző tevékenységekből származó jövedelmeik okán eddigelé két vagy esetleg annál is több nyilatkozatot kellett benyújtaniuk. Továbbá számolni kell azzal is, hogy a rendszerbe még bekerült közel 120 800 olyan 604-es űrlap is, amelyet azon személyek nyújtottak be, akik semminemű jövedelmet nem realizáltak. Ami pedig az adóhatóságok által kibocsátott adókivetési végzéseket illeti: a javak használati jogának a megelőző esztendőben történt átruházása nyomán 144 595 adókivetésre került sor, a független tevékenységek esetében pedig
221 905-re. Ezekből a számadatokból sok minden kiderül, de az pontosan nem, hogy a soron következő „nyilatkozatösszevonás nyomán mi következhet be. A pénzügyminisztérium illetékesei szerint, amint már arra utaltunk, a majdani egységes, illetve egyedi nyilatkozatot mintegy 964 200 adófizető-magánszemélynek kell(ene) benyújtania. A dolgokat némileg bonyolítja az is, hogy a 600-as nyilatkozatot az év elején mintegy 20 000-en benyújtották, valamint az is, hogy szem előtt tartva az eddig hatályos törvényes előírásokat, a jövedelmi adó befizetésére is sor került, például a szellemi tulajdonjogból származó jövedelmek esetében. A kormányrendelet még meg sem jelent, máris fenntartások fogalmazódtak meg. Így például a kis- és középvállalkozások tanácsának (CNIPMMR) vezetősége szerint az egységes nyilatkozat távolról sem bizonyulhat olyan egyszerűnek, mint ahogy azt beharangozták, és az adófizetők részéről nagyobb erőfeszítést követel, mert fokozza azok felelősségét. (Bizonyára egyes adófizetői kategóriákra gondoltak – szerk. megj.) Ugyanakkor szűkösnek tartják a rendelkezésre álló időtartamot a július 15-i határidőig, ami április 24-től számítva nem egészen három hónap. Nyomatékolják azt is, hogy a kilátásba helyezett tájékoztatási kampány csak akkor bizonyulhat eredményesnek, ha azt kellő alapossággal és körültekintéssel szervezik meg és a tudnivalókat közérthető módon juttatják el az érdekelt/érintett adófizetőkhöz.
Lévén, hogy a sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetésére érdemben csak a jövő hónap végétől kerülhet sor, a későbbiek során még visszatérünk a szóban forgó jogszabálynak, valamint az időközben megjelenő rendeletek fontosabb előírásainak ismertetésére.

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 27-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.