Hatályba lépett a törvény

43

A múlt esztendő derekán nagy vihart kavart a kormánynak ama bejelentett szándéka, miszerint „megreformálná” a hazai áfafizetési rendszert és bevezetné az úgynevezett megosztott áfafizetési rendet. Az európai, illetve uniós fiskalitási jogszabályozásban nem ismeretlen rendet kívántak bevezetni, az úgynevezett megosztott áfafizetési rendet. Akkortájt európai viszonylatban egy ilyen típusú rendet csak egyetlen országban, Olaszországban alkalmaztak, de ott is csak korlátolt jelleggel, adott műveletekre, illetve cégekre vonatkozóan. Egyébként annak bevezetésére néhány éves kísérletezés után került sor.

A majdani jogszabály tervezete még nyilvánosságra sem került, s máris megfogalmazódtak kifogások, fenntartások, illetve bírálatok a kormány szándékával szemben. Valóságos nyilatkozatháború bontakozott ki, nap mint nap pro és kontra érvek jelentek meg a szaksajtóban, s a kereskedelmi hírtelevízióknak is volt bőven, amivel foglalkozniuk. Neves adószakértők mindenekelőtt elhamarkodottnak tartották az új rendszer esetleg 2018. január 1-jétől történő bevezetését, azt hangoztatva, hogy sokkal alaposabb és időigényesebb előkészületekre van szükség. Időközben nyilvánosságra hozták a jogszabály tervezetét, amit ugyancsak nem övezett osztatlan elismerés. A kormány azonban kitartott álláspontja mellett, s néhány apróbb módosítástól eltekintve augusztus 30-án elfogadta a megosztott áfafizetésre vonatkozó, 2017/23-as kormányrendeletet. Az a Hivatalos Közlöny másnapi számában jelent meg, s annak előírásai értelmében az új rendszer bevezetése csak 2018. január 1-jétől válna hatályossá, de fakultatív módon az érintettek/érdekeltek, ha jónak látják, akár október 1-jétől is bevezethették. Az új rendszerre való áttérés serkentése, ösztönzése érdekében a kormányrendeletben szerepelt néhány olyan intézkedés is, amely értelmében bizonyos fiskális megkönnyítésekben részesülhettek az adott cégek, intézmények. Ennek ellenére nem volt nagy tolongás az adóhatóságoknál, s úgy tudni, hogy az október 1-jétől eltelt időszak során valamivel több mint száz cég próbálkozott meg az új áfafizetési rend bevezetésével.

Átfésülve…
A kormányrendelet megjelenését követően is a szakmabeliek jelentős hányada (de nem csak) újabb és újabb érvekkel rukkolt ki abban a tekintetben, hogy gondok lehettek az új rendszer bevezetése tekintetében, s az számos cég esetében majd gondokat okozhat a 2018. január 1-jei általános bevezetést követően. Nem volt kevés azok száma sem, akik az olasz példára hivatkoztak, azt hangoztatva, hogy az kellene képezze a hazai jogszabályozás kiindulópontját, és a megosztott áfafizetési rendszert nem kellene kötelezővé tenni minden egyes érintett adófizető számára. A kormány viszont újólag megismételte, hogy az új rend úgymond megerősítené a fiskalitási fegyelmet, s az állami költségvetést megillető áfa befizetését nem tudnák elodázni az érintett cégek. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egyes cégek valóban és gyakran késlekedtek, késlekednek az áfa átutalásával az állami költségvetésbe, az ideig-óráig rendelkezésre álló áfabevételből származó pénzösszegeket amolyan kölcsönként használva fel. Ám ebben az összefüggésben arra is utalnunk kell, hogy nemegyszer hasonlóképpen cselekedett, cselekszik az állam, pontosabban a közpénzügyi minisztérium, amely ugyancsak késlekedett az áfavisszatérítéssel.
Eltelt néhány hét, s a kormánykoalíciót alkotó pártok egyes tisztségviselői részéről olyan vélemények is hangot kaptak, miszerint valóban módosítani kellene a szóban forgó kormányrendelet egyes előírásait, s erre esetleg a parlament általi megvitatás és jóváhagyás során lenne lehetőség. A legkényesebb és legvitatottabb ügyet egyébként továbbra is a megosztott áfafizetési rend kötelezővé tétele jelentette. Másképpen fogalmazva: az új fizetési rendet kifogásolók azt szerették volna elérni, hogy csak adott esetekben és adott körülmények között legyen kötelező egy adófizetőre nézve a megosztott áfafizetési rend alkalmazása. A parlamenti vita során ez előtérbe is került, és végül is a kormányrendelet szövegét gyakorlatilag átfésülték, ez azt jelenti, hogy annak jó néhány előírása módosult és kiegészült, egyidejűleg egyes előírások hatályon kívül helyezésével. A parlament által elfogadott törvényt a múlt hónap utolsó napjaiban küldték meg Klaus Johannis államelnöknek kihirdetés végett. Arra december 27-én került sor, s a megosztott áfafizetésre vonatkozó, 2017/23-as kormányrendeletet módosításokkal és kiegészítésekkel jóváhagyó 2017/275-ös törvény a Hivatalos Közlöny december 28-i számában jelent meg. A törvény a mai naptól hatályossá is vált.

Csak „módjával”
A törvény által az augusztusban megjelent kormányrendeletnek mintegy húsz szakasza módosult, bevezetésre került egy új szakasz, gyanakkor hatályon kívül helyeződtek egyes szakaszoknak bizonyos bekezdései. Ebből a leltárból is az derül ki, hogy most már a jogszabály nem úgy fest, sőt távolról sem úgy fest, mint augusztus végén. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de mindenképp utalni kell arra, hogy beszűkült azon adófizetői kör, amely esetében kötelező lesz az új áfarendszer alkalmazása, nevezetesen: arra azok lesznek kötelezettek, akik 2017. december 31-én hátralékot jegyeztek az áfafizetési kötelezettségek tekintetében, kivételt képezve azok, akik esetében a kényszervégrehajtás fel van függesztve (a fiskális eljárási törvénykönyv 235-ös szakasza előírásainak közepette). A hátralék tekintetében számszerűsít a törvény: 15 ezer lej a nagy adófizetők esetében, 10 ezer lej a közepes nagyságrendű adófizetők esetében és 5000 lej a többi adófizető esetében, már amennyiben e kötelezettségek kifizetésére nem kerül sor 2018. január 31-ig. Át kell térniük az új rendre azoknak is, akik 2018. január 1-jétől áfafizetési hátralékot jegyeznek, már amennyiben a határidőtől számított hatvan napon belül annak befizetésére nem kerül sor. És még van egy adófizetői kategória, amely az új rend bevezetésére lesz kötelezett, nevezetesen azok az adófizetők, akikkel szemben fizetésképtelenség-megelőzési és fizetésképtelenségi eljárások vannak folyamatban. A többi adófizető esetében fakultatív lesz az új rend, tehát ők maguk dönthetnek arról, hogy kívánják-e alkalmazni vagy nem.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.