Három trichinellás eset

62

Az elmúlt hónapok – még mindig tartó – disznóvágási szezonjában három esetben négy disznóról állapították meg, hogy húsuk trichinella lárvákat tartalmaz. A fertőzést Etéden, Korondon és Csíkszentmiklóson fedezték fel. Sajnálatos módon azonban csak egyetlen esetben léptek közbe időben, és sikerült megelőzni a betegség kialakulását. A trichinella felfedezése után az állategészségügy mindegyik állat húsát elkobozta.

Minél nagyobb darab a rekeszizomminta, annál biztosabb az eredmény. Utólag is eldurvulhat a disznóvágás Fotó: László F. Csaba

Amint arról korábban beszámoltunk, három etédi személyt ápoltak kórházban trichinella-fertőzéssel, az érintettek be nem vizsgált disznóhúst fogyasztottak. Őket a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban kezelték.
Korondon hat személy, egyazon család tagjai betegedtek meg, és kerültek a marosvásárhelyi kórház fertőző osztályára. A korondi család egyik tagja, aki másodikként került kórházba, a Hargita Népének elmondta, hogy ők közvetlenül a sertés levágása után bevizsgáltatták húst, és a mikroszkópos vizsgálat eredményei negatívak voltak, ezért bátran fogyasztották. Miután mind a hatan kórházba kerültek, akkor laboratóriumi körülmények között, Csíkszeredába vitték ellenőrzésre a húst, és kimutatták benne lárvák jelenlétét. Akitől a disznót vásárolták, az a család is trichinellával fertőzött sertést vágott, ők azonban nem kerültek kórházba.
A harmadik eset Csík­szent­miklóson történt, itt is időben elvitték a húst az állatorvoshoz, azonban nyolc családtag nem várta meg az eredményeket, és ettek a disznó bőréből. Az állatorvos jelezte, hogy trichinellát „tartalmaz” a hús, így a nyolc személyt azonnal kórházba szállították és még aznap gyomormosást végeztek rajtuk, így a lárváknak nem volt ideje bekerülni a véráramba – tájékoztatta lapunkat Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság szóvivője.
– A trichinellát a legjobb eséllyel a rekeszizmokból lehet kimutatni. Ez az az izomcsoport, amelyet a trichinella a legjobban kedvel, ezt követi a bordaközi izom, a garatizom, a nyelvizom, valamint a rágóizmok – fejtette ki az igazgatóság szóvivője, és arra is felhívta a figyelmünket, hogy minél nagyobb darab húst kell bevizsgáltatni. Ennek oka, hogy kisebb húsdarabokból csak az úgynevezett mesterséges emésztési módszerrel lehet kimutatni a lárvákat, amelyek teszt során kiszabadulnak tokjukból. Ezt az eljárást többnyire csak a nagyüzemekben és az állategészségügy laboratóriumaiban végzik.
A három fertőzéses esetből csak a csíkszentmiklósiak számíthatnak kártérítésre, ugyanis az általuk levágott sertés szerepelt a nyilvántartásban, ők a hús elkobzásától számított legkevesebb 60, legtöbb 90 napon belül megkapják az állat piaci értékének megfelelő összeget. Az etédi disznót nem vizsgálták be, és fülszáma sem volt, míg a korondi két sertés nem szerepelt a nyilvántartásban, ezért nem jár az érintetteknek kártérítés.

Márk Boglárka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.