Hangterápia: A beszéd a személyiség tükre

14

Minden emberi hang annyira egyéni és csak a beszélőre jellemző, mint az ujjlenyomatunk egyedisége. A hang csengése elárulja a hangulatot, közvetíti a lelkiállapotot – állítja dr. Gyéresi Júlia, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa, beszédtechnika-tanár és hangfejlesztő tréner. Többek közt arról beszélgettünk vele, hogy a beszédünk, a hangunk, hogyan és mit közvetít környezetünknek, mit árul el rólunk.

Gyéresi Júlia

A hangterápia és az erre való odafigyelés nemcsak a kommunikáció terén bizonyulhat hasznosnak, hanem az önfeltárásban, az önmegismerésben is.
– A beszéd révén megmutatkozik a személyiségünk, a hangunk a személyes rezgésünk, minden belső tartalmunk ott lüktet a hangunkban, csak figyelni kell rá – mondta dr. Gyéresi Júlia. A szakértő elmondta: a beszéd a pillanatnyi lelkiállapot kivetülése, mert ahogyan érzi magát valaki, úgy lélegzik. A légzésünk pedig mindig az adott érzelmi állapotunkhoz igazodik. A hang minőségét döntő módon befolyásolja, ahogy lélegzik valaki, ahogyan artikulál, ahogyan a hangjával bánik. Ehhez hozzájárul a testtartás, a mimika, a gesztusok használata, hiszen ezek mind összefüggnek egymással.

Minden hang egyedi
Gyéresi Júlia kifejtette: a hang csengése és kifejezőereje változó minőség. Életteli, erőteljes hangunk a szocializáció folyamatában gyakran veszít fényéből a bennünket ért traumák következtében.
– Hallás útján tanulunk meg beszélni, a gyermek átveszi a környezetében hallott beszédszokásokat. A hangunkkal tehát nemcsak a saját lényünket juttatjuk kifejezésre, hanem mindazt, amit életünk során átéltünk, megtapasztaltunk – részletezte Gyéresi Júlia. Hozzáfűzte: a metakommunikációban fontos szerepe van a mimikának, a hangok kifejezőerejének és a testtartásnak is. A hangélményben nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, ahogyan mondjuk.
– Összesen nyolc kommunikációs stílust különböztetünk meg, amelyek a hanghordozás, hanglejtés és tartalom alapján utalhatnak egy egyén személyiségére, tulajdonságaira, esetenként az addig megélt konfliktusokra is. A differenciáló kommunikáció-pszichológia nyolc különböző kommunikációs stílust tart számon: a segítségre szorulót, a segítőt, az önfeláldozót, a leértékelőt, az önigazolót, a kontrollálót, a távolságtartót és a dramatizálót – fűzte hozzá a szakértő. Kifejtette: a mai végletekig felgyorsult világban az emberek elfelejtenek beszélgetni egymással. Nem ásnak a dolgok mélyére, nem figyelnek a partnerükre, a gyermekeikre, a szüleikre, a környezetükre, és elfelejtenek játszani is. Ezért is hasznos lehet a kommunikációs stílusok feltérképezése, hiszen szerepet játszik a személyiség fejlődésében.
– Ha valakinek változik a személyisége, akár pozitív, akár negatív irányba, a hangja, a beszéde is megváltozik. Érdemes figyelni ezekre az apró jelekre, mind a munkában, mind a személyes kapcsolatokban, hiszen segíthet megérteni másokat – mutatott rá Gyéresi Júlia.

Segít a megértésben
Rámutatott: a hangproblémák és a hang helytelen használatának egyik oka, hogy már „gyermekkorban elkezdjük elveszíteni a hangunkat”. Aki nem hangoskodhat, nem kiáltozhat, nem lehet önfeledt, annak felszínessé válik a légzése, fojtottá, erőtlenné a hangja. A hangszálak rugalmasak, amelyeket ugyanúgy edzeni lehet, akár a láb vagy a kar izmait.
– Ha megismerjük a saját és a mások stílusát, akkor könnyebben megértethetjük magunkat másokkal, és másokat is könnyebben érthetünk meg. Vannak azonban olyan esetek, amikor a bántó megjegyzések állandósulnak, és tehetetleneknek érezzük magunkat a mindennapi élethelyzeteinkben, legyen szó akár a munkahelyünkről, akár a családi kapcsolatainkról. A szóbeli sértegetésekre remek megoldást nyújt a verbális önvédelem technikája, amely könnyedén elsajátítható és hatékonyan alkalmazható – zárta gondolatait a szakértő.

Fülöp Orsolya

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek