Hamisított áruk térhódítása

Évente több milliárd eurós károkozás

244

Egy igen érdekes és sokatmondó tanulmányt hozott nyilvánosságra az elmúlt héten az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (EUIPO). A szóban forgó tanulmányban arra próbáltak választ találni, hogy az Unió viszonylatában milyen mérvű is lehet a hamisított áruféleségek piaci jelenléte, illetve térhódítása és az milyen károkozást jelenthet egy adott ország számára. Ami pedig a károkozást illeti: azokról a bevételkiesésekről van szó, amelyeket elszenvedhet egyik vagy másik ország költségvetése, de főleg a márkatulajdonosok. Talán mondanunk sem kell, hogy Románia esetében ugyancsak kimutatható a hamisított áruk igen aktív jelenléte.

Van, amikor horogra kerül az áru, a hamisított áru…

Az EUIPO tanulmányából az derült ki, hogy a különböző fogyasztási javakat gyártó európai cégeket több milliárd eurós veszteség éri, lévén, hogy az Unióba egyre nagyobb mennyiségű és értékű hamisított áru érkezik. A tanulmány szerint éves viszonylatban mintegy 60 milliárd euró értékű bevételkiesésről van szó, amely az elkövetkező évek során elérheti a 85 milliárd eurós értéket is. A hivatal szúrópróbás eljárás révén tizenhárom ágazatot és azok beszerzési láncolatát elemezte, s arra a következtetésre jutott, hogy a leginkább hamisított áruk az órák, a cipők, a parfümök, a kozmetikumok, a bőráruk, valamint a dohányipari áruk. Azok igen alacsony ára, valamint az a tény, hogy a hamisított áruk megbélyegzése tekintetében nem egyértelmű a társadalom állásfoglalása, hovatovább tágabb teret biztosít azok értékesítése számára. Ahogy mondani szokták, potom áron vásárolható meg ez vagy az, s annak gyakran és sokan örvendenek. A tanulmány készítői szerint ezzel szembesülni kell és nehezen lehet fellépni, mert úgymond a lakosság túlnyomó többsége megtűri a hamis áruk jelenlétét a piacokon, sőt azt el is fogadja vásárlói minőségében. Az igazságszolgáltatás terén is lehetnek problémák, állítják a tanulmány készítői, ugyanis a hamisítás, illetve hamisított áruk forgalomba hozása okán lefolytatott büntetőeljárások rendszerint enyhe vagy viszonylag enyhe büntetéssel zárulnak le. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy az ipari méretű hamisított áru előállítására melyik országokban kerül sor, azaz honnan származnak, származhatnak a hamisított áruk. Nos, az EUIPO-nak egy 2016-ban készült felmérése szerint az Európai Unió országaiba jobbára Honkongban, Kínában, Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben találhatók a hamisított árukat előállító cégek. Ami az útvonalat illeti, Albánia, Marokkó és Ukrajna jelenti a legfontosabb tranzitállomásokat, illetve tranzitáló országokat. Itt például köztudott az, hogy a legtöbb zárjegy nélküli vagy kétes eredetű cigaretta, mind Magyarországra, mind pedig országunkba Ukrajna felől érkezik. (Megjegyzendő azonban, hogy a csempészáru nem feltétlenül azonos a hamisított áruval, de sokszor „egybefolyással” állunk szemben.)

A nagy vesztesek
Európai szinten öt olyan szektort azonosítottak be, ahol jelentős bevételkiesést okoznak a hamisított áruk: a gyógyszeripar éves veszteségét 15,9 milliárd euróra „taksálták” (a teljes bevételnek mintegy 6,6%-a), a ruházati áruféleségek esetében 23,2 milliárd euróra (8,1%-os bevételkiesés), a kozmetikumok esetében 5,8 milliárd euróra (8,9%-os bevételkiesés), a maroktelefonok esetében 4,2 milliárd euróra (8,3% bevételkiesés), a szeszes italok és borféleségek esetében 2,7 milliárd euróra (6,9%-os bevételkiesés). Ugyanakkor az EUIPO szakértőinek becslése szerint az európai összimportnak körülbelül 5%-át teszik, tehetik ki a hamisított áruféleségek. Kiszámították azt is, hogy az Európai Unió egy állampolgárára évente mintegy 116 euró veszteség jut, persze ez egy képteles számítás, és nem úgy kell érteni, hogy minden egyes uniós állampolgárt közvetlenül ilyen értékű veszteség éri. A hamisított áruk térhódításának van még egy másik következménye is: a virtuális számítások szerint ha a vizsgált tizenhárom szektorban készült hamisított termékek nem kerülnének a piacra és azokat törvényes körülmények között állítanák elő (az eredetiség igazolásával), akkor 434 ezerrel több munkahelyet tarthatnának meg a törvényes tevékenységet kifejtő cégek.

Több mint 1,5 milliárd euró
A szóban forgó tanulmány szerint Románia a hamisított áruk okán évente 1,6 milliárd eurót veszít el. A bevételkiesés a már említett tizenhárom szektorban eléri a 22,5%-ot, ami háromszorosa az uniós átlagnak (ami 7,5%-os volt). Az EUIPO a szóban forgó 13 szektorban egyébként már öt éve monitorizálja a szellemi tulajdonjog megsértésének alakulását, s a mostani tanulmányából az derül ki, hogy a közvetlen eladások esetében igen nagy a károkozás. A gyógyszeriparban azt 976 millió euróra becsülik (32,1%-os bevételkiesés), a ruházati árucikkek esetében 161 millió euróra (13,6%-os bevételkiesés), a maroktelefonok esetében 128 millió euróra (19,1% bevételkiesés), a kozmetikumok esetében 94 millió euróra (17,7%-os bevételkiesés), a szeszes italok és a borok esetében pedig 75 millió euróra (20%-os bevételkiesés). Ezeknek a számadatoknak az ismeretében elmondhatjuk, hogy „nem minden arany, ami fénylik”, azaz nem minden Adidas sportcipő eredeti, sem pedig a Puma, főleg akkor nem, ha az megvásárolható 70 vagy 100 lejes áron.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.