2020, december 3, csütörtök.
custom_html_banner1

Hirdetés

Gyermekeknél kevés tünettel jár a koronavírus-fertőzés

A gyermekeknek csak kis aránya fertőződik meg a Covid-19-cel, és készült olyan tanulmány, amely szerint a gyermekek nem terjesztik nagy arányban a koronavírus-fertőzést – mondta dr. Gergely Orsolya. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyászati osztályának szakorvosával beszélgettünk, többek között koronavírus-fertőzésről a gyermekek körében, de őszi–tél eleji náthákról, maszkviselésről is.     

 

– Nemrég kezdte el a munkát a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, de már több éve dolgozik gyermekorvosként. Hogyan vezetett a kórházhoz az útja?

 

– Mindig is tudtam, hogy a kórház lesz a végső cél. Korábban megpróbáltam egy magánpoliklinikán egy olyan típusú rendelést, ami még nem volt Csíkszeredában, elképzeltem, milyen jó lehet úgy bejutni egy beteg gyermekkel orvoshoz, hogy nem áll hosszan  sorba az ember. Ez a része megvalósíthatónak bizonyult, ugyanakkor úgy éreztem, hamar limitálódhat ilyen módon a lehetőségem-tudásom. A gyermekgyógyá-

szat nem egy magányos hivatás, jó néha összedugni valakivel a fejünket azért, hogy a beteg a legjobb ellátást kapja. Ez vezetett el a kórházhoz, és a gyermekosztályon nagyon jól működik a kollegialitás.

 

– Hová valósi, hol végezte a tanulmányait?

 

– Csíkszeredai születésű vagyok, orvosi tanulmányaimat pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végeztem.

 

– Miért választotta a gyermekgyógyászatot? Mit gondolt erről a szakágról végzős orvostanhallgatóként, és mit gondol most?

 

– Amióta az orvosi hivatást választottam, mindig is a gyermekgyógyászat felé húzott a szívem. Nagyon fontosnak tartom egy egészséges gyermekpopuláció felnevelését, csakis egészséges gyermekekből tudunk egészséges felnőtteket nevelni. Végzős orvostanhallgatóként és most is hasonlóképpen gondolkodom a munkámról, számomra ennél szebb szakterülete nincs a medicinának.

 

– Ebben az időszakban majdnem minden a koronavírus-járványról szól, a gyermekeket pedig legtöbbször úgy említik, mint akik továbbadhatják a vírusfertőzést, de nem betegednek meg nagy arányban. Mi az igazság ezen a téren, milyen arányban betegszenek meg a gyermekek Covid-19-ben? 

 

– Sok esetben valóban tünetmentesek a gyermekek, vagy enyhe, majdnem észrevehetetlen tüneteket mutatnak, mégsem képeznek fertőzőforrást a közösségek számára. A járvány közepe táján készült egy brit tanulmány arról, hogy hogyan kerül be a koronavírus a családba. Csak az esetek 4 százalékában volt kimutatható leghamarabb a fertőzés a gyermekben és utána a felnőttekben. Az összes többi esetben a szülő volt pozitív először és fertőzte meg a család többi tagját.

 

– Vannak-e adatok arról, hogy milyen arányban fertőzöttek a gyerekek?

 

– A romániai adatok alapján elmondható, hogy a gyerekek csak nagyon kis százalékát teszik ki a teljes betegszámnak, legkevésbé pedig a 0–9 éves korosztály érintett.

 

– Térségünkben a betegeknek körülbelül mekkora arányát tették ki a gyermekek? A kórházi munka során mit tapasztalt ezen a téren?

 

– Térségünkben a Covid-19 beteg gyerekek aránya körülbelül az országos átlaggal karöltve halad, a teljes esetszám 2-4 százaléka. Az idei év március–augusztus periódusában nagyon kevés esettel találkoztunk a csíkszeredai gyermekosztályon, azóta picit emelkedett az arány. Erre a kérdésre valószínűleg a székelyudvarhelyi gyermekorvosok tudnának biztosabb választ fogalmazni, Covid-19 háttérkórház lévén ők látják el a koronavírussal fertőzött gyerekeket is.

 

– Hogyan jelentkezik, ha jelentkezik a fertőzés, illetve a Covid-19 betegség gyermekeknél?

 

– Gyermekeknél, ha jelentkezik a betegség, nagyon sok esetben minimális tünettel társul (tüsszögés, orrdugulás), kisebb arányban fordulhatnak elő tápcsatornai panaszok (émelygés, hányás, hasmenés), hőemelkedés, láz, torokfájás, köhögés. Gyerekek egy hányadában – romániai tanulmányt nem tudok erről, Kanadában ez a fertőzött gyerekek 0,6 százalékát tette ki – előfordulhat súlyosabb kórkép, például gyermekkori érgyulladás, azaz Kawasaki-szindróma vagy több szervrendszert érintő gyulladásos folyamat.

 

– A megelőzési tanácsokat – távolságtartás, maszkviselés, kézmosás – a gyermekek számára kiegészítené-e még valamivel?


– Megelőzésképpen még egyszer hangsúlyoznám a kézmosás fontosságát és azt, hogy a kézmosás 25-30 másodpercet tartson, vízzel, szappannal. Olyan helyeken, ahol erre nincs lehetőség, kézfertőtlenítés a javasolt, majd hazaérve helyes kézmosás. Persze ezek mellett még mindig fontos a mértékletesség, a távolságtartás. Vonjuk ki magunkat és persze gyermekeinket is a nagy társaságokból, ha a család felnőtt vagy gyerektagjai a betegség tüneteit mutatják. A tavaszi teljes karantén ideje alatt és után kicsit elfáradtunk ebben, ellazultunk, de sajnos még egy bizonyos periódusig oda kell figyeljünk erre, lehetnek a környezetünkben olyan krónikus betegséggel küzdők, akik megihatják a levét a lazításnak.

 

– Az immunrendszer erősítése terén milyen tanácsot adna a szülőknek? Milyen vitaminokat adjanak ebben az időszakban a gyermekeknek? 

 

– Mint minden egyéb megbetegedés megelőzésében, itt is nagyon fontos a kiegyensúlyozott életvitel (megfelelő pihenés, mozgás szabad levegőn és megfelelő táplálkozás). Fontos továbbá ezeken kívül a D3- és a C-vitamin pótlása, cink adagolása korosztálynak megfelelően.

– A gyermekek maszkviselése ellen sokan tiltakoztak, gyermekorvosként ön mit gondol erről? 

 

– A pszichés aspektusát tekintve nagyon elszomorít, hogy van ma egy korosztály, aki sajnos így tölti a kisgyerekkori vagy kisiskolás évét-éveit, hogy ez szükséges. Normális, hogy egy 5-9-10 éves gyermeket ez komfortjában, koncentráló-képességében zavarjon, de szerencsére a gyermeki alkalmazkodás sokkal képlékenyebb, mint a mi felnőtt elfogadásunk. Segíthetünk gyermekeinknek azzal, ha ehhez a kérdéshez mi is játékosan, pozitívan állunk hozzá. Mert igenis, ha találkozunk valakivel, aki koronavírust hordoz (tünettel vagy anélkül) és maszk van rajta, és mi is maszkot viselünk, minimális az esélyünk a megfertőződésre. Azért, ahogy a fiam szokta mondani, néha kell egyet szellőztetni is.

 

– A ködös, hideg idő beköszöntével a náthás megbetegedések szezonja is beköszönt. Mit tanácsol a szülőknek, mikor forduljanak orvoshoz, milyen tünetek esetén keressék a családorvost és mikor kell a kórházhoz fordulni segítségért? 

 

– Koronavírus ide vagy oda, eddig is voltak őszi–tél eleji megbetegedések. Minden olyan esetben, amikor a szülő úgy gondolja, hogy a gyermek állapota megkíván egy orvosi látogatást (például olyan lázas állapot, aminek kezelése nehézkes, torokfájás, orrfolyás, köhögés, hányinger, hányás, enyhe hasmenés) egy családorvosi konzíliumra elmehet (a járvány miatt ez sokszor telemedicina formájában oldódik meg). Olyan esetekben viszont, amikor pici gyereknél (főleg egy éves kor alatt) hirtelen alakul ki magas láz, hányás, hasmenés, kiütés, köhögés, nehézlégzés (és a családorvos is úgy ítéli meg) bátran lehet a kórház gyermeksürgősségéhez fordulni.

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb