Gyenge a búza- és a napraforgótermés is

13

Bár a mezőgazdasági minisztérium még nem közölte az adatokat, piaci megfigyelők szerint mind a kenyérnek, mind pedig az étolajnak való alapanyag terén gyenge évet zárnak a hazai termelők. A napraforgó tonnánkénti ára két hete szárnyal: a szeptember közepi 1450 lejhez képest mára 2 ezer lej közelébe emelkedett.


A betakarítás lényegében befejeződött, s félhivatalos értesülések szerint csak a kukoricából és a napraforgóból van még némi begyűjtendő mennyiség. A szaktárca viszont igen diszkrét a terméseredmények közlésében, ódzkodott a becslésektől is. Mindezt állítólag azért, hogy akaratlanul se befolyásolja a felvásárlási, illetve az értékesítési árak alakulását. Mi inkább a hangulatkeltés elkerülésére gondolunk, mert az eddig napvilágot látott értesülések szerint hazai viszonylatban kevés olyan termény van, amelyek esetében büszkélkedni lehetne a hektáronkénti hozamokkal. Teljesen felesleges az álszemérem, mert Európa-szerte majd minden kultúra megsínylette a kedvezőtlen, szeszélyes időjárást. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy Európa mezőgazdasága számára kedvezőtlen évnek bizonyul(t) a 2020-as esztendő. Ez derül ki az eddig nyilvánosságra hozott számadatokból is. Így például Magyarországon igen gyenge volt a gyümölcstermés, egyesek tragikusnak nevezik, s talán nem is véletlenül, mert például az alma piaci átlagára jelenleg közel kétszerese a tavalyinak, akár 400 forintot is elkérnek egy kilogrammért. Olvasni arról is, hogy Oroszország kivételével Európa-szerte gyengécske a búzatermés.

30 százalékkal kevesebb napraforgó

Hazai vizekre evezve, az utóbbi időben a napraforgóra irányult a szakmabeliek érdeklődése. Románia a napraforgóval megművelt terület tekintetében uniós viszonylatban az első helyet foglalta el, s valószínű, hogy a tavalyi 3,4 millió tonnás terméseredmény tekintetében is. Tavaly egyébként a napraforgóval bevetett terület meghaladta az 1,3 millió hektárt. Az idén nem így lesz, a bevetett terület is csökkent, de a félhivatalos értesülések szerint annál jóval jelentősebb arányban a termés, nevezetesen 30%-kal. Állítólag 2,4 millió tonna körül van az idei terméseredmény, s ez mindenekelőtt a tavaszi szárazságnak köszönhető, amit az ország egyes régióiban tetézett a nyári aszály is. Arról is hallani, hogy az ország egyes délkeleti vidékein teljesen megsemmisült a termés. Bekövetkezett, amire már hetekkel, hónapokkal ezelőtt számítottak egyes piaci elemzők: szeptember közepétől alig két hét alatt 31%-kal emelkedett a napraforgó eladási ára, azaz a tonnánkénti 1450 lejről tonnánként 1900 lejre. Becslések szerint hamarosan eléri a tonnánkénti 2000 lejt is. Helyi szinten az árak másként alakulnak, esetenként alacsonyabbak, de a nagytermesztők és a felvásárlók közti árak, az exportárak másként alakulnak. Amúgy a dolgok ilyenszerű alakulása máris éreztette hatását az étolaj tekintetében, amelynek ára az utóbbi időben enyhén emelkedett. Az árak emelkedése ellenére sem elégedettek a termesztők, azt állítják, hogy a szárazság sújtotta napraforgóval megművelt területekre kártérítést kellene kapjanak, amit különben meg is ígértek számukra, de egyelőre „pénzt nem láttak”.

Nemcsak Romániában jelentett gondot a gyenge napraforgótermés, hanem Európa két másik nagy napraforgó-termesztő országában, Franciaországban és Ukrajnában is. Sajtóhírek szerint azokban is 20-30%-os terméskiesésre lehet számítani, ilyenképpen pedig európai viszonylatban is gond lehet az olajgyárak nyersanyagának a biztosításával.

Alacsony hektárhozam

Visszatérve a hazai termelésre, az elmúlt 10 esztendő során igen ingadozónak bizonyult, s csupán 2017-től kezdődően egyensúlyozódott ki. Így például 2010-ben a napraforgóval bevetett terület még csak 790 ezer hektár volt, a termés 1,2 millió tonna. 2013-ban a bevetett terület már meghaladta az 1 millió hektárt, a terméseredmény pedig a 2,1 millió tonnát. 2017-ben a bevetett terület ugyan csak 998 ezer hektár volt, de a terméseredmény elérte a 2,9 millió tonnát, ami 2900 kg/hektár átlaghozamot jelentett. Ilyenképpen a hektárhozam szempontjából ez az esztendő bizonyult eddigelé a legeredményesebbnek. A tavalyi átlagtermés 2600 kg/hektár volt. Az idei átlagtermés mindenképp 2000 kg/hektár alatt lesz, de tudni olyan területekről is, ahol csak 500 kilogramm. És amint már arra utaltunk, egyes délkeleti vidékeken a termés kompromittálódott. A gyenge termés rányomja bélyegét az exportra is, márpedig a napraforgó a hazai mezőgazdaságnak olyan terménye, amelynek exportja mindig is igen előnyösnek bizonyult.

Hatmillió tonnánál kevesebb búza

A gabonafélék már rég a magtárakban várják sorsukat, de arról hivatalos szám nem jelent meg, hogy milyen is volt a termés. Az árakról sem igen tudni, ugyanis 2018-tól errefelé a szaktárca honlapján már nem közlik a helyi piaci árakat. Nemrégiben viszont a miniszter megkockáztatta a maga véleményét. Szerinte a szárazság igen erősen „megdézsmálta” az idei gabonatermést, mindenekelőtt az ország délkeleti és keleti zónájában. A minisztérium számításai szerint búzából az átlagtermés valahol 2900-3000 kg/hektár körül van, míg az 2019-ben 4800 kg/hektár volt. Ezek szerint 40%-os csökkenéssel kell számolni. Ha azt tartjuk szem előtt, hogy a múlt esztendőben a betakarított búzamennyiség körülbelül 9,4 millió tonna volt, akkor az idei semmiképpen sem haladhatja meg a 6 millió tonnát, inkább valahol 5,5-5,6 millió tonna körül lehet. Nem sokkal jobb a helyzet a rozs esetében, amely átlagtermése állítólag 2500 kg/hektár körül van, míg a tavaly az 3200 kg/hektár volt. Az árpa esetében mintegy 47%-os terméscsökkenésről lehet szó, ami azt jelentené, hogy a tavalyi 5000 kg/hektárral szemben az idei átlagtermés 2600 kg/tonna. Az idén a repce „sem érezte jól magát”, lévén, hogy a tavalyi 2300 kg/hektár átlagterméssel szemben az idei aláesett 1900 kg/hektárra.

Oroszország dominálja a világpiacot

A búza az utóbbi évben jelentős szerepet játszott Románia exportjában. Mi több, Romániát Európa egyik legnagyobb exportőreként tartják számon. Az idén nem valószínű, hogy ez így lesz. Az viszont valószínűsíthető, hogy Oroszország megőrzi uralmát a búza világpiaca felett, legalábbis ezt hangoztatja a tekintélyes Bloomberg hírügynökség. Az utóbbi esztendő során importáló országból Oroszország a búzaexportálás éllovasa lett, s jelenleg a világon értékesített búza egyötöde Oroszországban termett. Az elmúlt években több mint 100 ország – kezdve Egyiptomtól a Fülöp-szigetekig – búzát vásárol Oroszországból. Embargó ide vagy oda, egyre több ország vásárol búzát az oroszoktól, így például az egyik nagy vásárló Algéria, szeptember közepén jelentette be, hogy fokozni fogja az orosz búza importját, s előzetesen hasonló bejelentést tett Szaúd-Arábia is. A nyilvánosságra került adatok szerint egyébként Oroszország az idén fokozza a Törökországba, Brazíliába, Vietnámba és Tanzániába irányuló exportját is. Ebben „segítségére” volt az is, hogy minden idők második rekordtermését érte el, aminek eredményeként ebben a szezonban 37,5 millió tonna búzát fog exportálni. Lévén, hogy az orosz búza viszonylag olcsóbb, Oroszország képes volt kihasítani az Amerikai Egyesült Államok piaci részesedéséből, nevezetesen az Európai Unió esetében is. Ugyanakkor eljutott oda, hogy az egyiptomi szükségleteknek mintegy 80%-át fedezze, s a már említett algériai export növelése pedig „pofont” jelent Franciaország számára, amelynek egyik legnagyobb kliense volt Algéria. Amúgy Franciaország unión kívüli búzaexportja az óvatos szakértői becslések szerint az idei szezonban a felére fog csökkenni. Felvetődhet a kérdés: van-e, lehet-e versenytársa Oroszországnak a búzapiacon. A piaci elemzők szerint versenytársnak bizonyulhat Kanada és Ausztrália, két ország, ahol a legutóbbi évek során ugyancsak javultak a terméseredmények. 


Hozzászólások lezárva.