Gúzsba kötve táncolni – Fordítani nem könnyű, de érdekes

77

Mint bizonyára jó néhányan tudják, egyetemünk, a csíkszeredai Sapientia – EMTE az évek során számos versenynek volt házigazdája, és reméljük, hogy folytatása lesz a jövőben is ezen versenysorozatoknak. Idén első alkalommal volt szerencsém részt venni az egyetem hallgatójaként a ,,Gúzsba kötve táncolni’’ elnevezésű fordítói vetélkedősorozatban, amely már kilencedik alkalommal került megszervezésre. Jövőre, minden bizonnyal, jubileumi év lesz – tudtam meg Lajos Katalin tanárnőtől, a verseny főszervezőjétől.

A könyvtárban zajlott a fordítói verseny

A vele folytatott beszélgetés során számos érdekes információhoz jutottam a versennyel kapcsolatban, annak kezdetéről, lebonyolításáról és persze azokról a tapasztalatokról, amelyek ehhez a megmérettetéshez fűződnek. A verseny ötlete abból indult ki, hogy az egyetem harmadéves hallgatóinak kezdettől fogva volt egy olyan tantárgyuk, hogy fordítástan, majd ebből jött a gondolat, hogy a műfordítással kapcsolatban a középiskolások számára versenyt hirdessünk. Ennek elsődleges célja, hogy az egyetemmel kapcsolatba kerülő diákok megismerjék a felsőfokú oktatást, a verseny keretein belül kapcsolatba kerüljenek a Humántudományi Tanszékkel, valamint a továbbjutók személyesen is betekintést kaphassanak az egyetemi életbe. Másodsorban pedig a szervezők igyekeztek jó minőségű, kortárs, illetve érdekes alkotásokat választani, és ezáltal közelebb hozni ezeket az alkotásokat a versenyzőkhöz. A versenyre való felhívás főként interneten keresztül történik, néhány kivétel esetében, ahol személyesen értesítenek néhány középiskolában tanító kollégát. Ebben a versenyfelhívásban már szerepelnek azok a szövegek, amelyeknek a fordítását a versenyre jelentkezőknek be kell küldeniük. Ez a kétfordulós verseny előválogatója, a második fordulóba már az előválogató legjobbjai kerülnek be, és a döntő az egyetemen zajlik. Fontos megemlíteni, hogy négy kategóriában jelentkezhetnek a XI. és XII. osztályos diákok: románról magyarra, magyarról románra, magyarról angolra és angolról magyarra lehet szövegeket fordítani. Konkrétan van három szöveg: egy magyar, egy román és egy angol, és ezeket lehet különböző irányokba fordítani. A szótárak használata mindkét fordulóban megengedett, egy diák több kategóriában is indulhat. A beküldött munkák jeligések, egy külön levélben oldják fel a diákok majd az adataikat. A javítók döntése alapján kategóriánként a legjobb három vagy négy jut be a döntőbe. Tehát a döntőbe maximum tizenkét-tizennégy diák vesz részt, de az előválogatón előfordult már olyan is, hogy kilencven diák jelentkezett.
Az értékes díjak mellett a jó eredményt elérő diákok előnyben részesülhetnek az egyetemi felvételkor. Fontos kiemelni, hogy a versenyen részt vevő diákok közül többen is a mi egyetemünket választották továbbtanulásuk érdekében. A díjak beszerzéséhez az anyagiakat a PADOC-pályázat, valamint az egyetem Humántudományok Tanszéke állja. A versenyzők értékes könyvcsomagokat kapnak, illetve a különdíjasok az idén egy-egy táblagépet vihettek haza. A verseny mögött álló kollégák mind lelkesek, és mindenki hozzájárul a verseny zökkenőmentes lebonyolításához. A „Gúzsba kötve táncolni” verseny Kosztolányitól kölcsönözte a nevét, a költő jellemezte így a műfordítók munkáját.
Mint a bevezetőben már említettem, néhány hallgatótársammal mi is részesei voltunk ennek a versenynek, a mi feladatunk az volt, hogy a messziről jött diákoknak bemutassuk a várost, amíg a zsűri eredményt hirdet. A verseny végeztével minden résztvevő együtt ebédelt az egyetemi étkezdében. A jó beszélgetés sem maradt el. Reméljük, a versenyzők közül sokkal találkozunk majd egyetemi kollégákként!

(A szerző Világ- és összehasonlító irodalom – Angol nyelv és irodalom szakos hallgató)

Vlaicu Lajos

A cikk a Hargita Népe március 14-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.