Gondatlanság

43

Gondatlanság (románul culpă) – a büntetőjogban a bűnösség egyik változata, amelynek két esetét határolja el a törvény. Lényege abban áll, hogy az elkövetett bűncselekmény következményeit az elkövető nem szeretné megvalósítani, vagy nincs tisztában azzal, de az a körültekintés hiánya miatt mégis bekövetkezik. A törvényhozó a büntető törvénykönyv 16. szakaszának 4. bekezdésében szól a gondatlanság jogi természetéről.
Ennek értelmében megkülönböztethető a tudatos gondatlanság, amely esetében az elkövető tisztában van azzal, hogy tette bűncselekménnyé változhat, viszont könnyelműségből arra számít, hogy ez nem következik be. Például egy gépjárművezető, ha a településeken alkalmazandó sebességkorlátozást nem tartja be, feltételezheti, hogy egy gyalogos megjelenik az úttesten, viszont ő arra számít, hogy ez nem fog bekövetkezni. Ha ez mégis megtörténik, és sebessége miatt nem sikerül időben fékeznie, tudatos gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy emberölés vádjával indulhat eljárás ellene.
Továbbá a törvény megkülönbözteti a hanyag gondatlanság fogalmát is, amely esetében azon bűnösségtípusról beszélhetünk, amely esetében az elkövető nem látta előre tette következményeit, viszont látnia kellett volna. Ebben az esetben a bíróság egy általános képességekkel rendelkező személy magatartásához viszonyítja a tettes cselekedetét. Például abban az esetben, ha egy személy emberi fogyasztásra alkalmatlan folyadékot tölt egy ásványvizes üvegbe, majd ezt felügyelet nélkül hagyja, és valaki beleiszik, súlyosan megsértve nyelőcsövét, hanyag gondatlanságból elkövetett testi sértés vádjával indulhat ellene eljárás.
A gondatlanságból elkövetett tettek miatt csak akkor indul büntetőeljárás, ha ezt kifejezetten a büntetőtörvény előírja.

A fogalomtárt szerkeszti Péterfi Dénes, az Erdélyi Jogász Civil Szervezet munkatársa. www.erdelyijogasz.ro

ERDELYJOGASZ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.