Garda Dezső 24. és 25. kötete jelent meg

Kettős könyvbemutató

421

Garda Dezső gyergyószent­mik­lósi történész két legújabb könyvét mutatták be a városi könyvtárban. A gyergyószentmiklósi közbirtokosság története és a Gyergyó kulturális értékei című kötet sokak érdeklődését felkeltette.

Garda Dezső könyveit Bajna György mutatta be Fotó: Kertész László

Fontos pillanathoz érkezett munkássága során a történész, író, ugyanis a 24., illetve a 25. önálló kötete jelent meg. A gyergyószentmiklósi közbirtokosság története című könyvet méltatta elsőként Bajna György nyugdíjas újságíró, lapunk korábbi munkatársa.
Mint elmondta, Garda Dezső 1992-ben kezdte el a kutatómunkát a közbirtokosság témakörében, de idősekkel folytatott beszélgetései már azelőtt sok mindent körvonalaztak, ami eltökéltségét csak növelte.
– Az önrendelkezés tántoríthatatlan híveként pontosan tudta, mi minden szükséges annak életben tartásához – fogalmazott Bajna. Megjegyezte, ma is megszívlelendő tanulságokat talál, aki kezébe veszi a kiadványt, ugyanis olyan témák merülnek fel, mint telekspekuláció, kisajátítás, maffiaszövetkezet. 90 oldalon pontosan adatolt tudományos munkának nevezte a kiadványt, amelyet szerzője nemcsak azok számára írt, akiket a doktori értekezések érdekelnek, hanem azoknak is, akik a helyi történelem vagy egyes családok múltja iránt érdeklődnek.
2352 családfő és sok esetben hitvesek neve is szerepel a könyvben. A szerző nemcsak levéltári adatokat kutatott fel, hanem felhasználta a korai újságokban megjelent írásokat, valamint 33 olyan szerző írásait, akik érdemes adatokkal szolgáltak a témában. Kémenes Árpád gyűjteményéből a 20. század első felében készült fényképek is díszítik a kiadványt.
A Gyergyó kulturális értékei című kötetben Gyergyó­szent­mik­lós és a környék falvainak értékei jelennek meg: történelem, néprajz, művészetek, építészeti örökség, természeti kincsek kapcsán olvasható sok érdekesség.
A méltatásban elhangzott: Garda Dezső visszautaztatja az olvasót Rákóczi Zsigmond fejedelemig, aki 1607-ben kiváltságokkal és szabadságjogokkal ruházta fel a szentmiklósiakat, Luca szűz és Mártyr ünnepén egy-egy országos vásárt tarthattak itt.
– 1581-ben Szentmiklós is falutörvénnyel büszkélkedhetett, s népessége nagyobb volt, mint a legtöbb székely településnek. A fejedelmi döntés lépes méznek bizonyult a fejlődés szempontjából, jelentős örmény közösséget csalogatott ide – emelt ki részleteket a könyv tartalmából Bajna György. Hozzátette, a könyv a legmodernebb nyomdatechnikával készült, és a szöveget korabeli fényképek is kiegészítik, így nemcsak a történészek számára lehet hasznos, hanem bárkinek érdekes olvasnivaló.
A két könyv szerzője elmondta: nem volt könnyű a kutatómunka. Köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtottak, hogy a kötetek megjelenhessenek.

Nagy Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.