vasárnap, november 29, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Fütty a „Taps téren”

A büntetőjog módosítása által kiváltott országos tiltakozáshullámhoz szerdán este Csíkszereda is csatlakozott – igaz, csak egy „vízfodorral”. A Szabadság téren mintegy másfél száz tiltakozó gyűlt össze, sebtében készített, a korrupciót elítélő és a kormány lemondását követelő, a kormánykoalíció politikusait gyávának nevező plakátokat mutattak fel és hasonló értelmű jelszavakat skandáltak. Bukarestben és az ország nagyvárosaiban sokkal vehemensebb a tiltakozás: az elmúlt 24 órában tízezrek vonultak utcára. Az államelnök a jogállam gyásznapjáról beszél, az ellenzéki pártok kormánybuktató szándékú bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, az Európai Bizottság csuklik.

Másfél száz csíkszeredai nevezte szégyenletesnek a kormánykoalíció legutóbbi akcióját. Tízezrek látják ugyanígy Fotó: László F. Csaba

A jogállam temetése
A mai gyásznap a jogállam számára, amely súlyos sebet kapott az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni harc ellenségeitől. (…) A PSD–ALDE koalíció ma figyelmen kívül hagyta több millió román állampolgár azon vágyát, hogy egy korrupciótól mentes államban éljenek, és semmissé tette több ezer ember munkáját, akik az utóbbi években bebizonyították, hogy senki sem állhat a törvények felett. Meghiúsították több millió ember erőfeszítését, hogy Románia Európa egyik megbecsült országa legyen. A decemberi választási eredmények nem hatalmazták fel arra a többséget, hogy bármit megtehessen. (…) Mától kezdve az én küldetésem, hogy visszaállítsam a jogállamot. Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy Románia megszabaduljon a korrupciótól. Mandátumom utolsó napjáig ezért fogok küzdeni” – így foglalta össze első érzelmi reakcióját Klaus Johannis államfő a Facebook-oldalán. A némi pátosztól sem mentes szavaknál azonban jobban beszéltek a kedden éjszaka kezdődött és a tegnap is folytatott protestakciók, amelyeken több tízezer ember vett részt Bukarestben és az ország nagyvárosaiban.

„Az éjszaka leple alatt”
Az országosnak mondható tiltakozást az váltotta ki, hogy a kormány kedd késő este sürgősségi kormányrendelet révén módosította a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási perrendtartási törvénykönyvet – egyebek mellett ennek az egyik vehemensen kritizált következménye, hogy így megváltozna, pontosabban beszűkülne a hivatali visszaélés meghatározása, bűncselekménynek minősülése. Emellett elfogadták a közkegyelemről szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárásban tárgyalhat a parlament. Az állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a – jobboldali ellenzék, az államfő, az ország külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által is hevesen bírált – büntetőjogi tervezetek ügyében.
A történtekről Florin Iordache igazságügyi miniszter számolt be kedden egy zaklatott hangvételű sajtótájékoztatón, amelyen szinte annyi kérdésre tagadta meg a választ, mint amennyiben kinyilvánította véleményét. Eltekintett attól, hogy részletesen ismertesse a rendeletet, csak annyit mondott róla, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntésekhez igazítják a büntetőjogot, és a kéthetes társadalmi vita során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vették. Elismerte, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a rendeletbe bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a „jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása”, de arra nem kívánt válaszolni, hogy ezzel saját magát akarta-e bebiztosítani a kabinet az ellen, hogy a törvénykönyv megváltoztatása miatt bűnpártolással vádolják? Arra is kitérő választ adott, miért volt szükség sürgősségi rendeletre: szerinte a jogszabályok időszerűségéről a kormány hivatott dönteni.
Egyik újdonsága a rendeletnek, hogy ezentúl – másodfokú rokonságig – nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. Benne maradt a tervezetben az az előírás, miszerint a 200 ezer lejnél kisebb kárt okozó hivatali visszaélésért nem lehet büntető eljárást indítani: ezekben az esetekben polgári per keretében bírságot szabhat ki és akár annak behajtását is elrendelheti a bíróság.
Az ellenzéki sajtó szerint most már mindegy, hogy a sürgősségi rendeletet utólag módosítja-e vagy elveti a törvényhozás, mivel elég, ha az csak rövid ideig is érvénybe lép: ez esetben a büntetőperekben a vádlott számára kedvezőbb jog elve szerint, a módosított törvénykönyv alapján kell majd ítélkezni. Iordache közölte, a módosítás a közlönyben való megjelentetésekor azonnal hatályba lép.
A büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartási törvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2017/13-as számú kormányrendelet alig néhány órával a jóváhagyása után, szerdán jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

„Patkányok”, „Disznók”, más állatok
A kormány székháza előtt kedd éjjel több ezer tüntető gyűlt össze a kabinet lemondását követelve, azzal vádolva a kormányt, hogy a törvénykönyv módosításával a korrupt politikusokat mentette meg a felelősségre vonástól. Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Nagyszebenben és Konstancán is utcára vonultak az emberek, a kormány lemondását, a korrupció elleni harc folytatását követelve. A tiltakozók sokszor előrehozott választásokat követeltek, és a rendelkezésükre álló minden eszközt, így éles hangú, a Grindeanu-kormányt szidalmazó feliratokat felhasználtak arra, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Kolozsváron a tegnap este sajtóhírek szerint húszezer, a fővárosban, a kormány székháza előtt ötvenezer ember ment ki tüntetni. Az elégedetlenséghullám nem látszik csitulni: a következő napokban szintén tüntetések várhatók, amelyek feltehetően a hétvégén fognak kicsúcsosodni egy hatalmas bukaresti tiltakozó akcióban, amelyre az ország minden részéből érkezőket várják.
Még a Román Értelmező Szótár online változata, a dex.ro is fellázadt: a szerkesztők a ’gerinctelen’ kifejezést jelölték meg a szerdai nap szavaként (a román „lichea” szó jellemtelen, méltóság híján lévő embert jelent), és a kifejezés illusztrációjaként Sorin Grindeanu miniszterelnök portréját tették ki az oldalra.

Kérem, vonja vissza!
Az államfő levélben kérte tegnap Sorin Grindeanu miniszterelnöktől, hogy vonja vissza a kormányrendeletet. Levelében Johan­nis azt kifogásolja, hogy a sürgősségi kormányrendeletet nem indokolta semmilyen „sürgősség”, illetve az, hogy a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) kihagyták a jogszabály megalkotásának folyamatából.
A CSM tagja tegnap egyöntetűen elutasították az igazságügyi minisztérium azon kérését, hogy véleményezzék a módosító rendeleteket, tekintve, hogy a kérés érvényét vesztette, miután a kormány már elfogadta azokat. A CSM közölte, az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
Johannis azt is kijelentette, a nép ügyvédjének módjában áll alkotmányossági kifogást emelni a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet ellen, erre ugyanis 2013 óta van precedens. A funkciót betöltő Victor Ciorbea erre úgy reagált: megvizsgálja az államfő érveit, és dönt a kérdésben. A Johannis által említett előzmény arra vonatkozik, hogy 2013. október 9-én az akkori Nép Ügyvédje megtámadott az Alkotmánybíróságon egy, a fizetésképtelenséggel kapcsolatos sürgősségi kormányrendeletet, noha az csak később, október 25-én lépett volna hatályba. Az Alkotmánybíróság akkor helyt adott a kifogásnak – az államelnöki hivatal jogászai szerint van tehát precedens arra, hogy az ombudsman megtámad az Alkotmánybíróságon egy olyan rendeletet, amely még nem lépett érvénybe, így a büntetőjogot módosító, most elfogadott sürgősségi rendelet ellen is emelhet alkotmányossági kifogást.
Călin Popescu-Tăriceanu bejelentette: a büntető törvénykezés módosítása és a közkegyelem ügyében vitát fog szervezni, amelyre a szenátus elnöke várja a CSM elnökét, a főügyészt és a bírák szakmai szervezeteinek képviselőit is.

Bizalmatlansági indítvány
A PNL és az USR parlamenti képviselői A Grindeanu kabinet – a nemzettel dacoló kormány. Ne törvényesítsék a lopást Romániában címmel bizalmatlansági indítványt nyújtott be tegnap a parlamentbe.
„Ez az első fontos lépés az ellenzék részéről az ellen, hogy a kormány rendeletekkel próbálja törvényesíteni a lopást. Számítunk rá, hogy kezdeményezésünket minden jóérzésű állampolgár támogatni fogja, és minden törvénytisztelő képviselő megszavazza. Ez a törvényes lépés a kormány lemondatására és az előrehozott választások kiírására” – nyilatkozta a parlamentben Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke.
A bizalmatlansági indítványt aláírták a PMP képviselői is. A PNL jelezte, erre felkérik az RMDSZ-es honatyákat is. A bizalmatlansági indítvány szövegét hétfőn olvassák fel a parlament két házának együttes ülésén, majd a parlament kitűzi az erről szóló vita és szavazás időpontját.

RMDSZ: újra elkapkodták
Az RMDSZ nem ért egyet a kormány döntésével, a Szövetség kitart álláspontja mellett, miszerint a szóban forgó módosításokban dönteni a parlament feladata és dolga, megfelelő vita után.
„Aggályosnak tartjuk, hogy a kormány kapkodva, ’lefekvés előtt’ döntött ebben a kérdésben, mint ahogyan azzal sem értünk egyet, hogy tavaly májusban az akkori kormány szintén sürgősségi kormányrendelettel módosította a Btk-t. Akkor többek között az ügyészt a bíró fölé helyezte, megalapozva ezzel az ügyészi állam kialakulását. Emiatt 2016-ban senki sem tüntetett” – fogalmaz az RMDSZ közleménye. A szövetség szerint jogos az emberek mostani felháborodása, a kormánynak nem lett volna szabad megkerülni a parlamentet.
„Sürgősségi rendeletekkel nem lehet országot vezetni, kormányozni. Bebizonyosodott, hogy minden alkalommal, amikor sürgősségi rendelettel próbálták rendezni ezt a kérdést, hibás döntéseket hoztak” – mutat rá a közlemény, kiemelve azt is, hogy ugyanakkor a Btk. módosítására szükség van, hiszen az „jelenleg legalább negyven pontban alkotmányellenes”. Az RMDSZ szerint politikai akaratra és bátorságra van szükség ahhoz, hogy ezeket a korrekciókat elvégezzék, és az a helyes út, hogy a képviselőházban sürgősségi eljárással vitassák meg, és az Alkotmánybíróság döntésével hozzák összhangba a két törvénykönyvet.

Az EB kritizálja, az EP tárgyalja
Az Európai Parlament (EP) ma napirendre tűzi a Btk.-módosításról szóló sürgősségi kormányrendelet nyomán kialakult romániai helyzet megvitatását. Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul azt nyilatkozta: az EP legnagyobb frakcióját alkotó pártcsalád felháborítónak tartja a román kormány legújabb lépéseit, amelyek gyengítik az igazságszolgáltatás rendszerét a közkegyelem alkalmazásával és azzal, hogy sürgősségi kormányrendelettel enyhíti a hivatali visszaélés büntetését.
„Ezeknek a káros jogszabályok-
nak éjnek idején való elfogadása ellenkezik a demokrácia és az átláthatóság minden alapelvével” – fogalmazott Joseph Daul.
Az Európai Bizottságban (EB) szintén megrökönyödve fogadták a történteket. Jean-Claude Jun­cker EB-elnök közleményben jelezte: „nagyfokú aggodalommal” követik a Romániában zajló eseményeket. „A korrupció elleni harcot folytatni kell, nem aláaknázni” – szögezi le a közlemény.

 

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb