Frissítik a megyei adatbázist

A pályázati kiírások változnak, az épületek nem

77

November végéig elkészül a földrengés által veszélyeztetett Hargita megyei épületek naprakész lajstroma, a jelenlegi adatbázis ugyanis meglehetősen régi, így a benne szerepelő adatok sem megbízhatók – közölte lapunk megkeresésére Fülöp Ottila, a Hargita megyei önkormányzat főépítésze.

Fülöp Ottilia megyei főépítész. Nincs ok aggodalomra Fotó: archív

Érdeklődésünkre elmondta: a helyi önkormányzatok nagyon régóta nem küldték el a földrengés által veszélyeztetett épületek naprakész listáját. Az önkormányzatoknak is el kell készíteniük a leltárt, ami nem egyszerű, hiszen 2013-ban megváltozott a területet szabályozó jogszabály, így új szakértői szakvéleményeket is be kell szerezniük. Függ attól is, hogy a lajstromba kerülő épületek állami vagy magántulajdonban vannak. A régen – tehát az 1950-es, 60-as, 70-es években emelt magasabb épületekkel lehet gond. Ezért ez a probléma inkább csak a megye városaira jellemező, a kisebb települések esetében csak akkor, ha épültek náluk tömbházak. A szakértői vélemények ugyanakkor hiába készülnek el, az önkormányzatoknak gyakran nincs pénzük arra, hogy ténylegesen is meg tudják erősíteni az épületeket.

Változó pályázati kiírások
A Hargita Népe kérdésére – miszerint miként lehetséges, hogy 2017 októberében azért hiúsult meg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és a volt poli­klinika épületére vonatkozó uniós pályázat, mert azokat földrengés esetén veszélyesnek, kettes fokozatúnak sorolták be, és most a megye mégis pályázik a regionális operatív program (POR) keretében a poliklinika felújítására és a kórházi járóbeteg-rendelők átköltöztetésére – Fülöp Ottilia közölte: megváltoztak a pályázati kiírások. Kifejtette: egy épület felújítása a kiírástól függ: ha szerepel benne, hogy az épület szerkezeti megerősítését is el lehet számolni, akkor a dokumentációnak tartalmaznia kell azt a részt is. Ráadásul az épület rendeltetésétől is függ, hogy milyen veszélyeztetettségi besorolást kap az ingatlan. Például előfordulhat, hogy ugyanaz az épület megfelel egyfajta rendeltetésnek, de másnak már nem. Az épületkorszerűsítési pályázatok sikere leginkább a kiírásban rögzített feltételektől függ. Nem mindegy, hogy a tervezés költségeit el tudják-e számolni, vagy önerőből kell előteremteni az ehhez szükséges forrásokat.

Mit jelentenek a veszélyeztetettségi kategóriák?
A megye főépítésze ugyanakkor elmondta: ha 1. veszélyeztetettségi kategóriába tartozik egy épület, akkor elsősorban azt veszik figyelembe, hogy egyáltalán megéri-e az épületet megerősíteni, vagy kifizetődőbb újat építeni. A pályázónak bizonyítania kell, hogy költséghatékony a felújítás. Egyedül a műemlék épületek jelentenek kivételt, ahol feltétel nélkül indokolt az ingatlanok megerősítése. A 2. fokozatú besorolás ugyanakkor azt jelenti, hogy keletkezhet kár az épület szerkezetében, de azt nem, hogy majd összeomlik az épület. Tehát a kórház és a poliklinika esetében a pályázati kiírások változása magyarázza, hogy ismét pályázik az önkormányzat, a veszélyességi besorolása ugyanis nem változott a két ingatlannak.
Emlékeztetőül még elmondta: tudni kell, hogy Hargita megye nem annyira veszélyeztetett földrajzi elhelyezkedésénél fogva, mint például a főváros vagy Vrancea és Buzău megye. Védettek vagyunk, mert nem olyan a talaj szerkezete, hogy nagy gond lehetne. Az 1978 után épületeket már az emelt szintű statikai elvárások szerint tervezték meg, olyan plusz biztonsági megoldásokat alkalmaztak, hogy ezeknél gond nem lehet. Természetesen, ha nagy erejű földrengés következik be, mindenütt keletkezhet kisebb-nagyobb kár – mondta a főépítész.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.