Fölösleges pánikot kelt a „szöcskeinvázió”

Nagyobb a füstje, mint a lángja

796

Múlt csütörtökön értesültek róla, hogy három gyergyói településen, Szárhegyen, Ditróban és Újfaluban a megszokottnál jóval több szöcske jelent meg a mezőkön és az utakon – jegyezte meg lapunk érdeklődésére a prefektusi hivatal szóvivője, Adrian Pănescu. Mint mondta, pénteken hirdették ki megyeszinten a 21 napos készenléti állapotot, szombaton pedig permetezések is voltak a rovarok ellen. A szöcskék (és nem sáskák, ahogy egyesek állítják) emellett Szentegyházán, Kápolnásfalun és Boldogfalván is megjelentek, a rovarász szakemberek azonban óva intenek mindenféle pániktól – mint tegnap kibocsátott közleményükben fogalmaznak: ez a szöcskefaj nem minősíthető kifejezetten konyhakerti vagy mezőgazdasági kártevőnek.

Fogasfarkú szöcske szentegyházi kerítésen Fotó: Máthé István

Több fotó is felkerült múlt hét végén a közösségi oldalakra, ahol a mezőkön vagy az aszfaltúton láthatók az óriási rajokban vándorló szöcskék. A fényképek alatti hozzászólásokban rögtön pánikolni kezdtek az emberek, mondván, még az öregek sem láttak ekkora inváziót, és mi lesz, ha a rovarok tönkreteszik a termést?

Mindenki a termést félti
Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata, biológusokra hivatkozva, közleményében azt írta, körülbelül két hétig tart az invázió, utána pedig elpusztulnak a szöcskék. Hozzátették, nem javasolják, hogy ez idő alatt mindent bepermetezzenek, mivel az a méhészek munkáját és az ivóvizeinket is tönkreteheti. Borboly Csaba megyeelnök hangsúlyozta, a permetezés témakörét alaposan meg kell fontolni, és a szakértőktől is tanácsot kell kérni.
Gyergyói termelőket is megkerestünk a témában, akik főként a rovarok kiirtása mellett foglaltak állást, mondván, nem értenek egyet a szakemberekkel, mivel példával tudják igazolni, hogy „a szöcskék egy pityókatábla több mint felét megették”.
– Azt nyilatkozták, hogy két hét után elpusztulnak. Hát, köszönöm szépen, ha megeszik a pityókát, én is elpusztulok – fogalmazott az egyik termelő, egy másik pedig megjegyezte, véleménye szerint a szöcskék eddig is ott voltak, csupán nem vettük őket észre a mezőben. Olyan is van, aki a gólyák hiányának tudja be a problémát, rámutatva, a márciusi havazás következtében a gólyák eltűntek, jelenleg pedig kotlási időszak van, amikor egyébként sem esznek sokat a vándormadarak.

Honnan jött ennyi szöcske?
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rovarász szakemberei, név szerint dr. Máthé István, dr. Markó Bálint és prof. dr. Balogh Adalbert tegnap közleményt bocsátottak ki, amelyben több szempontból is állást foglalnak a „szöcskeinvázióval” kapcsolatban.
Mint írják, az élőlényeknél nem ritka a populációk hirtelen megnövekedése, egyik legismertebb ilyen ciklust produkáló rovar a májusi cserebogár, amely többnyire négyévente jelenik meg nagyobb létszámban. Hozzáteszik, a most megjelent szöcskék esetében is ismeretesek a hasonló ciklusok, amelyek hozzávetőleg tízévente ismétlődnek, idén pedig a szokatlanul meleg tavasz is kiválthatta az egyedek fejlődési idejének lerövidülését. Véleményük szerint ez azért kaphatott nagy médiafigyelmet, mert a Szárhegy és Ditró közötti nedves, füves kaszálókról déli irányba mozgó szöcskék útját több száz méteren kettészeli az E578-as európai út, ahol az autósforgalom miatt ezresével gázolták el a szöcskéket.

Kell permetezni, vagy nem?
Mint fogalmaznak, üdvözlendőnek tűnik a hatóságok gyors reagálása, azonban az eset több olyan problémát is felvet, ami a rovarirtóval való beavatkozás szükségességét és tényleges hatását is megkérdőjelezi.
A nagy létszámban megjelent rovarokkal kapcsolatban kifejtik, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt fajról, a fogasfarkú szöcskéről beszélünk, amely egyike a legnagyobb testű rovarfajainknak, és három színváltozatban figyelhető meg: barnás-fekete, zöldes-fekete, és szinte teljesen zöld egyedek is vannak.
Máthé István szentegyházi és gyergyóditrói helyszíni vizsgálatainak eredményeképp elmondható, hogy a rovarok lassan vonultak egyik helyről a másikra, eközben pedig sem az ültetvényekben, sem a termesztett növényekben nem okoztak számottevő kárt.
Ezt konkrét példákkal is alátámasztják, majd igazat adva az általunk megkérdezett termelőknek, megjegyzik: Szárhegy közelében, a lepermetezett kaszáló tőszomszédságában volt az egyetlen burgonyás terület, ahol néhány tövön megfigyelhető a rágásnyom.
Mint fogalmaznak, információik szerint piretroid hatóanyagú alapanyagokat alkalmaztak a permetezésnél, amelyek mérsékelten veszélyesek a méhekre. Mivel a gyomorban felszívódó mérgek az idegrendszerre hatnak, előfordul, hogy hatásuk egy-két, vagy másfél nap múlva jelentkezik, ez a magyarázata annak, hogy permetezés után is maradnak élő egyedek. Hozzáteszik: a halakra és a kétéltűekre is veszélyes a szer, ugyanakkor a táplálékláncon keresztül a rovarevő madarak szervezetébe is bekerülhet, és ugyan ez rájuk nézve nem halálos, de mindenképp káros.
Elmondásuk szerint a fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy – ellentétben a szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal – itt még mindig vannak gazdag kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát –, ennek köszönhetően például kiemelkedő méreteket ölt a gyergyói gólyapopuláció.

Utat engedni a szakmai véleményeknek
„Reméljük, jelzésünk hozzájárul ahhoz, hogy a továbbiakban tényleges szakmai vélemények is teret kapjanak a sajtóban, és ezáltal a szakma is hozzá tudjon járulni a helyes döntések létrejöttéhez, elkerülve a fölösleges pánikot, és a megkérdőjelezhető hatású, akár káros beavatkozásokat a természetes élőhelyeken. Ugyanakkor, amennyiben károkat okoznak a szöcskék a mezőgazdasági kultúrákban, indokolt lehet ezeken az ültetvényeken a célzott védekezés” – zárják közleményüket a szakemberek.
A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét, Török Jenőt is megkerestük a témában, aki azt mondta, ameddig nem kapnak engedélyt a minisztériumtól, és nem alakul ki a közös álláspontjuk, nem kívánnak nyilatkozni.

Kertész László

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.