Fókuszban az elmúlt egy évszázad teljesítménye

Kövér László a trianoni évfordulóról

23

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerint a mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni.

Kövér László magyar házelnök az Országgyűlésben                                                                                     Fotó: MTI

Kövér László házelnök a Magyar Nemzet napilapnak adott interjújában kiemelte: a trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. Rámutatott: először vérrel, utána az ország kétharmadával fizettünk amiatt, hogy komolyan vettük, miszerint mi vagyunk a keresztény Nyugat védőbástyája. A mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni – hangsúlyozta. Arra, hogy egy halálraítélt ország és nemzet nemcsak él, hanem a szétszakított részek külön-külön és együttesen is olyan teljesítményt tettek le a világ és azon belül Európa asztalára, amely jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. „A jövőt illetően pedig hinni kell az egy isteni örök igazságban – fogalmazott.
A szomszédos országokkal összefüggésben rámutatott: a magyar nemzet az elmúlt száz évben tanulási folyamaton ment keresztül. A magyar értelmiség már Trianont megelőzően is tisztában volt vele és hangot is adott annak a véleményének, hogy egy közös hazában élünk szűkebb értelemben a Kárpát-medencében, tágabban egész Közép-Európában. Ezt a sorsközösséget figyelmen kívül hagyva csak egymás tragédiáit idézhetjük elő, a másikkal szembeni káröröm pedig múlékony. Mi ezt beláttuk, és egy új korszakot akarunk nyitni a XXI. században, ami az „együtt sírunk, együtt nevetünk” életfelfogására épül fel. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem egymástól, hanem a mindannyiunk nemzeti önazonosságát és szuverenitását eltörölni akaró erőktől van félnivalónk – fejtette ki.
A területi autonómiára vonatkozó felvetésre elmondta: a nyugat-európai államok a történelem során mindig hol kevésbé, hol mélyebb lenézéssel tekintettek Közép-Európára. Ezért nem gondolják, hogy ami jár a baszkoknak, a Belgiumban élő németeknek vagy a Finnországhoz tartozó ålandi svédeknek, az jár a határon túli magyaroknak – mutatott rá. Hozzátette: amikor az említett autonómiákat létrehozták, akkor még nem volt divat Nyugaton a nemzeti lét tagadása. Kifejtette: az Európai Unió lakosságának tizede, 50 millió ember él őseinek szülőföldjén kisebbségben, de ennek ellenére Brüsszelben az ő problémáik, igényeik háttérbe szorulnak a „nemi eltévelyedés” immár megszámlálhatatlan változatának elfogadtatásáért egyszerre agresszív és alattomos kampányt folytató mozgalmak, vagy az illegális bevándorlók ügye mögött, akikkel szemben már kritikát sem lehet megfogalmazni. Értékelése szerint mindez érthető, ha figyelembe veszik, hogy – ellentétben a nemzeti közösségekkel – ezek az úgynevezett kisebbségek kiváló eszközök az európai kultúra lebontásában, amely előfeltétele a célzott birodalmi központosításnak.
A honosításról szóló törvény tíz évvel ezelőtti elfogadását úgy értékelte, hogy az óriási lökést adott a nemzet határokon felüli újraegyesítésének. Sikerült elfogadtatni az utódállamok egy részének politikai elitjével is a magyar döntést, amely elősegíti a Kárpát-medence és Közép-Európa egységes gazdasági és kulturális térségként történő újjászervezését – mondta. Hozzáfűzte: ráadásul nem igazolta azokat az aggodalmakat, hogy a kettős állampolgárság miatt kivándorlási hullám indulna meg a magyarlakta területekről. Ellenkezőleg, jelentősen megerősítette a határon túl élők identitását, erkölcsi erejét.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek