Fokozottan figyeljenek a fagyban haszonállataikra a gazdák

46

Szélvédett helyen, lehetőség szerint állandó istállóhőmérsékleten tartsák a jelenlegi fagyos napokban haszonállataikat a gazdák. Ügyeljenek arra is, hogy az itatókban ne fagyjon be az ivóvíz, de kerüljék az állatok hideg és nedves szálastakar­mányokkal való etetését is. Az istálló magas páratartalma a jelenlegi időszakban szintén számos betegség forrása lehet.

Patakból itatott szarvasmarhák a Gyimesekben. A mostani fagyos időben nem javasolják az állatorvosok Fotó: Domján Levente

A napokban beköszöntött szokatlanul hideg és fagyos időszakban fokozottan figyeljenek haszonállataik istállózási körülményeire és takarmányozására az állattartók – hívja fel a gazdálkodók figyelmét lapunk érdeklődésére dr. Pü­sök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság szóvivője. A szakember arra kéri a jószágtartókat, hogy az állatok szervezetét igencsak igénybe vevő rideg időszakban a megszokott termelési elvárások helyett haszonállataik jó egészségügyi állapotának megőrzését és szélvédett istállózási körülményeit tartsák szem előtt.
– A gazdasági állatoknak állandó hőmérséklet kell. Ez a hideg időszakban csak úgy tud megvalósulni, ha az állat testhőmérséklete fenntartásához többletenergiát használ. Minden esetben a létfenntartásra használt energia dominál, az válik elsődlegessé, nem pedig a termelés. Ebből az a következik, hogy a jó gazda haszonállatai számára olyan körülményeket teremt, amiben állatai minél kevesebb energiát kénytelenek a létfenntartásra felhasználni, s így minél több energiát képesek a gazdaságos termelésre fordítani – hangsúlyozza Püsök doktor.
A szakember kifejtette: a haszonállatok létfenntartásához szükséges energiamennyiségét számos tényező – a faj, a súly, a nem vagy épp az életkor – is befolyásolja. A legfontosabb tényezőnek viszont a környezet hőmérsékletét nevezte.
– A fejőstehén például a legtöbb tejet 8 és 15 Celsius-fok között adja. A sertés a legjobban 16 és 18 Celsius-fok között hízik. A szopósmalacnak viszont már 26 és 32 Celsius-fok közötti hőmérsékletre van szüksége. A naposcsibének 30-35 fokra. Ha például a mostanihoz hasonló hideg esetén a sertésnek nem biztosítjuk a kellő, 16-18 Celsius-fokos meleget, testhője fenntartása érdekében akár 40 dekával több takarmányt is elfogyaszt. A szárnyasok esetében, ha a hőmérséklet 10 Celsius-fok alá esik, a tojástermelés 15-20 százalékkal csökken, mindamellett, hogy 10-12 százalékkal nő az egy tojás előállításához szükséges takarmánymennyiség is. Hideg időben megváltozik az állatok vérkeringése, légzése, vízháztartása, épp ezért azt ajánljuk a gazdáknak, hogy jelen időszakban, amikor mínusz 20 Celsius-fok alá is eshet a hőmérséklet, hogy fokozottan figyeljenek arra, hogy az állatok környezetében mindig legyen friss, tiszta ivóvíz. Naponta többször is ellenőrizzék, hogy az itató nehogy befagyjon. Ne itassuk az állatokat fagyos vízzel, ne itassuk patakokból. A takarmányozás szempontjából kerüljük a fagyos szálas és nedvdús takarmányok etetését. A hideg takarmánytól és hideg víztől a véredények fala a méhben összehúzódik, a vemhes állat magzata oxigénhiányban szenved, és a hypoxiás állapot miatt vergődni kezd, így az anya könnyen elvetél. Ajánlatos, hogy az állatokat reggelente azzal a takarmánnyal etessük, amit előző nap délutánján behordtunk az istállóba. Nem utolsósorban azoknak a gazdáknak, akik több állatot is tartanak az istállóban, ajánljuk, hogy legalább az istálló végébe helyezzenek el egy hőmérőt, valamint egy páramérőt. A hideg és párás istálló ugyanis nagyon veszélyes az állatok egészségére. Az emberekhez hasonlóan, a haszonállatoknál is ilyenkor jelenik meg a legtöbb légúti megbetegedés. Viszont az istállót naponta ajánlott kiszellőztetni, ezzel a párát is eltávolítjuk, de amennyiben lehet, vigyázzunk arra, hogy az istálló benti hőmérséklete ne csökkenjen 10 Celsius-fok alá – tanácsolja a Hargita megyei jószágtartó gazdáknak a hatósági állatorvos.
Kérdésünkre válaszolva hozzátette: a szakhatóság a mostanihoz hasonló, mínusz 15-20 fokos hidegben nem javasolja a haszonállatok szállítását sem. Ha a szállítás elkerülhetetlen, akkor az fedett járművel és lehetőleg az enyhébb hőmérsékleti értékekkel járó nappali órákban történjen – fűzte hozzá a szakember.
Püsök doktor körültekintésre inti a juhosgazdákat is: a nem régiben született bárányok ugyanis fokozottan érzékenyek a hidegre. A juhistállókban – ha lehet – a hőmérséklet szintén ne essen 10 Celsius-fok alá. A felnőtt egyedek hidegtűrő képessége ellenben attól függ, hogy a juhokat megnyírták-e vagy sem.
– A gyapjas juhok simán megbírják a kinti hőmérsékletet, de fontos, hogy födél legyen a fejük felett, illetve ha nyitott is az istállójuk, legalább 1 méter magasságig legyen bedeszkázva, vagy pedig bálaszalmával körberakva, annak érdekében, hogy a huzat ne érje az állatokat. Tehát szélvédett legyen a hely: a huzat és nedvesség ugyanis borzasztóan árt az állatoknak – nyomatékosította lapunknak nyilatkozva a megyei állategészségügyi hatóság szóvivője.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.