2021, január 20, szerda.
custom_html_banner1

Fokozódó futárszolgálati szerepvállalás

A pandémia keményen belegázolt a hazai kiskereskedelmi hálózatba, illetve annak tevékenységébe. A szükségállapot ideje alatt például a bevásárlóközpontok, az áruházak és az üzletek túlnyomó többségét bezárták, ez alól lényegében kivételt csak az élelmiszer-kereskedelmi egységek, a drogériák és a gyógyszertárak képeztek. A talpra állás nehézkesnek és körülményesnek bizonyult, s voltak olyanok is, amelyek esetében az nem is sikerült. Ugyanakkor az üzleti forgalom kevésbé zsugorodott, s ez mindenekelőtt az alternatívát jelentő online kereskedelem előnyomulásának köszönhető.

Némi túlzással azt is állíthatjuk, hogy bizonyos értelemben a kiskereskedelem számára is a fordulat évét jelentette az idei esztendő. Ami az idén történt, annak hatásai bizonyára még 2021-ben is meg fognak mutatkozni, s talán még 2022-ben is. Ilyen összefüggésben utalhatunk például arra, hogy a kiskereskedelmi szektorban is óhatatlanul érvényesülnie kell majd a digitalizálásnak, a készpénzzel történő fizetés lassankénti „kivonulásának”, a készletezési politika átgondolásának, a kínálat átrendezésének. Mindezzel egyidejűleg nagyobb figyelem fordítandó az áruforgalmazás, illetve a kiszolgálás higiéniai feltételeinek jobbá tételére és megszigorítására, futárszolgálati üzletágak beépítésére. Ez utóbbi ugyan hazai viszonylatban sem újdonság, mi több, a házhoz szállításhoz foglalkozó cégek száma az elmúlt esztendők során folyamatosan növekedett, s ezzel egyidejűleg üzleti forgalmuk is. (Ma már vannak olyan futárszolgálati cégek, amelyek országos viszonylatban az üzleti forgalom toplistáján szereplő vállalkozások között találtatnak.) Ugyanakkor egyes nagy nemzetközi üzletláncok házhozszállítási platformot működtetnek, például a Carrefour a Bringot, amely egyelőre az ország 36 városában van virtuálisan jelen. Ez az áruszállítási mód olyannyira kifinomult, hogy az esetek túlnyomó többségében 24 órán belül a megrendelőhöz juthat az a portéka, de a fővárosban és egyes nagyváro-

sokban akár 2 órán belül is. (Amúgy a Carrefour esetében az online megrendelések száma 9 hónap viszonylatában a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a tízszeresükre emelkedtek.) Piaci elemzők szerint a szükségállapot ideje alatt nyitva tartó üzletek jelentős része túl a közvetlen áruforgalmazáson partneri kapcsolatokba lépett a futárszolgálatokkal, azaz rátért az online kereskedésre is.

5 milliárd euró felett lesz 

A Romániai Online Üzletek Egyesületének (ARMO) elnöke, Florinel Chis szerint az online kereskedelem azon kevés gazdasági szegmens közé tartozott, amely iramos növekedést jegyzett idén. Számításai szerint, amelyet a piaci elemzők is megerősítenek, az online kereskedelem üzleti forgalma az idén 30%-kal lesz/lehet nagyobb, mint a múlt esztendei, s akár meg is haladhatja az 5,5 milliárd eurót. Ebben a kontextusban megemlíthető az is, hogy nemzetközi elemzők szerint is az uniós tagállamok közül Romániában növekedett a legiramosabban az online kereskedelem üzleti forgalma. Ebben talán meg volt a maga szerepe a közismert eMAG-nak is (hazai cég, amelynek jelenleg már külföldön is van hálózata, s amely európai viszonylatban is jelentős piaci szereplőként van számon tartva). Az online térhódítása kapcsán megemlíthető az is, hogy a felmérések szerint Románia felnőtt lakossága mintegy 82%-ának van hozzáférhetősége az internethez. Ugyanakkor naponta vagy szinte napi rendszerességgel több mint 10 millió romániai használja az internetet, közülük pedig naponta körülbelül 300 ezren vásárolnak az internet révén egy vagy több terméket. Ilyenképpen talán nem túlzás azt állítani, hogy az ország legnagyobb bevásárlóközpontja, azaz virtuális bevásárlóközpontja az internet. A futárszolgálatok túlnyomó többségénél lehetséges és használatos is a bankkártya, s ennek is meg van a maga jelentősége a pandémia közepette. Egyébként a piaci elemzők szerint a futárszolgálat révén érkező csomagok több mint 38%-át bankkártya révén fizették ki a megrendelők, míg ez az arány a múlt esztendő hasonló időszakában 25% körül volt. A CURS közvélemény-kutató cég felmérése szerint az online vásárlások tekintetében az első helyet az elektronikai és az IT&C árucikkek képezik, azt követik a ruházati árucikkek, de érezhetően megnőtt az érdeklődés az élelmiszerek iránt, higiéniai és fertőtlenítési szerek, valamint a táplálék-kiegészítők és a gyógyászati termékek iránt. Ami az élelmiszereket illeti, természetes, hogy jobbára a tartós, illetve a tartósított termékekről van szó, de sikeresen próbálkoznak a friss árukkal is. Ez utóbbi különben nem csupán az áruházláncok apanázsa. Nem, mert például a zöldség- és a gyümölcstermesztők is, illetve a helyi termékek előállítói is rájöttek arra, hogy tágabbra nyitja előttük az értékesítési lehetőségeket az online rendelésfelvétel, illetve a megrendelt portéka házhoz szállítása. Ebben a vonatkozásban megyénkben is figyelemre méltó kezdeményezések bontakoztak ki. Értesüléseink szerint jobbára eredményesen.

Több vagy kevesebb?

Az igen nehéz, esetenként válságos helyzet, valamint üzletbezárások ellenére is tanúi lehettünk és lehetünk újabbak megnyitására, sajnos megyénkben is nem egy üzlet kényszerült rá a roló lehúzására, de azt is tapasztalni, hogy mások készülődnek a „felszabadult” felületek „benépesítésére”, lehet más arcélű vagy más termékkínálatú kereskedelmi egység révén. Persze a tendenciákat, a távlatokat végső soron a kereslet alakulása fogja „kijelölni”. Egyelőre a várható keresletet illetően igen óvatosak az elemzők, s ennek meg van a maga oka. Egyrészt az tapasztalható, hogy a kereslet struktúrájában változás következett be, másrészt pedig egyes régiókban, valamint lakossági kategóriák esetében a kereslet lanyhulását lehet megtapasztalni. A hivatalos számadatok is ellentmondásosnak minősíthetőek. A kiskereskedelmi szektor által realizált áruforgalom 8 hónap viszonylatában némi növekedést mutatott 2019 azonos időszakához viszonyítva, de ugyanakkor az állami költségvetésnek az áfából származó bevételei 15%-kal zsugorodtak. Nos, ha nő az áruforgalom, növekednie kellene az áfából származó bevételeknek is, legalábbis elméletileg. Most egy faramuci helyzet alakult ki, amire lehet, hogy a pénzügyminisztérium illetékesei esetleg válaszolni tudnának. Igen ám, de az elemzők által felvetett dilemmára a hivatalosságok nem reagáltak. Ami a kereslet struktúráját illeti, a felmérésekből az derül ki, hogy csökkent a vásárlói érdeklődés a ruha- és cipőipari termékek iránt. Ez talán nem véletlen, amikor az idén Romániában is kijárási tilalom volt és jelenleg is beszűkítik az emberek mozgásterét a pandémia elleni védekezésre vonatkozó intézkedések.


Kapcsolódó cikkek:

14,320RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb