Figyelmeztetnek uniós pénzügyminiszterek

Költségvetés-végrehajtási helyzetjelentés

94

Az elmúlt hét végén, pontosabban június 28-án hozta nyilvánosságra a közpénzügyi minisztérium a konszolidált általános költségvetés öthavi alakulására vonatkozó hivatalos helyzetjelentését. Az abban szereplő számadatok egy része már előzetesen nyilvánosságra került, de a romániai költségvetés végrehajtásának helyzete vizsgálódás tárgyát képezte az Ecofin (az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek a tanácsa) június 20-i ülésének is. Talán nem véletlenül…

A nyilvánosságra hozott adatok szerint a konszolidált általános költségvetés öthavi mérlege 8,14 milliárd lejes deficittel zárul, ami a GDP 0,88%-a. Ez közel négyszerese a múlt esztendő azonos időszakában jegyzett költségvetési hiánynak, abszolút számban kifejezve a múlt esztendeinél közel 6 milliárd lejjel nagyobb. A dolgok ilyenszerű alakulása mindenképp aggodalomra ad okot. Erre figyeltek fel a tagállamok pénzügyminiszterei is, amikor az általuk elfogadott határozatban arra szólították fel Romániát, hogy fogadjon el határozatintézkedéseket annak érdekében, hogy csökkenhessen a deficit. A dokumentumban utalás van arra is, hogy az utóbbi évek során Románia mindenkori kormányai olyan illetékcsökkentéseket és béremeléseket hajtottak végre, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a strukturális, a költségvetési és a folyó mérleghiány gyarapodásához. Továbbá a dokumentumban utalás van arra is, hogy az Európai Bizottságot aggasztja az a tény, miszerint Románia nemigen fog beilleszkedni a strukturális deficitbe, amely nem szabadna meghaladja a GDP egy százalékát. Szerintük egyébként a strukturális deficit az idén meg fogja haladni a GDP-arányos 3%-ot, ezért is szükséges, hogy a közpénzügyek terén határozott lépéseket tegyen országunk. Másabb, negatív előjelű tényezőket is felrótt országunknak az Ecofin. Ezek között említhetjük az államháztartás hiányának növekedését, a költségvetési kiadások gyarapodását stb. Amúgy megszabtak egy határidőt is azon intézkedések tekintetében, amelyeket szükségesnek tartanak: október 15-ig kell jelenteni azokat az intézkedéseket, amelyeket az Ecofin ajánlásai alapján foganatosítottak.

A kockázatot a kiadások jelentik
Térjünk vissza a helyzetjelentés tartalmazta fontosabb számadatokra: a bevételek névleges értéken 12,7%-kal voltak nagyobbak, mint 2017 azonos időszakában, elérve a 110,9 milliárd lejt. Első látásra kedvező tendenciával állunk szemben, de egy aprólékosabb vizsgálat negatív előjelű tényezőkre is felhívja a figyelmet. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a fiskális bevételek alig 0,5%-kal növekedtek a megelőző esztendő azonos időszakához képest, azon belül viszont 19,7%-kal csökkentek a jövedelmi adóból származó bevételek. Erre ugyan megvan a magyarázat, nevezetesen az, hogy január 1-től 10%-ra mérsékelődött a jövedelmi adó az eddigi 16%-ról. De ugyanakkor megemelkedett – nem is kis arányban – az országos garantált minimálbér, továbbá egyes közszférai intézményrendszerekben a bérszintek (ez utóbbiak esetében különösképpen április és május hónap folyamán). Ilyenképpen pedig arra lehetett volna számítani és számított is a kormány, hogy nem következik be jelentős bevételkiesés az állami költségvetés bevételi oldalán. Negatív előjelű volt a különböző illetékekből származó bevételek alakulása is. Azok volumene több mint 23%-kal csökkent. Erre is van kormányzati magyarázat: a 2017/52-es sürgősségi kormányrendelet értelmében sor került a megelőző évek folyamán befizetett úgynevezett „regadó” visszafizetésére. Egyébként ez a folyamat még nem fejeződött be, és valószínűsíthető, hogy a szóban forgó bevételek negatív előjele megmarad az esztendő végéig is. Némileg kedvezően alakultak a jövedéki adóból származó bevételek, amelyek esetében úgymond felhajtóerőt gyakorolt az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó visszavezetése. Látványos bevételnövekedés jelentkezett továbbra is a társadalombiztosítási hozzájárulások terén. Ez nem jelent meglepetést, s ezen most már nincs is amiért csodálkozni, mert a társadalombiztosítási hozzájárulási rendszer tavalyi megreformálása a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet révén ezt eredményezte.
Az összbevételek viszonylag jelentős, 12,7%-os gyarapodását úgymond beárnyékolja, hogy azzal egyidejűleg 18,4%-kal növekedtek a költségvetési összkiadások. Azok értéke meghaladta a 119 milliárd lejt, ami közel 18,5 milliárd lejjel több, mint a megelőző esztendő azonos időszakában jegyzett érték. Ezt a növekedést számos hazai közpénzügyi szakértő túlontúl „élénknek találja”, s azt hangoztatják, hogy a szóban forgó tendencia veszélyezteti az idei 3%-os költségvetési hiánycél tiszteletben tartását. A költségvetési tanács elnöke, Ionuț Dumitru értékelése szerint a költségvetési kiadások dinamikája igen nagy problémát jelent, annál is inkább, mert annak öt hónapi növekedési százalékaránya (18,4%) máris túlszárnyalta az egész évre beütemezett, illetve előirányzott 13,9%-ot (ezzel a növekedési aránnyal számoltak az idei költségvetés kidolgozásánál és jóváhagyásánál). Ionuț Dumitru ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a kiadások terén még erőteljesebben növekedtek a személyzeti költségek, nevezetesen 22,3%-kal. Abszolút számban kifejezve az idei plusz több mint 6 milliárd lejt jelent, ugyanis 2017 első öt hónapja során a személyzeti kiadások kvantuma 27,4 milliárd lej volt, az idén pedig elérte a 33,6 milliárd lejt. Dumitru végzett egy képletes számítást is, az utóbbi két hónap (április és május) során realizált személyzeti költségekből indulva ki, s arra a következtetésre jutott, hogy az elkövetkező hét hónap viszonylatában újabb hárommilliárd lejes többletforrást kell biztosítani a szóban forgó költségtétel fedezésére. Ehhez még hozzá kell számítani azt is, hogy július 1-től 10%-kal megemelkedett a nyugdíjpont értéke, s ezzel egyidejűleg a minimális szociális nyugdíj kvantuma. Ezek együttesen az esztendő végéig ugyancsak pótlólagos költségvetési pénzforrást feltételeznek, mintegy kétmilliárd lejest. Ionuț Dumitru szerint nehéz lesz előteremteni ezt a pénzösszeget, s úgy vélekedik, hogy az első költségvetés-kiigazítás során a kormány számára nemigen kínálkozhat mozgástér. Emlékeztetett arra is, hogy 2017-ben a költségvetés első kiigazításánál elvettek, illetve átcsoportosítottak a beruházási előirányzatokból 10 milliárd lejt, amelyből 8,5 milliárd lejt a személyzeti költségekre és a nyugdíjakra fordítottak. Erre az idén nemigen lesz lehetőség, lévén, hogy a beruházásokra előirányzott pénzösszegeket sikerült elkölteni, s e tekintetben jobb a helyzet, mint a tavaly. Ugyanakkor nem érdektelen azt is megemlítenünk, hogy sajnos nem az infrastrukturális beruházások „előretörése” következett be, nem, mert a kiadások jobbára a honvédelmi beruházásokra irányultak. A költségvetési tanács elnöke még egy lényeges problémára figyelmeztet: a költségvetési összbevételek 12,7%-os növekedési arányát lehet ugyan méltányolni, de azt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a 2018-as év szintjén előirányzott gyarapodás 14,2%. Következésképpen az elkövetkező hét hónap során az egyensúly fenntartása megkövetelné a bevételeknek legalább 15%-kal való növelését. Csak úgy halkan jegyeznénk meg azt is, hogy az idei költségvetési előirányzatok szerint a javakra és a szolgáltatásokra fordítandó kiadásokat a 2017-es esztendőhöz viszonyítva 1,7%-kal kellene csökkenteni. Öt hónap viszonylatában azonban semminemű „zsugorodás” nem következett be, de igen egy 10,2%-os „bővülés”.

Egyre időszerűbb
Kétségtelen, hogy a személyzeti költségek fedezése tekintetében gondok jelentkezhetnek, mint ahogy az sem kizárt, hogy e tekintetben elszámolhatta magát a kormány. (Egyébként a parlament tegnap megkezdődött rendkívüli ülésszakának a napirendjén több olyan törvénytervezet is szerepel, amely a sokat dicsért és sziklaszilárdnak kikiáltott közszférai egységes bérezési, a 2017/153-as kerettörvény módosításaival és kiegészítéseivel kapcsolatos.) Amúgy is a közszférai bérek méltányosabbá tételét vagy a köznyugdíjak megemelését helytelen és indokolatlan lenne vitatni, mert azok hazai szintjei továbbra is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Azon viszont lehet vitatkozni, hogy a kormány a kiszámíthatóság, a transzparencia és a stabilitás tekintetében mennyire képes ura lenni egy adott helyzetnek. Itt van például egy ugyancsak időszerű ügy, amely érezteti hatását az állami költségvetés kiadási oldalán. A közszférában foglalkoztatott személyzetet kötelező módon megillető üdülési utalványokról van szó. Arra vonatkozóan még a múlt esztendőben megjelent egy sürgősségi kormányrendelet, amely előírásainak tényleges gyakorlatba ültetésére már nemigen kerülhetett sor. Ez a jogosultság ugyanakkor belekerült a már említett 2017/153-as kerettörvény szövegébe, s ezek szerint november 30-ig a szóban forgó szektorban foglalkoztatott több mint 1,2 millió személynek kézhez kell kapnia az 1450 lejt kitevő üdülési utalványcsomagot. (Kivételt képeznek azok, akik erről a juttatásról önkéntesen lemondanak, vagy azok, akik esetleg arra valamilyen oknál fogva nem jogosultak.) A törvény értelmében az erre szánt, illetve szükséges összegeket elő kellett irányozni a közszférai intézményrendszer költségvetésében. Egyébként hozzávetőleges számítások szerint mintegy 1,7 milliárd lejt jelent az a kiadás, amelyet országos szinten kitesz az 1450 lejes üdülési utalványcsomag. Úgy tudni, hogy egyes közintézményekben azokat már kézhez kapták az alkalmazottak, s az azok juttatásával kapcsolatosan szaktárcai rendeletek is megjelentek, legutóbb például az ifjúsági és sportügyi miniszternek a 2018/386-os rendelete, amely révén jóváhagyta a szaktárca kötelékeiben lévő intézmények alkalmazottainak juttatandó üdülési utalványok módszertani normáját. Jó kérdés viszont az, hogy ha az idei költségvetésekbe valóban minden egyes központi és helyi közigazgatási hatóság és az azok kötelékeibe tartozó közintézmények költségvetéseibe belefoglalták a szóban forgó kiadást, akkor miért halad ilyen nehézkesen az üdülési utalványok „kézbesítése”.
A Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesületétől (ANAT) származó értesülések szerint április végéig összesen több mint egymillió üdülési utalvány kibocsátására került sor, s azok együttes értéke 12,5 millió eurót tett ki. Ez háromszorosa annak a mennyiségnek, amelyet 2017 első négy hónapja során bocsátottak ki. Az üdülési utalványok kapcsán megemlítenénk azt is, hogy a névleges érték 1305 lej, ugyanis az a bizonyos 1450 lej a juttatás hónapjában megadózandó a 10%-os jövedelmi adókulccsal. Ugyanakkor az elszámolásban kötelezően szerepelnie kell egy egynapi elszállásolási költségnek is.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.