Férfitársadalom 1.

Korképek és kórképek 64.

198

Hónapok óta mindenhonnan visszaköszön a téma. Férfitársadalomban élünk. Sokáig hajlamos voltam ezt teljesen természetesnek venni. Legalábbis abban az értelmezésben, ahogyan ezt én láttam. A férfiak végzik a fizikailag megerőltető munkákat. A férfiak politizálnak. Kampányolnak, és olyankor sokat beszélnek, amit folytatnak a parlamentben is. Törvényeket hoznak, legtöbbször igen fejetlenül – legalábbis mifelénk –, összevesznek, kibékülnek. Megoldják a világ keletkezését és Isten létét, az atomproblémát, és az utcasarkon egyértelműen eldöntik Izrael és Palesztina sorsát. És persze az államvezetést is, amit mindig jobban tud a kenyérért induló nyugdíjas, mint a legtöbb honatya – mind szintén férfi. Különben ebben lehet, hogy van valami. Egyszóval a férfiak nagy horderejű dolgokkal foglalkoznak. Mi nők pedig az apróságokat oldjuk meg: hol építünk, mikor és kivel megyünk nyaralni, kikkel barátkozunk. Listát írunk dolgokról, amit aztán a férfiak pontosan betartva, néha telefonos távutasítások segítségével (mióta van mobil, de jó, hogy van!) megvásárolnak és hazacipelnek. Ha eléjük rakjuk a szemetest, leviszik, megtanítjuk, hol a szennyeskosár, és hogy abba dobandó a piszkos ruha (néha nehezen teljesíthető feladat számukra). És okíthatók minden területen: egy kis energiaráfordítással megtanulják tisztába tenni a babát, elvinni a gyereket sétálni vagy éjjel ringatni őket.
Békés, elégedett világszemléletemet azok a nők borították föl, akik hagyták magukat rendszeresen megverni. És szexeltek akkor is, ha ehhez nem volt kedvük, ha ez fájdalmat okozott vagy azelőtt verést kaptak. Akik 8 óra kemény munka után mostak-főztek-takarítottak, gyereket neveltek és kiszolgálták a férjet, mert az fáradt. És különben is jár neki.
Mikor ez ellen elkezdtem hadakozni, érdekes történetek kerültek felszínre. Egyik könyvbemutatóm után – sok évvel ezelőtt, Bukarestben – odajött egy fiatal férfi (a magyar követség alkalmazottja) és elmondta, hogy jó-jó, sokszor a nők három műszakot teljesítenek, de miért nem hagyják, hogy ez másképp legyen? Ő és a barátai közül többen is próbálják levenni a terheket a feleségük válláról, mire a replika legtöbbször az, hogy te úgysem csinálod meg rendesen, én jobban tudom stb. Akkor miről is beszélünk? (folytatjuk)

Albert Ildikó

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.